A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 27 – március 6. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az új köztársasági elnökről.
A megkérdezettek 2 százaléka ismerte Sulyok Tamás munkásságát, 19 százalék annyit tudott róla, hogy ő az Alkotmánybíróság elnöke, 10 százalék pedig hallotta már a nevét, mielőtt köztársasági elnökké választották. Tízből hét válaszadó egyáltalán nem hallott még róla korábban.
Szinte mindenki elvárja a köztársasági elnöktől, hogy alaposan vizsgálja meg a parlament által elfogadott törvényeket, és küldje vissza, amivel nem ért egyet, továbbá álljon fontos társadalmi ügyek mellé, és ezekben próbáljon érdemi változást elérni, illetve javítsa Magyarország nemzetközi megítélését.
Tízből hat válaszadó inkább elvárja azt, hogy Sulyok ne folyjon bele a napi politikai ügyekbe, a megkérdezettek harmada azt, hogy támogassa a kormánypártok politikáját, a negyede pedig azt, hogy gördítsen minél több akadályt a kormánypártok politikája elé.
Tízből három válaszadó szerint Sulyok önálló véleménnyel rendelkező köztársasági elnök lesz, a megkérdezettek közel fele szerint azonban olyan vezető, akit a Fidesz irányit, így semmiben nem fogja gátolni annak politikáját.
A megkérdezettek 2 százaléka ismerte Sulyok Tamás munkásságát, 19 százalék annyit tudott róla, hogy ő az Alkotmánybíróság elnöke, 10 százalék pedig hallotta már a nevét, mielőtt köztársasági elnökké választották. Tízből hét (68 százalék) válaszadó egyáltalán nem hallott még róla korábban.
Majdnem mindenki inkább elvárja a köztársasági elnöktől, hogy alaposan vizsgálja meg a parlament által elfogadott törvényeket, és küldje vissza, amivel nem ért egyet (94 százalék), álljon fontos társadalmi ügyek mellé, és ezekben próbáljon érdemi változást elérni (93 százalék), illetve javítsa Magyarország nemzetközi megítélését (90 százalék).
Tízből hat (61 százalék) válaszadó inkább elvárja azt, hogy Sulyok ne folyjon bele a napi politikai ügyekbe.
A megkérdezettek harmada (32 százalék) inkább elvárja azt, hogy a köztársasági elnök támogassa a kormánypártok politikáját, illetve a negyede (25 százalék) pedig azt, hogy gördítsen minél több akadályt a kormánypártok politikája elé.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (67 százalék), tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók többsége (54 százalék) inkább elvárja a köztársasági elnöktől, hogy ne folyjon bele a napi politikai ügyekbe.
A Fidesz szavazók többsége (53 százalék), tízből három (29 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (19 százalék) inkább elvárja a köztársasági elnöktől, hogy támogassa a kormánypártok politikáját.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (42 százalék), a bizonytalan szavazók közel ötöde (22 százalék), illetve a Fidesz szavazók 13 százaléka inkább elvárja a köztársasági elnöktől, hogy gördítsen minél több akadályt a kormánypártok politikája elé.
Tízből három (28 százalék) megkérdezett szerint Sulyok Tamás önálló véleménnyel rendelkező köztársasági elnök lesz. Így látja tízből hat (59 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók ötöde (18 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a közel tizede (8 százalék).
A válaszadók közel fele (45 százalék) szerint Sulyok olyan köztársasági elnök lesz, akit a Fidesz irányit, így semmiben nem fogja gátolni annak politikáját. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (79 százalék), tízből négy (41 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2024. február 27 – március 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
