A Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 24 – 28. között 1012 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését.
A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében két százalékpontot növekedve, 31 százalék.
A DK összes megkérdezett körében mért támogatottsága változatlan, 8 százalék.
A Jobbik támogatottsági is változatlan, 7 százalék az összes megkérdezett körében.
Az MSZP támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot növekedve, 6 százalék.
A Momentum támogatottsága összes megkérdezett körében változatlan, 5 százalék.
Az “összefogás szavazó” aránya az összes megkérdezett körében 7 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig 11 százalék. (Azon szavazókat értjük összefogás szavazók alatt, akik úgy válaszolnak, hogy CSAK egy összefogott ellenzékre szavaznánk, külön-külön egyik ellenzéki pártra sem. Részletes módszertani leírás itt olvasható.)
Az LMP, a Párbeszéd, a Kétfarkú kutya párt, és a Mi hazánk mozgalom támogatottsága 1-1 százalék. Ezen túl a kispártok körében érdemi változás az elmúlt hónapokban nem volt megfigyelhető. A bizonytalanok aránya egy százalékpontot csökkenve, 32 százalék.
Az ellenzéki pártok közötti versenyben érdemi változás nem történt: továbbra sincsen olyan ellenzéki párt, amely kiemelkedne a mezőnyből, és jelentősen erősebb lenne a többinél.
A múlt hónapokban tapasztalt Jobbik erősödés megállt, ezzel párhuzamosan pedig a Momentum gyengülése szintén. Az MSZP némileg erősödött, így a Párbeszéddel együtt az összes megkérdezett körében eléri a 7 százalékot.
A Fidesz visszaszerzett szavazókat a saját táborából, február óta két százalékponttal (31 százalék) erősödött. Ezzel párhuzamosan az ellenzéki összefogás pártjai némileg gyengültek (35 százalék) így 4 százalékra csökkent az előnyük a kormánypárttal szemben. Ez az előny bár szavazattöbbséget jelentett, a választási rendszer egyenetlenségei miatt mandátumtöbbséget valószínűleg nem.
Amennyiben Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter, Márki-Zay Péter és Fekete Győr András is indulna az előválasztáson (valószínűleg az előválasztás első fordulójában ők fognak indulni), jelenleg az alábbi eredmények lennének várhatóak:
A válaszadók negyede (26 százalék) Karácsony Gergelyre szavazna egy előválasztáson. Minden ötödik megkérdezett (21 százalék) Dobrev Klárát támogatná. Minden hetedik válaszadó (14 százalék) Jakab Péterre tenné a voksát, Márki-Zay Péter közel ugyanilyen (13 százalék) támogatottsággal bír. Fekete-Győr Andrásra pedig jelenleg a válaszadók 2 százaléka szavazna. Minden negyedik megkérdezett (24 százalék) nem tudott, vagy pedig nem kívánt válaszolni a kérdésre.
Tízből három (31 százalék) ellenzéki szavazó Karácsony Gergelyre szavazna egy előválasztáson. Dobrev Klárát minden negyedik ellenzéki szavazó választaná. Minden ötödik (19 százalék) ellenzéki szavazó Jakab Pétert választaná, közel minden nyolcadik (13 százalék) pedig Márki-Zay Pétert. Fekete-Győr András támogatottsága itt is 2 százalék.
Karácsonyra szavazna minden második (50 százalék) MSZP-P szavazó, a Momentum szavazók harmada (34 százalék), tízből három (28 százalék) DK szavazó, továbbá tízből kettő (21 százalék) bizonytalan szavazó is.
Ammenyibben az alábbi három jelölt közül lehetne választani: Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Jakab Péter (akik a legnagyobb eséllyel bejutnak az előválasztás második fordulójába) jelenleg az alábbi eredmény születne:
Tízből három (29 százalék) megkérdezett Karácsony Gergelyt választaná, a válaszadók negyede (24 százalék) Dobrev Klárára szavazna, Jakab Pétert pedig minden ötödik megkérdezett támogatná (18 százalék).
Minden harmadik (34 százalék) ellenzéki szavazó Karácsony Gergelyt támogatná, tízből három (31 százalék) ellenzéki szavazó pedig Dobrev Klárát. Jakab Pétert az ellenzéki szavazók negyede (24 százalék) választaná.
Karácsonyra szavazna az MSZP-P szavazók többsége (54 százalék), a Momentum szavazók több mint harmada (36 százalék), tízből három (31 százalék) DK szavazó, továbbá minden negyedik (24 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Jobbik szavazóknak a 13 százaléka is Karácsonyra adná a voksát.
Minden hatodik (16 százalék) válaszadó szerint Karácsony Gergelynek van a legtöbb esélye legyőzni a Fidesz jelöltjét, minden tizedik szerint pedig Dobrev Klárának és Jakab Péternek (9-9 százalék).
Az ellenzéki szavazók harmada (32 százalék) látja úgy, hogy Karácsony Gergelynek van a legtöbb esélye a végső győzelemre a Fidesz jelöltje ellen. Minden ötödik (20 százalék) ellenzéki szavazó szerint azonban Dobrev Klárának, illetve ugyanilyen (20 százalék) arányban Jakab Péternek van a legnagyobb esélye a végső győzelemre a kormánypárt jelöltje ellen.
A Dk szavazói közül többen vannak azok, akik úgy látják, hogy Dobrev Klárával szemben Karácsony Gergelynek több esélye van legyőzni a Fidesz jelöltjét végül. (31-33 százalék.)
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. április 24 – 28. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1012 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
