A tavaly év második felében tapasztalt stabil növekedés után a Fidesz az év végén megtorpant, majd második hónapja lassú csökkenésbe kezdett, most 23 százalékon áll. Úgy tűnik, hogy a párt a menekültügy kifulladásával nem találta meg azt a témát, amivel tovább tudná folytatni szavazóinak visszaszerzését. A CSOK program erre nem tűnik alkalmasnak, és a tanártüntetések úgy tűnik erodálják a tábort. Amikor a Fidesz csökken rendszeresen a bizonytalanok növekedését tapasztaljuk, így van ez most is. Három hónapig 44 százalék volt a pártot nem választók aránya, ez most három százalékponttal 47 százalékra növekedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az MSZP és a Jobbik – egyelőre legalábbis – nem képesek felszívni a Fidesztől eltávolodókat. A két párt ellenzéki vezető szerepért folytatott küzdelme továbbra is folytatódik, második hónapja fej-fej mellett, 11-11 százalékon állnak.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 11 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. Fidesz több hónapnyi növekedés után decemberben megtorpant, majd januárban egy százalékpontnyit vesztett támogatóiból, és februárra is újabb egy százalékpontnyit csökkent a támogatottsága. Erre a hónapra a Jobbik szavazók számának csökkenése megtorpant, és az MSZP sem szerzett új szavazókat, így a két párt 11-11 százaléknyi támogatóval továbbra is fej-fej mellett van.
A Fidesz támogatóinak száma egy közel fél éves növekedés után a decemberben megállt, januárra egy százalékpontot csökkent, majd erre a hónapra újabb egy százalékpontot csökkenve 23 százalék. Ezzel a párt továbbra is egyértelműen vezet, ám úgy tűnik, hogy a menekültügy háttérbe szorulása és az közoktatásban tapasztalható elégedetlenség-hullám okán a párt szavazókat veszít. A Fidesz így, 1.8 millió szavazójával, azonban még mindig magasan vezeti a pártversenyt szavazóinak részvételi hajlandósága átlagos.
Az MSZP szavazóinak száma az elmúlt egy hónapban nem változott, 11 százalék. A pártot az utóbbi majd’ egy évben 10-11 százalékon mértük, ami kb. 900.000 stabil szavazót jelent. Ezen szavazók ráadásul továbbra is a legaktívabbak és a legnagyobb arányban mennének el szavazni a meghatározó pártok támogatói közül.
A Jobbik támogatóinak aránya sem változott az elmúlt hónapban, így 11 százalék. A párt támogatóinak majd’ egy éve tartó lassú csökkenése ezzel a mélypontján megtorpant, és továbbra is ezzel fej-fej mellett van az MSZP-vel. Mivel a Jobbik támogatói továbbra is a legkevésbé aktívak, ezért a biztos szavazók körében az MSZP – hibahatáron belül ugyan -, de ebben a hónapban is megtartotta a vezetői pozíciót az ellenzéki pártok körében.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP továbbra is 3 százalékon áll, érdemi változás a választások óta ebben nem volt. A DK egy százalékpontot csökkenve most újra 3 százalékon áll. Az Együtt, a PM, és a MLP ebben a hónapban nem érte el az egy százalékot.
A tavaly év második felében tapasztalt stabil növekedés után a Fidesz az év végén megtorpant, majd második hónapja lassú csökkenésbe kezdett. Úgy tűnik, hogy a párt a menekültügy kifulladásával nem találta meg azt a témát, amivel tovább tudná folytatni szavazóinak visszaszerzését. A CSOK program erre nem tűnik alkalmasnak, és a tanártüntetések úgy tűnik erodálják a tábort. Amikor a Fidesz csökken rendszeresen a bizonytalanok növekedését tapasztaljuk, így van ez most is. Három hónapig 44 százalék volt a pártot nem választók aránya, ez most három százalékponttal 47 százalékra növekedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az MSZP és a Jobbik – egyelőre legalábbis – nem képesek felszívni a Fidesztől eltávolodókat. A két párt ellenzéki vezető szerepért folytatott küzdelme továbbra is folytatódik, második hónapja fej-fej mellett állnak.
A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. február 9-11 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
