A második világháború óta nem látott történelmi fordulatnak nevezte 2022. február 24-ét az MCC Feszt színpadán Pulai András. A Publicus Intézet vezetője Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával és Schiffer András ügyvéddel olyan kérdésekről beszélgetett, hogy miért leszállóágban lévő birodalom Oroszország és Kína, miért hezitál és késik folyamatosan a Nyugat Ukrajna haditámogatásával. A vitában a közönség többször füttyszóval jelezte nemtetszését, a beszélgetést moderáló Kacsoh Dánielnek rendre kellett utasítania a fideszes híveket. Ebben a környezetben beszélt Pulai András arról is, miért érdekelt Magyarország egy erős EU-ban, és hogyan maradunk le erről.
Magyarországnak aktívan kellene részt vennie egy erős unióban, ehhez képest a Fidesz kisodródott a széljobbra, az EPP-ből kivált – mondta a Publicus Intézet vezetője a beszélgetésen. „Ezzel a választókorú lakosság 80 százaléka nem ért egyet, de még az ellenzéki szavazók is úgy gondolják, hogy a Fidesznek az EPP-ben lenne a helye, mert itt többet ér a politikai érdekérvényesítő képessége, mint a politikai senkiföldjén, ahol jelen pillanatban van.”
Pulai András szerint az út megmutatására a legjobb választ Lőrinc és Andrea adja, akik körbehajózzák az európai partokat, nem a Kaszpi-tengeren vannak, és nem a Bajkál-tóban fogják az amúrt, nem is Szibériában vadásznak medvére. A NER prominensei próbálnak utat mutatni a politikai vezetésnek, de a politikai hatalom két leáldozóban lévő nagyhatalomhoz köti az ország politikai jövőjét, ami nagyon nagy kockázatot és nagyon nagy veszélyt jelent – utalt Kínára és Oroszországra a szakértő, amikor arról fejtette ki a véleményét, hogy Magyarország elszigetelődött az Európai Unión belül.
Magyarország nagyszabású népszavazással döntött az uniós és NATO-csatlakozásról
A magyar kormány csak erősítette az orosz energiafüggőséget, a magyar gazdaság és a magyar ipar a legkitettebb az orosz energiaiparnak – mutatott rá Pulai András, amikor az augusztus 20-i „diplomáciai dömping” került szóba. Úgy vélte az -isztánok meghívása, és velük való beszélgetés fontos, de a „kólamámorban fetrengő nyugat” ezt egy éve megtette, az ott eladható gázt pedig már megvette. „Ezt akkor tette a hanyatló Nyugat, amikor Magyarország minden idők legrosszabb gázszerződését kötötte, és a csúcson vásárolt gázt, amit azóta is nyög a nemzetgazdaság, mi fizetjük vissza inflációban és adóemelésben.”
Ukrajna területi integritása, az ukrán nép önrendelkezési joga mellett áll ki a Nyugat és Amerika, nem a háború mellett
Pulai András elmondta, azok között volt, akik azt gondolták, Putyin nem fogja meglépni, hogy háborút indít Ukrajna ellen, mert sokat veszíthet és szerinte el is fogja veszíteni. „Mind a háborút, mind a birodalmát elveszíti, de egy leszálló ágban lévő birodalomnál általában ezt vállalják. Kínában is ez a helyzet, ilyenkor a birodalmak megpróbálják megmutatni izmaikat.”
Rámutatott, a Szovjetunió egyszer már felbomlott, ebből az első számú országok kiváltak, a többiek még benne vannak, és még tovább bomolhat.
A nyugat-európai és amerikai katonai hezitálás
Annak, hogy a hadisegélyek fél-egy év késéssel érkeznek meg Ukrajnába, az az oka, hogy atomhatalom van a másik oldalon és azzal számolni kell, mondta Pulai András, aki emlékeztetett, 1990-’91-ben sem a Nyugat, sem Amerika nem volt arra felkészülve, hogy a Szovjetunió felbomlik és most sincs arra szcenárió, mi lesz, ha tovább bomlik. „Egyes köztársaságok akkor Kína érdekszférájába kerülhetnek, például amelyek Szibériában termelik a gázt és az olajat, amihez Moszkvának akkor már érdemben semmi köze nem lesz.”
Jelen pillanatban az, hogy vége legyen Ukrajnában a háborúnak, két szereplőn múlik. Vagy Putyin úgy gondolja, hogy most kivonul a 2014-es határok mögé, vagy az ukrán nép dönt, hogy nem szeretné tovább, de jelenleg 80 százalékos támogatottsága van a háború folytatásának, „1956-ban is legalább annyian tiltakoztak az oroszok bevonulása ellen, mint ahányan tiltakoznak az oroszok mostani bevonulása ellen is.”
Kína túl van a demográfiai zenitjén
A kínai statisztikai hivatal – mint ahogy a magyar is szokott – módosított az adatokon és kiderült, 100 millióval kevesebb 15 évnél fiatalabb kínai van. Pulai András szerint a kínai export-import az elmúlt negyedévben 12 százalékponttal csökkent, Kína belső növekedése nem tűnik fenntarthatónak, ingatlanbuborék, befektetési buborékok kezdenek kialakulni, a kínai pénznyomda dübörög, a forgalomban lévő jüan mennyisége háromszorosa a dollárénak, de míg a dollár egy világvaluta, a jüan belső piacra dolgozik.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína energia- és élelmiszerimportra szorul, ez a Malakai-szoroson keresztül érkezik, és ha konfliktus alakul ki Tajvannal, akkor Amerika egy hadihajóval lezárja a szorost és fél éven belül éhezés van az országban. „Nem hiszem, hogy Kína jól áll, és nem véletlenül vett részt a katari béketalálkozón – Magyarországgal ellentétben –, mert ha rövid távon nem is, de középtávon érdekelt benne, hogy béke legyen az orosz vidéken.”
Pulai András szerint sosem volt igaz, hogy Kína technológiai fejlettségben utolérte volna Amerikát. Kapott néhány lehetőséget a Nyugattól, hogy éljen pár eszközzel, illetve ellopott néhányat, de az amerikai hegemónia volt, van, és lesz is – legalábbis, amíg mi élünk.
