A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 25-30. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket a rezsiárak növekedéséről.
A családi házban, sorházban, illetve ikerházban lakók közül minden ötödik megkérdezett mondta azt, hogy rossz szigetelésű, nagy energiaveszteségű házban lakik. Tízből négy válaszadó nyilatkozott úgy, részben modernizált házban lakik, de még van jelentős energiavesztesége.
A munkaerőpiacon aktívak köréből tízből hét válaszadó mondta azt, hogy elsősorban gázzal fűt. A megkérdezettek ötöde nyilatkozott úgy, hogy hagyomány tüzelőanyaggal, pl: fával, szénnel fűt. Leginkább a községekben, illetve a kertes házban élők mondták ezt.
Tízből négy megkérdezett mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás támogatott mértékét. Leginkább a kertes házban élők nyilatkoztak így.
Azok körében, akik túllépik a fogyasztás államilag támogatott mértékét, a megkérdezett negyede arra számít, hogy nagy nehézséget fog neki jelenteni a nem támogatott energiaköltségek kifizetése.
A válaszadók 44 százaléka úgy látja, hogy nem fog tudni kevesebbet fogyasztani gázból és/vagy villanyból, mivel már eddig is takarékoskodott.
Tízből hét válaszadó nem is csinált, illetve nem is tervez megvalósítani valamilyen fogyasztáscsökkentő beruházást az otthonában a rezsiárak növekedése miatt. A válaszadók többsége azért nem tervez ilyet tenni, mert nincs rá pénze.
A családi házban, sorházban, illetve ikerházban lakók közül minden ötödik (21 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy rossz szigetelésű, nagy energiaveszteségű házban lakik. Tízből négy (41 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, részben modernizált házban lakik, de még van jelentős energiavesztesége. A megkérdezettek harmada (35 százalék) mondta azt, hogy hőszigetelt házban lakik jól szigetelő nyílászárókkal, modern energiatakarékos fűtéssel.
Leginkább a bizonytalan szavazók, illetve a kisebb városokban élők mondták azt, hogy vagy rossz szigetelésű, nagy energiaveszteségű házban laknak (22-20 százalék), vagy pedig részben modernizált házban, ahol még van nagy energiaveszteség (42 és 47 százalék).
A munkaerőpiacon aktívak köréből tízből hét (70 százalék) válaszadó mondta azt, hogy elsősorban gázzal fűt. Leginkább a Budapesten, és a társasházakban élők mondták ezt (80 és 84 százalék).
A megkérdezettek ötöde (19 százalék) nyilatkozott úgy, hogy hagyomány tüzelőanyaggal, pl: fával, szénnel fűt. Leginkább a községekben, illetve a kertes házban élők mondták ezt. (27 és 26 százalék).
A válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy elsősorban árammal fűt (napelem nélkül) 4 százalék pedig azt, hogy jelentős részben megújuló energiát használ.
A megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás támogatott mértékét. [2022 júliusában még 56 százalék volt ez az arány] Augusztusi felmérésünk alapján leginkább a kertes házban élők (50 százalék) lépik túl a támogatott mértékét.
Azok körében, akik túllépik az államilag támogatott mértéket, a válaszadók 27 százaléka a gáz, 35 százaléka a villany, 38 százaléka pedig mindkettő esetében túllépi.
Gáz esetében a válaszadók 43 százaléka kis mértékben (legfeljebb 20 százalékkal), 29 százaléka közepes mértékben (20-50 százalék között), 20 százaléka pedig nagy mértékben (legalább 50 százalékkal) lépi túl az éves fogyasztása a támogatott mértéket.
Áram esetében a megkérdezettek 50 százaléka kis mértékben (legfeljebb 20 százalékkal), 28 százaléka közepes mértékben (20-50 százalék között), 14 százaléka pedig nagy mértékben (legalább 50 százalékkal) lépi túl az éves fogyasztása a támogatott mértéket.
A gáz esetében a Fidesz szavazók kétharmada (64 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a közel fele (45 százalék), illetve a bizonytalan szavazók negyede (24 százalék) mondta azt, hogy kis mértékben, legfeljebb 20 százalékkal lépi túl éves szinten az államilag támogatott fogyasztás mértékét.
A bizonytalan szavazók több mint harmada (36 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (31 százalék), illetve minden hatodik (16 százalék) Fidesz szavazó mondta azt, hogy közepes mértékben, 20 és 50 százalék között lépi túl a támogatott mértéket.
Tízből három (31 százalék) bizonytalan szavazó, közel minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden hetedik (14 százalék) nagy mértékben, legalább 50 százalékkal lépi túl éves szinten az államilag támogatott fogyasztás mértékét.
Azok körében, akik túllépik a fogyasztás államilag támogatott mértékét, a megkérdezett negyede (27 százalék) arra számít, hogy nagy nehézséget fog neki jelenteni a nem támogatott energiaköltségek kifizetése. Ezt mondta tízből közel négy (37 százalék) Fidesz szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak az ötöde (21 és 22 százalék).
A válaszadók kétharmada (67 százalék) mondta azt, hogy kis nehézséget fog okozni neki a megemelkedett rezsi kifizetése. Így látja Fidesz szavazók enyhe többsége (53 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a háromnegyede (77 és 74 százalék).
A válaszadók 44 százaléka úgy látja, hogy nem fog tudni kevesebbet fogyasztani gázból és/vagy villanyból, mivel már eddig is takarékoskodott. Így nyilatkozott főleg a 45-59 és a 60 évnél idősebb korosztály (49 és 46 százalék).
Közel minden második megkérdezett mondta azt, hogy tud kevesebbet fogyasztani a jelenleginél, de csak egy nagyon kicsivel. Főleg a 18-29 év közöttiek mondták ezt (55 százalék).
A válaszadók 6 százaléka mondta azt, hogy tud jelentősen kevesebbet fogyasztani gázból és/vagy áramból a jelenleginél. Leginkább a 30-44 év közöttiek nyilatkoztak így. (9 százalék).
Tízből hét (72 százalék) válaszadó nem is csinált, illetve nem is tervez megvalósítani valamilyen fogyasztáscsökkentő beruházást az otthonában a rezsiárak növekedése miatt. Leginkább a panelházban élők mondták ezt (83 százalék).
A megkérdezettek negyede (26 százalék) mondta azt, hogy vagy tervez (16 százalék), vagy pedig megvalósított, illetve folyamatban van valamilyen fogyasztáscsökkentő beruházás a lakóhelyén. (leginkább a kertes házban élők – 30 százalék – mondták ezt)
A válaszadók többsége (54 százalék) mondta azt, hogy azért nem tervez fogyasztáscsökkentő beruházást, mert nincs rá pénze. (leginkább a panelházban élők – 59 százalék – mondták ezt.Tízből négy (38 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy nincs szüksége ilyen beruházásra.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. augusztus 25 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
