A megkérdezettek leginkább Barack Obama, leköszönő USA elnökben bíznak, míg legkevésbé Donald Trump megválasztott elnökben. A válaszadók több mint fele az EU-t tekinti hazánk természetes szövetségesének, ám minden hetedik válaszadó szerint a „saját utunkat” kellene járnunk. A legtöbb megkérdezett szerint Oroszország jelent hazánkra leginkább veszélyt, míg legkevésbé az Egyesült Államok. Ugyanannyian gondolják hazánk számára előnyösnek azt, hogy Donald Trump lett az USA elnöke, mint ahányan Hillary Clinton győzelmét gondolták volna, azonban másfélszer többen nem örülnek Trump győzelmének, mint ahányan örülnek neki.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 11 és 15 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta egyes külföldi politikusokkal és intézményekkel kapcsolatos attitűdöket. A megkérdezettek leginkább Barack Obama, leköszönő USA elnökben bíznak, míg legkevésbé Donald Trump megválasztott elnökben. A válaszadók több mint fele az EU-t tekinti hazánk természetes szövetségesének, ám minden hetedik válaszadó szerint a „saját utunkat” kellene járnunk. A legtöbb megkérdezett szerint Oroszország jelent hazánkra leginkább veszélyt, míg legkevésbé az Egyesült Államok. Ugyanannyian gondolják hazánk számára előnyösnek azt, hogy Donald Trump lett az USA elnöke, mint ahányan Hillary Clinton győzelmét gondolták volna, azonban másfélszer többen nem örülnek Trump győzelmének, mint ahányan örülnek neki.
An extract of the results is available here in English.
A megkérdezettek leginkább Barack Obama, leköszönő USA elnökben bíznak (55 százalák), míg legkevésbe Donald Trump megválaszott elnökben (21 százalék). Inkább bíznak még a válaszadók az Európai Unióban (46 százalék, 44 ellenében), azonban a Vlagyimir Putyin orosz elnökben, és Angela Merkel német kancellárban már nem bízik a válaszadók többsége (47 és 61 százalék).
Az egyes külföldi szereplőkben eltérő társadalmi csoportok bíznak: Barack Obamába, az EU-ba és Angela Merkelbe leginkább az MSZP szavazók helyezik bizalmukat (65, 73 és 47 százalék), míg a Fidesz és a Jobbik szavazók Putyinba (45 és 54 százalék), a Fidesz szavazók pedig Trumpba (36 százalék). Barack Obamában legkevésbé a Fidesz és Jobbik szavazók bíznak (30, és 25 százakék), csak úgy, mint az EU-ban (57 és 54 százalék) és Angela Merkelben (76 és 73 százalék). Putyinban viszont az MSZP szavazók és a bizonytalanok nem bíznak (53 és 49 százalék), illetve Donald Trumpban sem (66 és 46 százalék).
A válaszadók több mint fele (53 százalék) az EU-t tekinti hazánk természetes szövetségesének, ám minden hetedik válaszadó (14 százalék) szerint a „saját utunkat” kellene járnunk. Minden tizedik megkérdezett (11 százalék) úgy gondolja, hogy az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz kellene elsősorban közelednünk.
Egyes társadalmi csoportok ebben a kérdésben is eltérően gondolkodnak. Ez EU-t leginkább az MSZP szavazók, a diplomások és a Budapestiek választanák szövetségesnek (66, 64 és 65 százalék), és a Jobbik szavazók, valamint a szakmunkás végzettséggel rendelkezők legkevésbé (41 és 46 százalék). Oroszországhoz leginkább a Jobbik szavazók és a középkorúak közelednének (18 és 18 százalék), míg a 60 felettiek legkevésbé, csupán 3 százaléknyian.
A megkérdezettek többsége nem gondolja azt, hogy bármelyik külső szereplő veszélyt jelentene Magyarország számára. Azonban a legtöbb megkérdezett szerint hazánkra Oroszország jelent leginkább veszélyt (32 százalék), míg legkevésbé az Egyesült Államok (18 százalék).
Hasonlóan az eddigiekhez, egyes társadalmi csoportok ezen kérdésről is másként gondolkodnak. Az MSZP szavazók körében többségben vannak azok akik szerint Oroszország veszélyt jelent (49 százalék 43 ellenében), míg a Fidesz szavazók majd’ háromnegyede (70 százalék) szerint a „magyar út” az üdvözítő. A Fidesz és a Jobbik szavazók azok, akik körében a legtöbben gondolják azt, hogy az EU veszélyt jelent (33 és 27 százalék), miközben az USA megítélése ebben a kérdésben lényegében minden társadalmi csoportban megegyezik.
Bár ugyanannyian gondolják hazánk számára előnyösnek azt, hogy Donald Trump lett az USA elnöke, mint ahányan Hillary Clinton győzelmét gondolták volna (30 és 31 százalék), ebben a kérdésben komoly törésvonal van az egyes pártok szavazói körében.
Míg a Fidesz szavazók több mint fele (53 százalék) szerint előnyös Trump győzelme, és csupán 18 százalék szerint lett volna előnyösebb ha Clinton nyeri az USA választást, addig az MSZP szavazók kétharmada (68 százalék) Hillary Clinton győzelmét tekintette volna előnyösebbnek, és csupán 7 százalékuk Trumpot. A Jobbik szavazók egyharmada (36 százalék) is Clinton győzelmét látta volna előnyösebbek és csupán negyedük (24 százalék) Trumpét.
Mindazonáltal, másfélszer többen nem örülnek Trump győzelmének, mint ahányan örülnek neki (36 százalék 24 ellenében). Egyedül a Fidesz szavazók körében vannak többségben azok, akik örülnek Trump győzelmének (43 százalék, 20 ellenében), míg minden más társadalmi csoportban inkább nem örülnek neki a megkérdezettek – legkevébé az MSZP szavazók (69 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Thanks for the Hungarian Spectrum for the English translation. Featured in POLITICO Europe’s Playbook.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. november 11-15 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1100 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
