A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 27 – 31. között 1009 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta, hogy a lakosságot hogyan érintette a koronavírus okozta gazdasági válság.
Tízből öt megkérdezett szerint a járvány következtében már van, tízből három szerint pedig hamarosan lesz gazdasági válság Magyarországon.
Tízből három válaszadó szerint kettő vagy több évig is érezhető hatása lesz az életében, a megélhetésében a járvány nyomán előállt gazdasági helyzet. A válaszadók negyedének az életében vagy egy évig, vagy pedig fél évig bizonyosan érezhető hatása lesz a válságnak.
Közel minden hetedik megkérdezett elvesztette a munkáját, minden ötödiknek csökkent a munkaideje, továbbá tízből három válaszadónak kevesebb lett a fizetése a válság miatt.
A megkérdezettek több mint fele csak néhány hónapig tudna megélni, ha elveszítené háztartása jövedelmét.
Minden második megkérdezettnek és családjának a megélhetését sokkal nehezebben érintené, ha beütne a járvány esetlegesen intenzívebb második hulláma.
A válaszadók több mint fele inkább nem elégedett a kormány válságkezelő intézkedéseivel, a közel fele pedig szintén inkább nem elégedett a kormány fizetéskiegészítő lépéseivel, illetve a munkahelymegtartó döntéseivel.
Tízből öt (50 százalék) megkérdezett szerint a járvány következtében már van, tízből három (30 százalék) szerint pedig hamarosan lesz gazdasági válság Magyarországon. Csak közel minden hetedik (14 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nincs és nem is lesz gazdasági visszaesés hazánkban.
Leginkább a DK szavazói látják úgy, hogy már most is gazdasági válság van (77 százalék). A Fidesz szavazók kétharmada (64 százalék) szerint vagy már van (36 százalék) vagy pedig hamarosan lesz (28 százalék) gazdasági válság Magyarországon. Közel harmaduk (31 százalék) azonban úgy látja, hogy nincs és nem is lesz gazdasági visszaesés a jövőben.
Tízből négy megkérdezett (42 százalék) háztartásának vagy kicsit (25 százalék), vagy pedig nagyon (17 százalék) csökkent a bevétele az elmúlt hónapokban a járványügyi intézkedések, a válság hatására.
Minden második (53 százalék) válaszadó háztartásának érdemben nem változott a bevétele az elmúlt időkben.
Tízből hat (57 százalék) ellenzéki szavazó háztartásának a bevétele vagy kicsit (30 százalék), vagy pedig nagyon (27 százalék) csökkent. Tízből három (28 százalék) kormánypárti szavazó szintén úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban a háztartásának a bevétele vagy kicsit (23 százalék) vagy pedig nagyon (5 százalék) csökkent.
Iskolai végzettség szerint a szakmunkások és az érettségizettek jártak a legrosszabbul. Az előbbiek háztartásának több mint fele szenvedett el vagy kisebb (31 százalék) vagy pedig nagyobb (21 százalék) bevétel kiesést.
Tízből három (28 százalék) megkérdezett szerint kettő vagy több évig is érezhető hatása lesz az életében, a megélhetésében a járvány nyomán előállt gazdasági helyzet. A válaszadók negyedének (26 százalék) az életében vagy egy évig (15 százalék) vagy pedig fél évig (11 százalék) érezhető hatása lesz a válságnak. A megkérdezettek tizedének (10 százalék) néhány hónapig, az ötödének (22 százalék) pedig most nem, de később még lehet érezhető hatása a járvány nyomán előállt gazdasági helyzetnek.
Míg az ellenzéki szavazók 41 százaléka mondta azt, hogy az életében kettő vagy több évig is érezhető hatása lesz a járvány nyomán előállt gazdasági helyzet, addig ez az arány a kormánypárti szavazóknál 15 százalék.
Település típus szerint a fővárosban lakók látják úgy leginkább (46 százalék), hogy akár kettő vagy több évig is érezni fogják a válság negatív hatásait. A községben élőknél 29 százalék, a városokban élőknél 26, a megyeszékhelyen élőknél pedig 19 százalék ez az arány.
Közel minden hetedik (15 százalék) megkérdezett elvesztette a munkáját, minden ötödiknek (21 százalék) csökkent a munkaideje, továbbá tízből három (28 százalék) válaszadónak csökkent a fizetése a válság miatt.
A férfiakat jobban érintette a válság: közölük minden ötödik (21 százalék) mondta azt, hogy elvesztette a munkáját az elmúlt időkben. A nőknél ez az arány 7 százalék.
Míg az ellenzéki szavazók 28 százaléka mondta azt, hogy csökkent a munkaideje a válság miatt, addig ez az arány a kormánypárti szavazóknál 14 százalék.
Tízből hat (61 százalék) 60 évnél idősebb válaszadó mondta azt, hogy csökkent a bevétele a válság következtében. A 45-59 közöttiek 38 százaléka, a 30-44 közöttieknek pedig a 19 százaléka nyilatkozott arról, hogy kevesebbet kénytelen hazavinni hónap végén. A 18-29 közöttiek negyede (25 százaléka) szintén fizetésének a csökkenéséről beszélt.
A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) csak néhány hónapig tudna megélni, ha elveszítené háztartása jövedelmét. A válaszadók 16 százaléka 3-6 hónapig, 19 százaléka pedig 6 hónapnál tovább is meg tudna élni, ha elveszíteni a minden havi bevételét.
Az MSZP-P és a DK szavazói tudnának a legkevésbé megélni, ha baj történne: az előbbiek közül tízből nyolcan (77 százalék) az utóbbiak közül pedig tízből heten (70 százalék) mondták azt, hogy maximum 1-2 hónapig tudnának megélni munka nélkül.
Tízből három Momentum (29 százalék) szavazó, továbbá a Fidesz szavazók negyede (25 százalék) hat hónapnál is tovább kibírná, ha elveszítené háztartása jövedelmét.
Tízből hat (59 százalék) 18-29 év közötti mindössze 1-2 hónapig tudná kihúzni, ha elveszítené a jövedelmi forrását. A 45-59 közöttieknél ez az arány már megközelíti a kétharmadot (64 százalék). Tízből öt (52 százalék) 30-44 közötti, illetve tízből négy (44 százalék) 60 évnél idősebb szintén csak 1-2 hónapig tudna megélni, ha elveszítené háztartása jövedelmét.
A megyeszékhelyen élők 60 százaléka tudná 1-2 hónapig kihúzni, hogyha elveszítené a minden havi bevételét. A városban lakóknál 57, a községben élőknél 53, a budapestieknél pedig 42 százalék ez az arány.
Minden második (52 százalék) megkérdezettnek és családjának a megélhetését sokkal nehezebben érintené, ha beütne a járvány esetlegesen intenzívebb második hulláma. A válaszadók negyedének (26 százalék) kicsit lenne nehezebb, ötödének pedig (19 százalék) érdemben nem változna a helyzete, ha jönne egy erősebb második hullám.
A kormánypárti szavazók harmadát és családját (36 százalék), illetve tízből hat (62 százalék) ellenzéki szavazót és hozzátartozóját sokkal nehezebben érintené, ha jönne egy keményebb hullám a tavaszinál.
A válaszadók több mint fele (52 százalék) inkább nem elégedett a kormány válságkezelő intézkedéseivel, a közel fele pedig szintén inkább elégedetlen a kormány fizetéskiegészítő lépéseivel, illetve a munkahelymegtartó döntéseivel. (48-46 százalék)
Tízből nyolc Fidesz szavazó inkább elégedett a kormány gazdasági válságkezelő intézkedéseivel (82 százalék). Tízből közel kilenc (85 százalék) ellenzéki szavazó ezzel szemben inkább elégedetlen a kormánnyal a válságmenedzselést illetően. Leginkább a Jobbik és a DK szavazói a legelégedetlenebbek (91-91 százalék)
Tízből hat (59 százalék) 18-29 közötti inkább nem elégedett a kormány gazdasági válságkezelő intézkedéseivel.
Minél idősebb a válaszadó, annál elégedettebb a kormánnyal válságkezelő lépéseivel. Míg a 18-29 közöttiek 32 százaléka, addig a 60 évnél idősebbeknek már a 47 százaléka inkább elégedett azzal, ahogy a kormány kezeli a válságot gazdasági értelemben.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. augusztus 27 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1017 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
