A 2024-es Európai Parlamenti választásokon ismét a Publicus Intézet kutatása lett az egyik legpontosabb!
Gratulálunk kollégáinknak a kitűnő munkáért! Különösen figyelemreméltó ez annak a tükrében, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon is a Publicus Intézet fővárosi kutatása lett a legpontosabb – 2019-et követően újra!
A Publicus Intézet a 2024. június 3 – 5. között 1001 fő választókorú megkérdezésével készített és június 7-én nyilvánosságra hozott reprezentatív kutatása azt vizsgálta, hogy a magyarok szavaznának a 2024. június 9-i Európai Parlamenti választásokon.
A kutatásunk alapján a megkérdezettek 56,48 százaléka ígérte biztosra a részvételtét az EP választásokon, és további 8.6 százalék valószínűsítette azt. Az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján ezen kérdés esetén a „biztosan elmegy szavazni” válaszlehetőséget érdemes meghatározónak tekinteni.
Mindeközben a hivatalos részvételi adatok szerint a választópolgárok 58,47 százaléka vett részt a választásokon.
Így elmondható, hogy a részvételi adatok tekintetében a mérésünk 1,99 százalékponton belül mutatta a várható eredményt és jelezte, hogy a mértnél esetleg magasabbra számít.
Az Európai Parlamenti választások hivatalos eredménye eképpen alakult:
Az eredmények és a kutatásunk összehasonlítása a következő képet mutatja:
✅ Fidesz – KNDP: 44,82 százalék — 43,41 százalék (különbség: 1,41 százalékpont)
⬇️ Tisza: 29,60 százalék — 25.39 százalék (különbség: 4,21 százalékpont)
⬆️ DK-MSZP-Párbeszéd: 8.03 százalék — 14,58 százalék (különbség: 6,55 százalékpont)
✅ Mi hazánk: 6,71 százalék — 5,43 százalék (különbség: 1,28 százalékpont)
✅ Momentum: 3,70 százalék — 3,70 százalék (különbség: 0,00 ❗százalékpont)
✅ Kétfarkú: 3,59 százalék — 3,51 százalék (különbség: 0,08 ❗százalékpont)
✅ Jobbik: 0.99 százalék — 1.54 százalék (különbség: 0,55❗ százalékpont)
✅ LMP: 0,87 százalék — 0,91 százalék (különbség: 0,04 ❗százalékpont)
✅ összes egyéb párt: 1,67 százalék — 1,53 százalék (különbség: 0,14 ❗százalékpont)
✅ Részvétel: 58,47 százalék — 56,48 százalék (különbség: 1,99 százalékpont)
✅ Pártok sorrendje hibátlan.
✅ Az EP mandátumok szerző pártok listája pontos volt.
Mint az látható, hogy a kutatásunk eredményében:
👉 A pártok sorrendje megegyezett a választási eredménnyel.
👉 Az 11 pártból 9 esetében az eredmény hibahatáron, sőt, hibahatár felén belül volt.
👉 A két párt esetén az adatfelvétel utáni mozgások érdemi különbséget hoztak, ám ezt több csatornán is előre jeleztük.
👉 A részvétel is hibahatáron belül volt.
👉 Pontos volt, hogy melyik párt fog mandátumot szerezni.
Mindezek eredőjeként az egyik legpontosabb EP mérés volt országos összevetésben.
Az EP választások előtti kutatások során bizonytalanságot vetített előre, hogy a megkérdezettek különösen nagy aránya, 22 százaléka jelezte, hogy az utolsó napokban, vagy akár a szavazófülkében fogja eldönteni, hogy kire szavaz. Praktikusan ez azt jelenti, hogy ezen szavazók döntése az választás előtti utolsó kutatásunk után születik meg.
A politikai folyamatokból látható volt, hogy a választok a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségétől a Tisza párt irányába mozognak. Ezt bár láttuk, és elemzéseinkben jeleztük is ezirányú várakozásainkat, a választás előtti „befejező” mozzanata számunkra láthatatlan volt, lévén kutatásunk után zajlott.
Mindezek okán hasonlóan pontos volt a EP mandátumbecsélsünk is. Ahol – többek között – a fent tárgyalt bizonytalanságokra is figyelemmel sávos becslést adtunk. Itt az összes párt mandátumai a sávon belül voltak, és a fentebb tárgyalt DK-MSZP-P -> Tisza adatfelvételünk után zajlott szavazómozgást leszámítva, minegyik esetben darabra pontos is volt.
