A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 30 – február 6. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az eutanáziáról.
Tízből nyolc megkérdezett hallott róla, hogy dr. Karsai Dániel ügyvéd, aki gyógyíthatatlan betegséggel küzd, beperelte a magyar államot a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon annak érdekében, hogy lehetősége legyen döntést hozni az élete méltó befejezéséről, vagyis joga legyen az eutanáziához.
Tízből hét válaszadó szerint a hasonló gyógyíthatatlan, sok szenvedéssel járó betegséggel élő embereknek meg kell adni a jogot, hogy az életük befejezéséről dönthessenek.
A válaszadók közel negyede szerint az eutanázia aktív formája fogadható el, amikor a beteg orvosi segítséggel vethet véget az életének. Minden hatodik megkérdezett szerint az eutanáziának csak a passzív formája fogadható el, amikor a beteg lemond azokról az orvosi kezelésekről, amelyek meghosszabbíthatnák az életét.
A válaszadók harmada szerint az eutanázia aktív és passzív formája is elfogadható.
Tízből nyolc (81 százalék) megkérdezett hallott róla, hogy dr. Karsai Dániel ügyvéd, aki gyógyíthatatlan betegséggel küzd, beperelte a magyar államot a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon annak érdekében, hogy lehetősége legyen döntést hozni az élete méltó befejezéséről, vagyis joga legyen az eutanáziához. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (94 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (74 százalék), illetve tízből hét (72 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből hét (72 százalék) válaszadó szerint a hasonló gyógyíthatatlan, sok szenvedéssel járó betegséggel élő embereknek meg kell adni a jogot, hogy az életük befejezéséről dönthessenek. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (92 százalék), tízből hét bizonytalan szavazó (70 százalék), illetve a Fidesz szavazók enyhe többsége (53 százalék).
A megkérdezettek 12 százaléka mondta azt, hogy szerintük a gyógyíthatatlan embereknek nem szabad megadni ezt a jogot. Leginkább a Fidesz szavazók (25 százalék) nyilatkoztak így, illetve a bizonytalan szavazók 12 százaléka.
A válaszadók közel negyede (22 százalék) szerint az eutanázia aktív formája fogadható el, amikor a beteg orvosi segítséggel vethet véget az életének. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (33 százalék), a bizonytalan szavazók 16 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.
Minden hatodik (16 százalék) megkérdezett szerint az eutanáziának csak a passzív formája fogadható el, amikor a beteg lemond azokról az orvosi kezelésekről, amelyek meghosszabbíthatnák az életét. Így látja a Fidesz szavazók ötöde (21 százalék), a bizonytalan szavazók 14 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 12 százaléka.
A válaszadók harmada (35 százalék) szerint az eutanázia aktív és passzív formája is elfogadható. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a közel fele (46 százalék), a bizonytalan szavazók harmada (35 százalék), illetve a Fidesz szavazók közel negyede (23 százalék). Leginkább a diplomások (54 százalék) látják ezt így.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2024. január 30 – február 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
