A Publicus Intézet a Népszava megbízásából november 18 – 21. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus kapcsán felmerült aktuális kérdésekről.
Minden második megkérdezett szerint helyes az, hogy a járvány második hulláma miatt rendkívüli jogrend van az országban, mert szükséges, hogy gyorsan lehessen döntéseket hozni. Tízből négy válaszadó szerint a rendkívüli jogrend fenntartása csak akkor helyes, ha a kormány csak a járvánnyal kapcsolatos döntéseket hoz a rendkívüli jogrend keretében. Tízből egy megkérdezetett szerint nem helyes lépés a rendkívüli jogrend bevezetése.
Azok közül, akik vagy maguk voltak kórházban, vagy valamelyik ismerősük, minden második megkérdezett mondta azt, hogy nincs elég orvos, ápoló, kevés az intenzív- és tüdőgyógyász-szakember, sok a beugró orvos illetve hogy a kórtermek túlzsúfoltak voltak.
Tízből három megkérdezett látja úgy, hogy kritikus a helyzet a kórházakba, nem tudják megfelelően ellátni a betegeket. Szintén tízből három válaszadó szerint az egészségügy egyelőre még működik, de szinte biztos, hogy rövidesen nem bírja tovább a terhelést. Ugyancsak tízből három megkérdezett látja úgy, hogy komoly esély van rá, hogy az egészségügy bírja a terhelést a járvány végéig, és minden beteg megkapja a szükséges ellátást.
A megkérdezettek többsége szerint a kormány felelőssége, ha túlterhelődik az egészségügyi rendszer, mert nem tették meg időben a járvány visszaszorítását célzó lépéseket. Így gondolja tízből nyolc ellenzéki, illetve tízből három Fidesz szavazó is.
Minden második megkérdezett (46 százalék) szerint helyes az, hogy a járvány második hulláma miatt rendkívüli jogrend van az országban, mert szükséges, hogy gyorsan lehessen döntéseket hozni. Tízből négy (40 százalék) válaszadó szerint a rendkívüli jogrend fenntartása csak akkor helyes, ha a kormány csak a járvánnyal kapcsolatos döntéseket hoz a rendkívüli jogrend keretében. Tízből egy megkérdezetett szerint nem helyes lépés a rendkívüli jogrend bevezetése.
Tízből hat (63 százalék) Fidesz szavazó szerint helyes, hogy rendkívüli jogrend van az országban, mert szükséges, hogy gyorsan lehessen döntéseket hozni, tízből három (30 százalék) kormánypárti szavazó szerint pedig csak akkor helyes a rendkívüli jogrend fenntartása csak akkor helyes, ha a kormány csak a járvánnyal kapcsolatos döntéseket hoz a rendkívüli jogrend keretében.
Tízből kettő (22 százalék) ellenzéki szavazó látja jónak, hogy rendkívüli jogrend van az országban, mert szükséges, hogy gyorsan lehessen döntéseket hozni, tízből hat (59 százalék) ellenzéki szavazó szerint viszont csak akkor helyes a rendkívüli jogrend fenntartása, ha a kormány csak a járvánnyal kapcsolatos döntéseket hoz a rendkívüli jogrend keretében.
Tízből négy válaszadó szerint (43 százalék) inkább igaz az, hogy a kormány a politikai érdekei mentén befolyásolja a járvánnyal kapcsolatos statisztikákat. Tízből hét (70 százalék) ellenzéki szavazó így látja, továbbá a Fidesz szavazóknál is tízből kettő (18 százalék).
Tízből hat (59 százalék) megkérdezett inkább elégedett összeségében azzal, ahogy eddig a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet. Tízből kilenc (90 százalék) Fidesz szavazó elégedett a kormány teljesítményével. Ezzel szemben tízből nyolc ellenzéki szavazó (79 százalék) inkább nem elégedett azzal, hogy a kormány milyen lépések tett a koronavírus-válság során.
Azok közül, akik vagy maguk voltak kórházban, vagy valamelyik ismerősük, minden második megkérdezett azt mondta, hogy nincs elég orvos, ápoló (54 százalék), kevés az intenzív- és tüdőgyógyász-szakember, sok a beugró orvos (50 százalék), illetve hogy a kórtermek túlzsúfoltak voltak. (50 százalék)
Tízből hárman mondták azt, hogy nagyon lepusztultak a kórtermek, kevés a vécé, a zuhanyzó, (34 százalék), a kórházban dolgozók védőfelszerelése kevés és gyenge minőségű (33 százalék), illetve hogy rossz a kórtermek infrastruktúrája, nincs oxigénkiállás az ágyaknál (29 százalék)
A válaszadók negyede (25 százalék) tapasztalta azt, hogy nincs elegendő és megfelelő gyógyszer, illetve a Covid-osztályok nincsenek megfelelően elkülönítve a kórház többi részétől.
Minden ötödik (20 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy nincs elég eszköz a kórházakban (például kevés a használható lélegeztetőgép)
Tízből három (28 százalék) megkérdezett látja úgy, hogy kritikus a helyzet a kórházakba, nem tudják megfelelően ellátni a betegeket. Szintén tízből három válaszadó (31 százalék) szerint az egészségügy egyelőre még működik, de szinte biztos, hogy rövidesen nem bírja tovább a terhelést. Ugyancsak tízből három (32 százalék) megkérdezett látja úgy, hogy komoly esély van rá, hogy az egészségügy bírja a terhelést a járvány végéig, és minden beteg megkapja a szükséges ellátást.
Tízből hat (58 százalék) Fidesz szavazó szerint a magyar egészségügy bírni fogja a terhelést, és minden beteg meg fogja kapni a megfelelő ellátást. Az ellenzéki szavazók sokkal rosszabbnak látják a helyzetet: minden második (49 százalék) ellenzéki szavazó szerint kritikus a helyzet a kórházakba, nem tudják megfelelően ellátni a betegeket, továbbá a szintén e tábor harmada szerint az egészségügy egyelőre még működik, de szinte biztos, hogy rövidesen nem bírja tovább a terhelést.
A megkérdezettek többsége (54 százalék) szerint a kormány felelőssége, ha túlterhelődik az egészségügyi rendszer, mert nem tették meg időben a járvány visszaszorítását célzó lépéseket. Így gondolja tízből nyolc (82 százalék) ellenzéki, illetve tízből három (33 százalék) Fidesz szavazó is.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. november 18 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
