A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 2-6. között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az orosz-ukrán háborúról.
Minden második (51 százalék) válaszadó szerint Orbán Viktornak nem kellene elítélnie a jelenleginél keményebben Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. [2022 márciusában ez az arány még 45 százalék volt.]
Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó inkább elégedett az Orbán-kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. [2022 márciusában még a megkérdezettek 46 százaléka mondta ezt]
Tízből nyolc megkérdezett inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.
Tízből hat válaszadó inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője.
Tízből hat (62 százalék) megkérdezett értett inkább egyet azzal az állítással, hogy Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie. [2022 februárjában azonban még 82(!) százalék volt ez az arány]
A válaszadók negyede szerint Magyarország számára inkább az lenne a jobb, ha Ukrajna nyerne a háborúban. Közel ugyanilyen arányban mondták azt, hogy az lenne a jobb hazánk számára, ha Oroszország nyerne. Tízből három megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy vagy egyik sem lenne jobb, vagy ugyanolyan lenne, illetve hogy igazából nem is lehet nyerni ebben a háborúban.
A megkérdezettek megosztottak abban a kérdésben, hogy lehetséges-e egyszerre jó politikai viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal: egyik felük szerint igen, másik felük szerint viszont nem, Magyarországnak választania kell, hogy hova akar tartozni.
A megkérdezettek harmada (35 százalék) szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. [2022 márciusában ez az arány még 43 százalék volt]. A májusi felmérésünk szerint így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolcan (81 százalék), a bizonytalan szavazók negyede (26 százalék), illetve közel minden hetedik (15 százalék) Fidesz szavazó.
Minden második (51 százalék) válaszadó szerint a magyar miniszterelnöknek nem kellene elítélnie a jelenleginél jobban Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. [2022 márciusában ez az arány még 45 százalék volt.] A májusi felmérésünk során ezt mondta a Fidesz szavazóinak a háromnegyede (74 százalék), tízből hat (57 százalék) Mi Hazánk szavazó, minden második (48 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden hetedik (15 százalék).
Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó inkább elégedett az Orbán-kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. [2022 márciusában ez az arány még 46 százalék volt.] Mostani felmérésünk során így nyilatkozott tízből kilenc (90 százalék) Fidesz szavazó, minden második (48 százalék) Mi Hazánk szavazó, a bizonytalan szavazók 44 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 14 százaléka.
A megkérdezettek harmada (34 százalék) inkább nem elégedett a magyar kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. [2022 márciusában ez az arány még 46 százalék volt.] A májusban készített felmérésünk során választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (86 százalék), tízből három (31 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazóinak az öt százaléka mondta ezt.
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) inkább elégedett azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált. [2022 márciusában még 60 százalék volt ez az arány]. Most tízből kilenc (93 százalék) Fidesz szavazó, tízből hét (70 százalék) bizonytalan szavazó, tízből hat (62 százalék) Mi Hazánk szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 16 százaléka mondta ezt.
Tízből három (31 százalék) válaszadó inkább nem elégedett azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált. [2022 márciusában még 35 százalék volt ez az arány] Májusban a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolcan (81 százalék), a bizonytalan szavazók közel negyede (23 százalék), illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka mondta azt, hogy inkább elégedetlen azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált.
A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) inkább egyetért azzal az állítással, hogy fontos, hogy Magyarország jó viszonyt ápoljon az Egyesült Államokkal. Tízből hat (62 százalék) válaszadó pedig azzal is inkább egyetért, hogy Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.
Tízből nyolc (78 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.
Tízből hat (56 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője.
Tízből kilenc (87 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet azzal, ha Ukrajna elesik a háborúban, akkor Magyarország lesz az egyik következő ország, amit Oroszország megtámad.
2022 februárjában még tízből nyolc(!) – (82 százalék) -, illetve 2021 februárjában tízből hét (69 százalék) megkérdezett értett inkább egyet azzal az állítással, hogy Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie. Most 62 százalék ez az arány.
2022 februárjában tízből hét (71 százalék), illetve 2021 februárjában még tízből hat (57 százalék) megkérdezett inkább nem értett egyet azzal, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője. Most 56 százalék ez az arány.
2022 februárjában tízből kilenc (89 százalék) válaszadó, illetve még 2021 februárjában ennél némileg kevesebb megkérdezett (85 százalék) értett inkább egyet azzal az állítással, hogy fontos, hogy Magyarország jó viszonyt ápoljon az Egyesült Államokkal. Most ez az arány 75 százalék.
2022 februárjában tízből nyolc (81 százalék), illetve 2021 februárjában tízből hét (70 százalék) megkérdezett inkább nem értett egyet azzal az állítással, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól. Most 78 százalék ez az arány.
A válaszadók negyede (26 százalék) szerint Magyarország számára inkább az lenne a jobb, ha Ukrajna nyerne a háborúban. Közel ugyanilyen arányban (25 százalék) mondták azt, hogy az lenne a jobb hazánk számára, ha Oroszország nyerne. Tízből három (31 százalék) megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy vagy egyik sem lenne jobb, vagy ugyanolyan lenne, illetve hogy igazából nem is lehet nyerni ebben a háborúban.
Leginkább a Mi Hazánk (40 százalék) és a Fidesz szavazói (33 százalék) gondolják úgy, hogy Magyarországnak az lenne a jobb, ha Oroszország nyerne. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hatan (60 százalék) úgy látják, hogy hazánk számára Ukrajna győzelme lenne előnyösebb.
Míg a 18-29 év közöttiek és a 30-44 év közöttiek közül többen vannak azok, akik úgy látják hogy Magyarország számára inkább az lenne a jobb, ha Oroszország nyerne (34 vs 22 százalék, illetve 34 vs 25 százalék), addig a 60 évnél idősebbeknél már azok vannak többen, akik szerint az lenne a jobb, ha Ukrajna nyerne (35 vs 15 százalék). [A 45-49 év közöttieknél kiegyenlített, 22 és 21 százalék az arány]
Tízből közel három (28 százalék) válaszadó úgy gondolja, hogy személy szerint inkább az lenne a jobb, ha Ukrajna nyerne, a megkérdezettek negyede (24 százalék) pedig úgy, ha inkább Oroszország nyerne. Megkérdezettek harmada (32 százalék) azt mondta, hogy vagy egyik sem lenne jobb, vagy ugyanolyan lenne, illetve hogy igazából nem is lehet nyerni ebben a háborúban.
Leginkább a Mi Hazánk (36 százalék) és a Fidesz szavazói (32 százalék) gondolják úgy, hogy személy szerint az lenne a jobb, ha Oroszország nyerne. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hatan (61 százalék) úgy látják, hogy személy szerint Ukrajna győzelme lenne előnyösebb.
A 18-29 év közöttiek és a 30-44 év közöttiek közel azonos mértékben megosztottak abban, hogy személy szerint mi is lenne az előnyösebb: orosz vagy ukrán győzelem, illetve hogy igazából egyik sem lenne jobb, vagy ugyanolyan lenne, illetve hogy nem is lehet nyerni ebben a háborúban. A 60 évnél idősebbeknél vannak a legtöbben (37 százalék) akik úgy gondolják, hogy személy szerint Ukrajna győzelme lenne inkább előnyösebb.
A megkérdezettek megosztottak abban a kérdésben, hogy lehetséges-e egyszerre jó politikai viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal: egyik felük szerint igen (45 százalék), másik felük szerint (47 százalék) viszont nem, Magyarországnak választania kell, hogy hova akar tartozni.
A Fidesz szavazóknál és a bizonytalan szavazóknál többen vannak azok (52 és 38 százalék, illetve 46 és 42 százalék) akik szerint lehetséges egyszerre jó viszont ápolni az EU-val és Oroszországgal. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (66 százalék) szerint viszont Magyarországnak választania kell, hogy hova akar tartozni.
A Budapesten és a megyeszékhelyen élőknél azok vannak többségben (50 és 45 százalék, illetve 57 és 36 százalék) akik szerint lehetséges egyszerre jó politikai viszont ápolni mindkettővel. A városokban és a községben élőknél viszont már azok vannak többségben (48 és 42 százalék, illetve 53 és 37 százalék) akik szerint Magyarországnak választania kell, hogy hova akar tartozni.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. május 02 – 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
