A kis pártok szereplésén múlhat a szombati szlovákiai választás. Ha Vladimír Meciar pártja kiesik a parlamentből, akkor Iveta Radicová jobbközép kormányt alakíthat, ha viszont bekerül, akkor minden marad a régiben. Amit Robert Fico nyert a kettős állampolgársági konfliktuson, azt elveszítette volt párttársa egy jól időzített nyilatkozata és a görög válság ügyetlen kezelése miatt.
Ha Meciar pártja nem jut be a parlamentbe, megnő a jelentősége a magyar pártok szereplésének. A kutatások a Bugár Béla-féle Hidat és a Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártját (MKP) is a parlamentbe várják. Az eddigi nyilatkozataik alapján feltételezhető, hogy egy jobbközép kormányban mindketten szívesen részt vennének. Publicus Slovenskoelemzése.
A kis pártok szereplésén múlhat a szombati szlovákiai választás. Ha Vladimír Meciar pártja kiesik a parlamentből, akkor Iveta Radicová jobbközép kormányt alakíthat, ha viszont bekerül, akkor minden marad a régiben. Amit Robert Fico nyert a kettős állampolgársági konfliktuson, azt elveszítette volt párttársa egy jól időzített nyilatkozata és a görög válság ügyetlen kezelése miatt. A kutatások a Bugár Béla-féle Hidat és a Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártját (MKP) is a parlamentbe várják – esetleges kormányzati szereplésük azonban sok tényezőtől függ. Publicus Slovensko elemzése.
Az nem kérdés, hogy a szlovákiai választást a baloldali Smer nyeri meg. Az eddigi legnagyobb kormányzó erő fölényesen, 35 százalék körüli eredménnyel győzhet, a második helyezettnél csaknem háromszor több szavazatot begyűjtve. Az sem kérdés, hogy a három szlovák jobbközép erő, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) összeadva szintén nagyjából 35 százalék körül teljesít majd, várhatóan ebben a sorrendben.
A kérdés az, hogy a kis pártok hogyan szerepelnek majd. Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) a mérések szerint biztos befutók (Szlovákiában is öt százalék a parlamenti küszöb), Vladimír Meciar pártját, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (HZDS) pedig hol a küszöb alá, hol fölé jelzik elő. Ha mindketten bejutnak a parlamentbe, akkor – a koalíciós feszültségek dacára – várhatóan marad a Fico–Slota–Meciar-trojka.
Ha viszont Meciar pártja nem jut be a parlamentbe, akkor megnő a jelentősége a magyar pártok szereplésének. A közvélemény-kutatók a a Bugár Béla-féle Hidat és a Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártját (MKP) is a parlamentbe várják. Az eddigi nyilatkozataik alapján feltételezhető, hogy egy jobbközép kormányban mindketten szívesen részt vennének.
A jobbközép kormány miniszterelnöke minden valószínűség szerint az SDKÚ miniszterelnök-jelöltje, Iveta Radicová lenne.
A Magyarország és Szlovákia között kirobbant kettős állampolgársági konfliktus után úgy tűnt, hogy Robert Fico és a Smer népszerűsége újra emelkedhet, még ha ez kevés is lenne az abszolút többség megszerzéséhez. Ez mégsem így történt, mivel a Smer egy korábbi tagja, Ficot pártfinanszírozási botrányba keverte. A gazdasági válság népszerűsége-erodáló hatásán túl a kormányfő a görög válság szlovák hatásait sem tudta jól kezelni.
Arra viszonylag kicsi az esély, hogy Fico miniszterelnök valamelyik, eddig ellenzékben vagy parlamenten kívül lévő jobbközép párttal tudná helyettesíteni koalíciós partnereit. Az érintett pártok vezetői ugyanis kijelentették, hogy a Smerrel nem lépnek koalícióra a választás után, egyedül a Magyar Koalíció Pártja nem zárta ki az esetleges koalíciót. A Smer azonban csak végső esetben kérné fel koalíciós társnak az MKP-t, mivel a szlovák baloldal – ellentétben a magyarral – nem riad vissza a nacionalista szólamoktól, emiatt is vesztett velük szemben szavazóiból Slota pártja.
Magyarországról nézve meglepő, hogy a Híd minden valószínűség szerint simán átviszi az ötszázalékos lécet, annak ellenére is, hogy a magyar politikai elit és a média jelentős része láthatóan riválisaikat támogatja.
A szlovákiai magyarok azonban megosztottak, nem monolitikus a szavazótáboruk; eddig sem mindannyiuknak felelt meg az MKP által képviselt politikai irány és a Híddal lehetőségük nyílt arra, hogy mást válasszanak. A vállalkozó-párti programmal előrukkoló Híd vonzó alternatíva a mérsékelt szlovák szavazóknak is, olyan mértékadó szlovák személyiségek is tagjai, mint Rudolf Chmel volt budapesti szlovák nagykövet vagy Ondrej Dostál polgári aktivista, egy kis szlovák párt alelnöke. Ezt a többszínűséget a Publicus Slovensko választási oldalán, a választásom.sk-n lévő tesztet kitöltők eredményei is egyértelműen mutatják.
A parlament másik új pártja az SaS lesz, ez az ebben a térségben már-már utópisztikusan liberális párt. Elnökük, Richard Sulík a Dzurinda-kormány gazdaságpolitikai reformjainak egyik motorja volt. Erős és részletes, 120 pontból álló programjuk van, és a gazdasági liberalizmus mellett az emberi jogi vonal is erőssége a dokumentumnak.
Szlovákiát még nem érte el a szélsőjobboldal generációs váltása. Az egyre inkább elhasználódó Ján Slotának könnyen lehet, hogy ez lesz az utolsó sikerrel megvívott választása, a következő években elsöpörheti őt a magyarországi Jobbikhoz hasonló fiatal szélsőséges vonal. Szlovákiában azonban ez az erő még nem áll készenlétben, bár a militáns Marián Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppártból (ĽSNS) válhat még valami hasonló.
Az elemzés az index.hu oldalán jelent meg és ott hosszabb változata olvasható.
