Országos reprezentatív közvélemény-kutatással vizsgáltuk, hogy mit gondolnak a magyar polgárok az adóelkerülés kérdéséről, a multinacionális vállalatok szerepéről, a fejlett országok, hazai intézmények és a politikusok felelősségéről, hogyan képzelik el az igazságos adórendszert, és kinek és miért adnának adókedvezményeket.

DemNet Alapítvány 2016. novemberében országos reprezentatív közvélemény-kutatással vizsgálta, hogy mit gondolnak a magyar polgárok az adóelkerülés kérdéséről, a multinacionális vállalatok szerepéről, a fejlett országok, hazai intézmények és a politikusok felelősségéről, hogyan képzelik el az igazságos adórendszert, és kinek és miért adnának adókedvezményeket. A kutatás telefonos kérdőíves adatfelvétel módszerével zajlott, melyet a Publicus Intézet végzett 2016. novemberében. Az 1000 fős minta korcsoportok, nemek és iskolai végzettség, régió és településtípus mentén jól reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.
A kutatás során megkérdezettek 77%-a válaszolta azt, hogy legalább valamennyire érdeklődik a közügyek iránt, a pénzügyi/gazdasági hírek pedig 70 százalékukat érdeklik valamennyire. Az érdeklődésre erősen hat a válaszadók életkora és iskolai végzettsége: minél magasabban iskolázott valaki, annál nagyobb valószínűséggel érdeklődő a közélet és a pénzügyi/gazdasági hírek iránt. Életkor szerint nézve viszont árnyaltabb a kép: a 18-44 éveseket sokkal kevésbé érdeklik a gazdasági/pénzügyi hírek, mint a közügyek, míg a 45 évnél idősebbek körében a gazdasági hírek iránti érdeklődés gyakorlatilag egybeesik az általános érdeklődéssel.

Ami az adóelkerülés kérdését illeti, a megkérdezettek fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él, amikor valamilyen módon nem fizeti meg (az összes) adóterhét, és csak a negyedük véli úgy, hogy az adóelkerülők többsége “csupán” legális jogi furfangokkal él. Mindazonáltal a válaszadók 55% gondolja úgy, hogy attól, hogy az adóelkerülés gyakran legális csatornákon zajlik, az még tisztességtelen. A konkrét adóelkerülési botrányok azonban alig jutnak át a közvélemény ingerküszöbén. Mindössze a megkérdezettek tizede tudott legalább egy adóelkerülési ügyet említeni a közelmúltból. Adóparadicsomokat viszont a megkérdezettek 23%-a említett (a legismertebbeknek Ciprus és a Kajmán szigetek bizonyultak).

A válaszadók nagyon nagy többsége (92%) azonban egyetért azzal, hogy a multinacionális vállalatoknak ott kéne adózniuk ahol megtermelik a profitjukat, illetve hogy általában véve is jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből, mint a kisvállalkozásoknak (87%).

A válaszadók 85%-a inkább egyetértett azzal az állítással is, hogy tudnunk kellene, hogy kik, milyen magánszemélyek állnak az offshore cégek mögött, mert így hatékonyabban fel lehetne lépni az adóelkerülés ellen, és 80%-uk vélekedik úgy, hogy erkölcstelen az, hogy egyesek külföldi offshore cégek mögé bújtatnak nagy vagyonokat, és nem adóznak utána. Szintén a válaszadók nagy többsége értett egyet azzal az állítással is, hogy az adóelkerülések visszaszorítása érdekében az országoknak össze kellene hangolniuk az adózásra vonatkozó jogszabályaikat (91%). A közvélemény a „politikusokat” érzi elsődlegesen adóelkerülőnek, de viszonylag sokan választották a listáról, a „multikat” és a „gazdasági háttérembereket” is. Előbbieket elsősorban a kormánypárt(ok) támogatói, utóbbiakat a diplomások.

A megkérdezettek elsődlegesen úgy vélik, hogy az adóelkerülőknek azért van lehetőségük az adóelkerülésre, mert azt „senki sem kéri számon rajtuk”. Érdekesség ugyanakkor, hogy a válaszadók erősen megosztottak az ún. közérdekű bejelentőkhöz való hozzáállásban: 47%-uk inkább vagy teljesen egyetért azzal az állítással, hogy akik segítenek feltárni a nagy cégek adóelkerülését, akkor sem lenne szabad megbüntetni, ha eközben esetleg megsértenek valamilyen szabályt, míg 45%-uk elutasítja ezt. Elgondolkodtató továbbá, hogy a válaszadók több mint fele (55%) szerint nem lenne jó itthon is bevezetni azt a például Norvégiában elfogadott gyakorlatot, hogy bárki megnézhesse bárkiről, hogy mennyi adót fizet. Az ötletet csupán a válaszadók 42%-a támogatná.

A megkérdezettek nagyjából minden társadalmi csoportja egységes véleményt alkotott arról is, hogy mekkora mértékű adóterheket tartanának igazságosnak: a válaszok átlagait nézve a közvélemény 100 forintból 14 forint elvonását érezné igazságosnak a saját jövedelméből, 17 forintét a kkv szektortól, és 21 forintot a multiktól.

A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók kiknek adnának adókedvezményeket. Az adatok alapján a hazai kkv szektor fejlődését a megkérdezettek 52 százaléka támogatná valamilyen adókedvezménnyel, a multiknak viszont csak 4% adna adókedvezményt a kormány helyében. Utóbbi esetben azonban a válaszadók hajlanak a kompromisszumokra: a megkérdezettek háromnegyede inkább úgy gondolja, hogy az ország számára nem az a legfontosabb, hogy egy nagyvállalat mennyi adót fizet, hanem az, hogy mennyi munkahelyet teremt.

A kutatás érdekessége továbbá, hogy nagyon kevés egyedi kérdésnél találtunk szignifikáns különbségeket a válaszadók pártpreferenciáját illetően, azaz az adózással kapcsolatos véleményeknek hazánkban alig van hatása a pártválasztásokra.

A kutatás eredményei részletesen megismerhetőek a DemNet oldalán, és ide kattintva.

Módszertan

A kutatást 2016. novemberében a Publicus Intézet készítette az ország 18+ éves lakosságát reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18+ éves magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.