A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 12-15. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a CSOK-ot érintő változásokról.
Tízből hat megkérdezett hallott arról, hogy a kormány szűkíti januártól a nagyvárosokban a CSOK igénybevételének lehetőségét. Közülük a válaszadók többsége inkább nem ért egyet a változtatásokkal. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada, tízből hat bizonytalan szavazó, illetve tízből négy Fidesz szavazó.
A megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy januártól jogosult lesz a CSOK plusz igénybevételére. Közülük minden tizedik válaszadó tervezi, hogy felveszi a CSOK hitelt. Az 5000 fősnél kisebb településeken 21 százalék ez az arány, a nagyobb településeken pedig 7 százaléka.
Tízből hét válaszadó azért nem veszi fel a CSOK hitelt, mert nem akar ingatlant vásárolni, tízből három megkérdezett pedig azért, mert bár vásárolna ingatlant, de nem akar hitelt felvenni.
A válaszadók 6 százaléka vette fel csak a CSOK-ot, (Családi Otthonteremtési Kedvezményt) további 4 százalék pedig a hozzá járó hitelt is.
Tízből hat (58 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy a kormány szűkíti januártól a nagyvárosokban a CSOK igénybevételének lehetőségét. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (66 százalék), tízből hat (58 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (43 százalék) Fidesz szavazó.
Azok körében, akik hallottak a CSOK igénybevételének szűkítéséről, a válaszadók többsége (53 százalék) inkább nem ért egyet a változtatásokkal. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (64 százalék), minden második (51 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy januártól jogosult lesz a CSOK plusz igénybevételére. A Budapestben és a városokban élők ötöde (19 és 20 százalék), illetve a megyeszékhelyeken és a községekben élők tizede (10 százalék) mondta ezt.
Azok korében, akik jogosultak lesznek a felvételre, minden tizedik (10 százalék) válaszadó tervezi, hogy felveszi a CSOK hitelt. Az 5000 fősnél kisebb településeken 21 százalék ez az arány, a nagyobb településeken pedig 7 százaléka. A felvenni kívánt átlagos összeg (9 fő válasza alapján): 16 millió forint.
Szintén azok körében, akik jogosultak lesznek a felvételre, tízből hét (68 százalék) válaszadó azért nem veszi fel a CSOK hitelt, mert nem akar ingatlant vásárolni, tízből három (31 százalék) megkérdezett pedig azért, mert bár vásárolna ingatlant, de nem akar hitelt felvenni.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. december 12–15. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
