A Publicus Intézet november 22-30. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a nemzeti konzultációval kapcsolatban.
Tízből nyolc válaszadó hallott róla, hogy a kormány újabb nemzeti konzultációt indított.
Tízből hat megkérdezett szerint a kérdésekben megfogalmazott állítások vagy valótlanok és súlyosan torzítják a tényeket, vagy pedig előfordulnak bennük túlzások, leegyszerűsítések.
A válaszadók kétharmada szerint a kérdések megfogalmazása befolyásolja az embereket, s ezekre csak egy válasz adható.
A megkérdezettek közel kétharmada szerint a konzultáció eredménye inkább nem fog valós képet adni az emberek véleményéről.
Minden második megkérdezett szerint a kormány azért tart nemzeti konzultációt, hogy adatokat gyűjtsön az emberekről, a támogatóiról.
Tízből nyolc (78 százalék) válaszadó hallott róla, hogy a kormány újabb nemzeti konzultációt indított. Tízből három (31 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy ismeri az új nemzeti konzultáció kérdéseit.
Tízből négy válaszadó (43 százalék) szerint a kérdésekben megfogalmazott állítások valótlanok, súlyosan torzítják a tényeket. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (71 százalék), illetve minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó.
Közel minden hatodik (17 százalék) megkérdezett szerint a kérdésekben megfogalmazott állításokban előfordulnak túlzások, leegyszerűsítések. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a közel negyede (22 százalék), a bizonytalan szavazók közel ötöde (18 százalék), illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka.
Tízből három (29 százalék) válaszadó szerint a kérdésekben megfogalmazott állítások pontosak és valósak. Így látja a Fidesz szavazók háromnegyede (75 százalék), illetve a bizonytalan szavazók 16 százaléka.
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint a kérdések megfogalmazása befolyásolja az embereket, s ezekre csak egy válasz adható. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (98 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (75 százalék).
A válaszadók negyede (26 százalék) szerint a nemzeti konzultációban valódi kérdések lettek feltéve. Ezt mondta tízből hét (69 százalék) Fidesz szavazó, minden kilencedik (11 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
Tízből négy (39 százalék) válaszadó szerint szinte csak kormánypárti szavazók töltik ki jellemzően a nemzeti konzultáció kérdőívét. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (59 százalék), a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék), illetve a Fidesz szavazók 17 százaléka.
Tízből három (29 százalék) megkérdezett szerint jellemzően inkább kormánypárti szavazók de azért sokan mások is kitöltik a nemzeti konzultációt. Így nyilatkozott tízből négy (40 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel három (27 százalék), illetve a bizonytalan szavazók közel negyede (23 százalék).
A válaszadók negyede (25 százalék) szerint pártválasztástól függetlenül mindenféle ember egyformán kitölti a nemzeti konzultációt. Így látja tízből négy (39 százalék) Fidesz szavazó, tízből három (29 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden tizedik (9 százalék).
A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) szerint a konzultáció eredménye inkább nem fog valós képet adni az emberek véleményéről. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (98 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (64 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde (21 százalék).
Minden második (50 százalék) megkérdezett szerint a kormány azért tart nemzeti konzultációt, hogy adatokat gyűjtsön az emberekről, a támogatóiról. A válaszadók negyede (26 százalék) szerint a kormány szeretné megismerni az emberek véleményét ezekben a kérdésekben, illetve ugyanilyen arányban (25 százalék) mondták azt, hogy a kormány azért tart ilyet, mert minél több emberhez szeretné eljuttatni az üzenetét.
A Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék), közel minden ötödik (18 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 3 százaléka szerint azért tart konzultációt a kormány, mert szeretnémegismerni az emberek véleményét ezekben a kérdésekben.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (74 százalék), a bizonytalan szavazók fele (50 százalék), illetve a Fidesz szavazók közel negyede (22 százalék) szerint azért tart konzultációt a kormány, hogy adatokat gyűjtsön az emberekről, a támogatóiról.
Tízből hat (59 százalék) válaszadó inkább nem támogatja, hogy a kormány nemzeti konzultációt indítson. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (92 százalék), tízből hat (60 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazóinak a 13 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. november 22–30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
