A Publicus Intézet a Népszava megbízásából szeptember 13-án 612 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a szeptember 12-i előválasztási miniszterelnök-jelöltek vitájáról.
Karácsony Gergely megtartotta hibahatáron belüli vezetését Dobrev Klárával szemben, míg a harmadik hely kérdése nyitottá vált Márki-Zay Péter, Jakab Péterrel szembeni relatív pozíciójavítása okán (a két héttel ezelőtti kutatásunkhoz képest).
A megkérdezettek ötöde (22 százalék) mondta azt, hogy teljes egészében látta az előválasztási miniszterelnök-jelölti vitát a televízióban, további 17 százalék találkozott a vitával valamilyen módon.
Azon ellenzékiek és bizonytalanok 29 százalékának számára, akik valamilyen módon találkoztak a vitával Karácsony Gergely volt a legszimpatikusabb, 27 százalék számára pedig Dobrev Klára.
Akik látták a teljes vitát kedvezőbben nyilatkoznak Karácsony Gergelyről, mint azok, akik csak részben, vagy más tudósításban találkoztak vele (34, illetve 21 százalék szerint legszimpatikusabb). Dobrev Klára esetén fordított kép rajzolódik ki.
A megkérdezettek egyharmad-egyharmad arányban Karácsony Gergely, és Dobrev Klárát (32-32 százalék) látták a leginkább meggyőzőnek, míg harmadik helyre itt is Márki-Zay Péter került.
Tízből három (31 százalék) ellenzéki és bizonytalan szavazó szerint a vitában résztvevő miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely, szintén tízből három (30 százalék) ilyen szavazó szerint pedig Dobrev Klára a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse. Az ellenzéki és bizonytalan szavazók 8 százaléka választotta Márki-Zay Pétert, és 3 százaléka Jakab Pétert.
Azon ellenzékiek és bizonytalanok körében, akik valamilyen módon követték a vitát, leginkább Márki-Zay Péterről, Karácsony Gergelyről, illetve Dobrev Kláráról javul válaszadók véleménye, 22, 21, illetve 21 százalékkal.
A kormányváltást akaró ellenzéki és bizonytalan szavazók közül tízből három (31 százalék) Karácsony Gergelyre, tízből három (30 százalék) válaszadó Dobrev Klárára, minden tizedik (11 százalék) Jakab Péterre, illetve szintén minden tizedik (11 százalék) megkérdezett pedig Márki-Zay Péterre szavazna egy előválasztáson.
A megkérdezettek ötöde (22 százalék) mondta azt, hogy teljes egészében látta az előválasztási miniszterelnök-jelölti vitát a televízióban, további 17 százalék találkozott a vitával valamilyen módon, vagy úgy, hogy részben látta, vagy úgy, hogy összefoglalót, tudósítást olvasott róla. Míg tízből egy válaszadó hallott róla, de érdemben nem követte. A válaszadók fele (49 százalék) nem találkozott a vita napján és az azt követő napon a vitával.
Azon ellenzékiek és bizonytalanok 29 százalékának számára, akik valamilyen módon találkoztak a vitával Karácsony Gergely volt a legszimpatikusabb, 27 százalék számára pedig Dobrev Klára. A harmadik helyre Márki-Zay Péter került, a válaszadók 7 százaléka említette, hogy ő volt a legszimpatikusabb számukra, míg Jakab Pétert és Fekete-Győr Andrást 2-2 százalék említette.
Akik látták a teljes vitát kedvezőbben nyilatkoznak Karácsony Gergelyről, mint azok, akik csak részben, vagy más tudósításban találkoztak vele (34, illetve 21 százalék szerint legszimpatikusabb). Dobrev Klára esetén fordított kép rajzolódik ki, az találta inkább szimpatikusnak, aki nem látta a teljes vitát (26, illetve 31 százalék szerint legszimpatikusabb).
A megkérdezettek egyharmad-egyharmad arányban Karácsony Gergely, és Dobrev Klárát (32-32 százalék) látták a leginkább meggyőzőnek, míg harmadik helyre itt is Márki-Zay Péter került.
Karácsony ebben a dimenzióban is jobban szerepel, ha azok vizsgáljuk, akik teljesen látták a vitát: 36 százalék szerint leginkább meggyőző, míg 27 százalék szerint inkább Dobrev volt az. Akik nem követték ilyen szorosa a vitát, körükben Dobrev tűnt meggyőzőbbnek, és Karácsony kevésbe (33, illetve 27 százalék).
Tízből három (31 százalék) ellenzéki és bizonytalan szavazó szerint a vitában résztvevő miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely, szintén tízből három (30 százalék) ilyen szavazó szerint pedig Dobrev Klára a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse. Az ellenzéki és bizonytalan szavazók 8 százaléka választotta Márki-Zay Pétert, és 3 százaléka Jakab Pétert.
Azok közül, akik látták a teljes vitát, tízből négy (36 százalék) válaszadó szerint Karácsony Gergely, a megkérdezettek harmada (32 százalék) szerint viszont Dobrev Klára a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse. Minden tizedik (10 százalék) ilyen válaszadó Márki-Zay Pétert jelölte meg.
Azok közül, akik nem látták a teljes vitát, a megkérdezettek harmada (32 százalék) szerint Dobrev Klára, a negyede (27 százalék) szerint pedig Karácsony Gergely a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse
Az MSZP-P szavazók háromnegyede (75 százalék), tízből négy (37 százalék) Momentum szavazó, továbbá minden hatodik Jobbik (16 százalék), minden hetedik (15 százalék) DK és minden tizedik (9 százalék) bizonytalan szavazó szerint Karácsony a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse. Összességében az ellenzéki szavazók harmada (34 százalék) gondolja így.
A DK szavazók háromnegyede (74 százalék), tízből három Momentum (27 százalék), minden hatodik (16 százalék) Jobbik szavazó, minden tizedik MSZP-P (10 százalék) szavazó, továbbá a bizonytalan szavazók 7 százaléka szerint Dobrev a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse. Összességében az ellenzéki szavazók harmada (33 százalék) gondolja így.
Azon ellenzékiek és bizonytalanok körében, akik valamilyen módon követték a vitát, leginkább Márki-Zay Péterről, Karácsony Gergelyről, illetve Dobrev Kláráról javul válaszadók véleménye, 22, 21, illetve 21 százalékkal. Ugyanezen választó csoport körében leginkább Jakab Péterről és Dobrev Kláráról romlott, 13, illetve 9 százalékkal.
Ám az összes jelölt esetében tízből hatan (57-62 százalék között) úgy nyilatkoztak, hogy érdemben nem változott róluk a véleménye a vita hatására.
A kormányváltást akaró ellenzéki és bizonytalan szavazók közül tízből három (31 százalék) Karácsony Gergelyre, tízből három (30 százalék) válaszadó Dobrev Klárára, minden tizedik (11 százalék) Jakab Péterre, illetve szintén minden tizedik (11 százalék) megkérdezett pedig Márki-Zay Péterre szavazna egy előválasztáson. Fekete-Győr Andrásra a válaszadók 2 százaléka szavazna.
Az MSZP-P szavazók háromnegyede (75 százalék), tízből négy (39 százalék) Momentum szavazó, tízből kettő Jobbik szavazó (21 százalék), szintén tízből kettő (18 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden tizedik (8 százalék) DK szavazó Karácsony Gergelyre szavazna egy előválasztáson.
A DK szavazók háromnegyede (77 százalék), tízből három (30 százalék) Momentum szavazó, minden hatodik (16 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá minden tizedik (11 százalék) Jobbik, továbbá szintén minden tizedik (8 százalék) MSZP-P szavazó pedig Dobrev Klárára szavazna egy előválasztáson.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. szeptember 13-án a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 612 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-4 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
