A Publicus Intézeta Vasárnapi Hírek megbízásából augusztus 10. és 17. között 998 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményeit. A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hét közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és majdnem nyolc fő vállal tartósan munkát külföldön. A válaszadók majd’ háromnegyede érintett, azaz és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse. A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent. A fiatalok körében különösen magas és növekvő, 41 százalékos ez az arány — ez kb. 580 ezer főt jelent. A külföldön munkát vállalni szándékozók messze a legtöbben az alacsony fizetéseket említették mint okot, sokan érzik a jövőtlenséget, az előrelépés korlátosságát, valamint hogy elegük van a hazai politikai helyzetből. A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint elsősorban a Fidesz kormány és Orbán Viktor, a magasabb külföldi fizetések, valamint az alacsony hazai fizetések a felelősek. Tavalyi mérésünk során még az alacsony fizetések volt az elsődleges ok.
A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hét (6,9 fő) közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és majdnem nyolc fő (7,9 fő) vállal tartósan munkát külföldön. Mindkettő érdemi növekedés a tavalyi kutatásunkhoz képest, és nagyságrendileg megegyezik a két évvel ezelőtti kutatásunkban mértekkel.
A válaszadók majd’ háromnegyede érintett (73 százalék), és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse. Míg tavaly komoly különbségek voltak az érintettségben attól függően, hogy a válaszadó melyik párt szavazója, mostanra ez már elmúlt, és csak a korosztályi, valamint az iskolai végzettség szerinti különbségek maradtak. Míg 45 év alatt 80-82 százalékos az érintettség, addig, 60 év felett “csupán” 62 százalék – míg a nyolc általánost végzettek 59 százaléka számol be érintettségről, addig a magasabban kvalifikáltaknak 78-81 százaléka.
A kivándorlásban érintettek száma és aránya
A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát– ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent. A kivándorlási potenciál a tavaly mértekhez képest nem változott.
A fiatalok körében különösen magas az arány, tízből több mint minden negyedik válaszadó (41 százalék) tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét – ez további kb. 580 ezer fő, 30 év alatti potenciális kivándorlót jelent. A fiatalok körében az érték növekszik, tavaly 37 százalék volt. A középkorúak körében 10-20 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek körében elenyésző (1 százalék).
Külföldön munkát vállalni tervezők aránya
A külföldön munkát vállalni szándékozók messze a legtöbben az alacsony fizetéseket (59 százalék)említették mint okot. Sokan érzik továbbá úgy, hogy nem tud megfelelő jövőt biztosítani a családjának (10 százalék), hogy nincs előrelépési lehetősége (9 százalék), és hogy elege van a hazai politikai helyzetből (8 százalék). Többen említették még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságok mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (3-6 százalék). Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.
Miért szeretne külföldön munkát vállalni?
A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint elsősorban a Fidesz kormány és Orbán Viktor (24 százalék), a magasabb külföldi fizetések (22 százalék), valamint az alacsony hazai fizetések (22 százalék) a felelősek. Tavalyi mérésünk során még az alacsony fizetések (43 százalék) volt az elsődleges ok.
Összességében valamilyen gazdasági, vagy megélhetési problémát, és politikai okot is a válaszadók egyharmada (34 százalék) említ. Tavaly majd’ kétszer annyi volt a gazdasági okot említők aránya (58 százalék), így idénre a politikai okok relatív súlya növekedett.
Kivándorlásért ki a felelős?
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírkekben találhatók, illetve az RTL Híradóban és Fókuszban, valamint a Hír TV és az ECHO TV műsorában láthatóak.A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2018. augusztus 10 – 17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 998 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
Publicus Institute, by the commission of
Népszava, measured voters’ opinion about certain European issues and the
situation between Fidesz and the European People’s Party...
