A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 12-16. között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az Európai Unióval kapcsolatban.
Tízből közel hét megkérdezett szerint összeségében inkább előnyös az Európai Uniós tagság Magyarország számára. A mostani (68 százalékos) arány magasabb, mint ami volt 2015 júniusában (57 százalék) volt, azonban már jóval alacsonyabb, mint a 2020 decemberében (74 százalék), vagy 2022 márciusában (85 százalék) mért számok.
A válaszadók kétharmada igennel szavazna a belépést mellett, ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen az Európai Unióba.
Minden második megkérdezett inkább egyetért azzal az állítással, hogy Orbán Viktor és kormánya Putyin orosz elnök érdekeit szolgálva bomlasztja az európai egységet, ezzel veszélyeztetve Európa és Magyarország biztonságát.
Gyakran felmerül a magyar közéletben az a gondolat, hogy Orbán ki akarja vezetni az EU-ból Magyarországot. Tízből három válaszadó szerint Orbán inkább ezt akarhatja. 2022 márciusában azonban még közel minden második megkérdezett látta így.
Minden második válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar szándéktól függetlenül kiszorulhat Magyarország az Európai Unióból, mert nem felel meg a jelenlegi működése az EU feltételeinek.
A válaszadók megosztottak abban, hogy Magyarország jogállamnak tekinthető-e: közel egyik felük szerint inkább igen, közel másik felük szerint pedig inkább nem.
Minden második válaszadó inkább helyesnek tartja, hogy az EU visszatart támogatásokat hazánk jogállamisággal kapcsolatos problémái miatt.
Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, hazánk biztonságát szavatoló katonai szövetségbe, tízből hét válaszadó igennel szavazna a belépés mellett.
Tízből közel hét (68 százalék) megkérdezett szerint összeségében inkább előnyös az Európai Uniós tagság Magyarország számára. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (91 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (65 százalék), illetve a Fidesz szavazók közel fele (45 százalék).
A mostani (68 százalékos) arány magasabb, mint ami volt 2015 júniusában (57 százalék) volt, azonban már jóval alacsonyabb, mint a 2020 decemberében (74 százalék), vagy 2022 márciusában (85 százalék) mért számok.
A válaszadók kétharmada (66 százalék) igennel szavazna a belépést mellett, ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen az Európai Unióba, Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (91 százalék), illetve a bizonytalan szavazók kétharmada (66 százalék).
A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben: közölük tízből négyen (40 százalék) igennel, szintén tízből négyen (42 százalék) nemmel, 6 százaléknyian pedig nem mennének el szavazni.
A mostani (66 százalékos) arány magasabb, mint ami például volt 2015 júniusában (57 százalék) volt, azonban már jóval alacsonyabb, mint a 2021 júniusában (72 százalék), vagy 2022 márciusában (86 százalék) mért számok.
Minden második (50 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal az állítással, hogy Orbán Viktor és kormánya Putyin orosz elnök érdekeit szolgálva bomlasztja az európai egységet, ezzel veszélyeztetve Európa és Magyarország biztonságát. 2022 márciusában még a válaszadók 67 százaléka látta így.
A mostani felmérésünk során a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel kilenc (85 százalék), a bizonytalan szavazók közel fele (47 százalék), illetve a Fidesz szavazók 16 százaléka nyilatkozott így.
Gyakran felmerül a magyar közéletben az a gondolat, hogy Orbán ki akarja vezetni az EU-ból Magyarországot. Tízből három (30 százalék) válaszadó szerint Orbán inkább ezt akarhatja. 2022 márciusában azonban még közel minden második (48 százalék) megkérdezett látta így.
A mostani felmérésünk során a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (50 százalék) tízből három bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka tartja ezt inkább valószínűnek.
Minden második (49 százalék) válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar szándéktól függetlenül kiszorulhat Magyarország az Európai Unióból, mert nem felel meg a jelenlegi működése az EU feltételeinek. 2022 márciusában is a ugyanilyen arányban gondolták így.
A mostani felmérésünk során a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (60 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (34 százalék) tartja elképzelhetőnek az EU-ból való kiszorulást.
Minél fiatalabb valaki, annál inkább úgy látja, hogy megtörténhet ez: míg a 18-29 év közöttiek 60 százaléka, addig a 60 évnél idősebbeknek már csak 39 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a magyar szándéktól függetlenül kiszorulhat Magyarország az Európai Unióból, mert nem felel meg a jelenlegi működése az EU feltételeinek.
A válaszadók megosztottak abban, hogy Magyarország jogállamnak tekinthető-e: közel egyik felük szerint inkább igen (47 százalék), közel másik felük szerint pedig inkább nem (44 százalék). 2020 decemberében még 10 százalékponttal többen (54 százalék) mondták azt, hogy Magyarország inkább nem tekinthető jogállamnak.
A mostani felmérésünk során a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (80 százalék), tízből négy (43 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy meglátása szerint hazánk inkább nem tekinthető jogállamnak.
Minden második (50 százalék) válaszadó inkább helyesnek tartja, hogy az EU visszatart támogatásokat hazánk jogállamisággal kapcsolatos problémái miatt. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel kilenc (86 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (65 százalék), illetve a Fidesz szavazók 8 százaléka.
Minél nagyobb települést vizsgálunk, annál inkább egyetértenek az EU ezirányú lépéseivel: míg a községekben élők közül tízből négy (41 százalék), addig a budapestieknek már a kétharmada (65 százalék) inkább helyesnek tartja, hogy az EU visszatart támogatásokat hazánk jogállamisággal kapcsolatos problémái miatt.
Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, hazánk biztonságát szavatoló katonai szövetségbe, tízből hét (69 százalék) válaszadó igennel szavazna a belépés mellett. 2022 februárjában is közel hasonló eredmény jött ki: 72 százalék.
A mostani felmérésünk során így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel kilenc (85 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (65 százalék), illetve tízből hat (57 százalék) Fidesz szavazó.
Minél nagyobb településen lakik valaki, annál inkább támogatja a NATO tagságot.
Minden ötödik (20 százalék) válaszadó vagy nemmel szavazna a tagságunk ellen (13 százalék) vagy pedig nem menne el szavazni (7 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. december 12 – 16. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
