A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 28 – március 6. között 1012 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az inflációval kapcsolatban.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése. 2022 októberéhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya, akik így nyilatkoztak.
Az emberek által érzékelt áremelkedés, az infláció átlagosan februárban 59 százalékos volt. Ez az arány 26 százalékponttal magasabb, mint az augusztusi, illetve már 35 százalékponttal, mint a márciusi (országgyűlési választás előtt mért) számok.
A megkérdezettek átlagban 102 ezer forintot költenek egy hónapban élelmiszerre, amely a háztartásuk jövedelmének a 42 százalékát jelenti. A válaszadók úgy érzik, hogy átlagban 64 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt. Ez az arány 13 százalékponttal kevesebb, mint a 2022 decemberében mért számok, akkor ugyanis még átlagban 77 százalékos élelmiszerár emelkedésről számoltak be.
Tízből kilenc válaszadó szerint az elszálló energiaárak felelősek inkább az élelmiszerárak emelkedéséért. 2022 októberéhez képest 14 százalékponttal csökkent (79-ről 65 százalékra) azok aránya, akik szerint a kormány gazdaságpolitikája, 6 százalékponttal pedig növekedett (57-ről 63 százalékra), akik szerint a brüsszeli szankciók a felelősek inkább a mostani árakért.
A válaszadók 15 százalék mondta azt, hogy többet vásárol a hatósági árak élelmiszerekből, mint a korábban, a hatósági ár előtt. Tízből közel négy válaszadó mondta azt, hogy hozzá kellett nyúlnia az utóbbi fél évben a (korábbi) megtakarításaihoz. Tízből szintén közel négy megkérdezett mondta azt, hogy az utóbbi hónapokban előfordult, hogy a háztartásának több volt a kiadása, mint a bevétele.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak illetve a bizonytalan szavazóknak a közel fele (48-48 százalék), továbbá a Fidesz szavazók negyede (27 százalék)
A válaszadók enyhe többsége (54 százalék) mondta azt, hogy észrevehető, de nem jelent neki súlyos gondot az infláció. Így nyilatkozott tízből hat (63 százalék) Fidesz szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak illetve a bizonytalan szavazóknak a közel fele. (49 és 44 százalék).
2022 októberéhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy súlyos gondot jelent nekik az infláció (egyúttal azonban a mostani 39 százalékos arány 5 százalékkal magasabb mint a 2022 márciusában volt, még az országgyűlési választás előtt)
Szintén októberhez képest 50 százalékról 54 százalékra növekedett azok aránya, akik azt mondták, hogy észrevehető, de nem jelent súlyos gondot az infláció. (2022 márciusában pedig 53 százalék volt ez az arány).
Az emberek által érzékelt áremelkedés, az infláció átlagosan februárban 59 százalékos volt. Tízből három (29 százalék) válaszadó érzékelt 51 százaléknál magasabb inflációt.
A Fidesz szavazók átlagosan 55 százalékos, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói 63 százalékos, a bizonytalan szavazók pedig 58 százalékos áremelkedést tapasztaltak.
A mostani 59 százalékos arány 26 százalékponttal magasabb, mint az augusztusi, illetve már 35 százalékponttal, mint a márciusi (országgyűlési választás előtt mért) számok.
A válaszadók átlagban 102 ezer forintot költenek egy hónapban élelmiszerre. A harmaduk (33 százalék) 51-100 ezer forintot, az ötödük (22 százalék) 101-200 ezer forintot, a hetedük (14 százalék) pedig 26-50 ezer forintot költ élelmiszerre.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói átlagosan 108 ezer forintot, a bizonytalan szavazók 105 ezer forintot, a Fidesz szavazók pedig 98 ezer forintot költenek élelmiszerre egy hónapban.
Átlagosan a legtöbbet a 45-59 év közöttiek, illetve a diplomások költenek élelmiszerre (114, illetve 124 ezer) a legkevesebbet pedig a 60 évnél idősebbek, illetve a legfeljebb 8 általánost végzettek (81, illetve 88 ezer forint)
A megkérdezettek úgy becsülték meg, hogy átlagban a háztartásuk jövedelmének a 42 százalékát költik élelmiszerre. A nyugdíjasok 45 százalékot, az aktív foglalkoztatottak és az egyéb inaktívok pedig 41-41 százalékot becsültek.
Ez a 42 százalékos arány 3 százalékponttal magasabb, mint 2022 decemberében mért számok: a válaszadók tehát a háztartásuk jövedelmének némileg nagyobb hányadát költik élelmiszerre, mint két hónappal korábban.
A válaszadók úgy érzik, hogy átlagban 64 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt. A Fidesz szavazók 58 százalékos, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói 73 százalékos, a bizonytalan szavazók 62 százalékos drágulásról számoltak be.
Míg a legfeljebb 8 általánost végzettek és a szakmunkások átlagban 70-71 százalékos drágulást érzékeltek, addig a diplomásoknál és az érettségizetteknél 56-60 százalék ez az arány.
2022 decemberéhez képest 13 százalékponttal kevesebb drágulást érzékelnek a válaszadók. 2022. decemberében még átlagban 77 százalékos élelmiszerár emelkedésről számoltak be.
Tízből kilenc (87 százalék) válaszadó szerint az elszálló energiaárak inkább felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért. A megkérdezettek háromnegyede a kereskedők ármegállapítási módszereit (77 százalék), illetve a gyenge forintot nevezték meg (75 százalék). Ennél kevesebben pedig a kormány gazdaságpolitikáját, illetve a brüsszeli szankciókat okolták (65 és 63 százalék).
2022 októberéhez képest 14 százalékponttal csökkent azok aránya, (79 százalékról 65 százalékra) akik szerint a kormány gazdaságpolitikája inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. Egyúttal pedig szintén 2022 októberhez képest 6 százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók a felelősek inkább a mostani árakért.
A válaszadók 15 százalék mondta azt, hogy többet vásárol a hatósági árak élelmiszerekből, mint a korábban, a hatósági ár előtt.
Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó mondta azt, hogy hozzá kellett nyúlnia az utóbbi fél évben a (korábbi) megtakarításaihoz. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (49 százalék), a bizonytalan szavazók harmada (35 százalék), illetve a Fidesz szavazók negyede (26 százalék).
Tízből szintén közel négy (38 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy az utóbbi hónapokban előfordult, hogy a háztartásának több volt a kiadása, mint a bevétele. Ezt közölte a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (49 százalék), a bizonytalan szavazók közül tízből négy (40 százalék), illetve a Fidesz szavazók közül tízből három (28 százalék).
Tízből hat (63 százalék) válaszadó kapott béremelést az idei év során az infláció miatt. Leginkább a legfeljebb 8 általánost végzettek és a szakmunkások nyilatkoztak így (73 és 70 százalék), legkevésbé pedig a diplomások (46 százalék).
Egyúttal azonban a béremelést kapók közül tízből nyolcan (80 százalék) mondták azt, hogy a fizetésüknek a növekedése nem követte az árak emelkedését. A Fidesz szavazóknál csak 66 százalék ez az arány. (Továbbá minden ötödik megkérdezett mondta azt, hogy kapott bármilyen nem állandó, kiegészítő plusz juttatást).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. február 28 – március 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1012 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
