A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 30 – július 04. között 1295 fő budapesti megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az itt lakók véleményét aktuális fővárosi ügyekről.
Tízből hat megkérdezett tudta pontosan, hogy 350 Ft-ba kerül egy BKK vonaljegy, illetve minden második válaszadó volt azzal tisztában, hogy 9500 Ft-ba kerül egy BKK havi bérlet magánszemélynek.
Tízből három megkérdezett úgy tudja, hogy a főváros emelni fogja idén a vonaljegy és a havi bérlet árát, tízből hét válaszadó pedig úgy tudja, hogy nem. Megjegyzendő, hogy jelenleg a főváros nem tervez áremelést. Leginkább a Fidesz és a Mi Hazánk szavazók tudják úgy, hogy a budapesti vezetés mégis erre készül.
Tízből nyolc válaszadó hallott arról, hogy a főváros át akarja alakítani a parkolás rendjét, és összesen négy zónára alakítaná a most széttagolt rendszert.
Az átalakítás után a belvárosi területeken 600 Ft lenne egy óra parolás, kijjebb 450, még kijjebb 300, míg a külvárosi részeken 200 Ft. A legtöbb helyen ez díjemelkedéssel járna. A változásokkal kapcsolatban megosztottak az emberek: picit kevesebb mint felük inkább támogatja, picit több mint másik felük pedig inkább nem támogatja a tervet. Leginkább az autósok ellenzik a változtatásokat.
Tízből hat (57 százalék) megkérdezett tudta pontosan, hogy 350 Ft-ba kerül egy BKK vonaljegy. Minden ötödik (20 százalék) válaszadó 351 és 450 Ft közé taksálta egy jegy árát, minden tizedik (10 százalék) megkérdezett pedig 250 és 349 Ft közé.
Leginkább az MSZP szavazók (79 százalék), illetve a szakmunkások (70 százalék), és az egyéb inaktívok (68 százalék) voltak tisztában azzal, mennyibe kerül egy jegy. A bizonytalan szavazóknál 31 százalék, a Fidesz szavazóknál pedig 57 százalék ez az arány.
Minden második (50 százalék) válaszadó tudta pontosan, hogy 9500 Ft-ba kerül egy BKK havi bérlet magánszemélynek. A megkérdezettek harmada (34 százalék) 9501 és 12.000 Ft közé tippelte a bérlet árát, a válaszadók 7 százaléka pedig 9500 Ft alá.
Leginkább a Mi Hazánk (63 százalék) és az MSZP és a Fidesz szavazók (54-54 százalék), illetve az aktív foglalkoztatottak (56 százalék) és a szakmunkások (56 százalék) voltak a leginkább tisztában azzal, mennyibe kerül egy havi bérlet.
Tízből három (30 százalék) megkérdezett úgy tudja, hogy a főváros emelni fogja idén a vonaljegy és a havi bérlet árát, tízből hét (68 százalék) válaszadó pedig úgy tudja, hogy nem. Megjegyzendő, hogy jelenleg a főváros nem tervez áremelést.
Leginkább a Fidesz és a Mi Hazánk szavazók (44 és 31 százalék) tudja úgy, hogy a főváros erre készül, továbbá a nyugdíjasoknál is kiemelkedő az arány (38 százalék).
Tízből nyolc (82 százalék) válaszadó hallott arról, hogy a főváros át akarja alakítani a parkolás rendjét, és összesen négy zónára alakítaná a most széttagolt rendszert.
Az átalakítás után a belvárosi területeken 600 Ft lenne egy óra parolás, kijjebb 450, még kijjebb 300, míg a külvárosi részeken 200 Ft. A legtöbb helyen ez díjemelkedéssel járna. Ezekkel a változásokkal összességében megosztottak az emberek: picit kevesebb mint felük (47 százalék) inkább támogatja, picit több mint másik felük (53 százalék) pedig inkább nem támogatja.
Míg a Fidesz szavazók döntő többsége (89 százalék) inkább nem ért egyet a változtatásokkal, addig például a Momentum és a DK szavazói inkább támogatják a tervet (90 és 87 százalék).
Tízből három (31 százalék) autós, a közösségi közlekedést használók enyhe többsége (55 százalék), illetve az egyéb közlekedési formát használók (például gyalogos, biciklis) háromnegyede (76 százalék) inkább egyetért összességében ezekkel a változtatási javaslattal. Egyúttal tehát az autósok ellenzik a leginkább a tervet (69 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. június 30 – július 04. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1295 fő telefonos és online megkérdezésével, a Publicus Budapesti Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,6 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
