A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 30 – február 6. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét aktuális külpolitikai kérdésekről.
A válaszadók kétharmada támogatja Svédország NATO-tagságát. Még a Fidesz szavazók közül is többen vannak azok, akik inkább támogatják ezt, mint nem (38 százalék 29 százalék ellenében).
Svédország csak akkor válhat a NATO tagjává, ha a tagságát minden tagállam parlamentje megszavazza. Tízből kilenc megkérdezett hallott róla, hogy Törökország és Magyarország halogatta legtovább ennek megszavazását, és végül Magyarország maradt utolsónak.
Tízből három válaszadó szerint a magyar parlament fideszes többsége azért halogatja Svédország csatlakozását a NATO-hoz, mert a skandináv állam bírálta Magyarország politikáját. 14 százalék szerint ennek a hátterében valójában az áll, hogy a magyar vezetés ezzel akar nyomást gyakorolni az EU-ra a befagyasztott EU-s pénzek miatt.
Tízből hat megkérdezett szerint inkább hátrányos az Magyarország számára, hogy a magyar parlament akadályozza Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Tízből négy válaszadó szerint a blokkolás a kormány álláspontja miatt, tízből három megkérdezett szerint pedig a Fidesz-frakciónak a kormánytól független álláspontja miatt történik.
Orbán Viktor azt mondta, hogy nem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amely jóváhagyja a svéd NATO-tagságot, mégis Magyarország lett. A válaszadók harmada szerint ez nagymértékben, közel negyede szerint pedig kis mértékben jelent presztízsveszteséget a miniszterelnök számára.
Tízből kilenc (93 százalék) megkérdezett hallott róla, hogy Svédország csatlakozni szeretne a NATO-hoz. Minél idősebb valaki, annál biztosabb hogy értesült erről: míg a 18-29 év közöttiek 88 százaléka, addig a 60 évnél idősebbek 98 százaléka mondta azt, hogy eljutott hozzá a hír.
A válaszadók kétharmada (64 százalék) támogatja Svédország NATO-tagságát. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (94 százalék), tízből közel hat (56 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (38 százalék) Fidesz szavazó.
Míg a megyeszékhelyen, illetve a Budapesten élők közel kétharmada (74 és 73 százalék) támogatja, hogy a skandináv állam a katonai szövetség tagja legyen, addig a kisebb városoknál 62 százalék, illetve a községeknél 56 százalék ez az arány.
A megkérdezettek 13 százaléka nem támogatja, hogy a skandináv állam csatlakozzon a katonai szövetséghez. A Fidesz szavazóknál 29 százalék ez az arány. (Ez azonban kevesebb, mint ahányan inkább támogatják – 38 százalék).
Svédország csak akkor válhat a NATO tagjává, ha a tagságát minden tagállam parlamentje megszavazza.
Tízből kilenc (89 százalék) megkérdezett hallott róla, hogy Törökország és Magyarország halogatta legtovább ennek megszavazását, és végül Magyarország maradt utolsónak. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (95 százalék), tízből kilenc (87 százalék) Fidesz szavazó, illetve a bizonytalan szavazók jelentős többsége (84 százalék).
Tízből három (29 százalék) válaszadó szerint a magyar parlament fideszes többsége azért halogatja Svédország csatlakozását a NATO-hoz, mert a skandináv állam bírálta Magyarország politikáját.
14 százalék szerint ennek a hátterében valójában az áll, hogy a magyar vezetés ezzel akar nyomást gyakorolni az EU-ra a befagyasztott EU-s pénzek miatt.
11 százalék szerint Oroszország érdekében (Putyin miatt), 4 százalék szerint pedig Törökország érdekében (Erdogan török elnök kurdellenes politikája miatt) halogatja a magyar parlament fideszes többsége a skandináv állam csatlakozását a katonai szövetséghez.
6 százalék más okokat nevezett meg (például öncélú ellenkezés, dac, illetve a szavazótábor egyben tartása)
Tízből hat (58 százalék) megkérdezett szerint inkább hátrányos az Magyarország számára, hogy a magyar parlament akadályozza Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók negyede (25 százalék)
A válaszadók 15 százaléka szerint inkább előnyös az hazánk számára, hogy a magyar parlament akadályozza a skandináv állam csatlakozását a katonai szövetséghez. Így látja tízből közel négy (36 százalék) Fidesz szavazó, közel minden tizedik (8 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 1 százaléka.
Tízből négy (43 százalék) válaszadó szerint az, hogy akadályozza a Fidesz Svédország csatlakozását a NATO-hoz, az a kormány álláspontja miatt történik. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (64 százalék), tízből közel négy (36 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből közel három (27 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből közel három (28 százalék) megkérdezett szerint a blokkolás a Fidesz-frakciónak a kormánytól független álláspontja miatt történik. Ezt közölte a Fidesz szavazók harmada (34 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (28 százalék), illetve a bizonytalan szavazók ötöde (21 százalék).
Tízből közel három (28 százalék) válaszadó vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre. A bizonytalan szavazóknál 42 százalék, a Fidesz szavazóknál pedig 38 százalék ez az arány.
Orbán Viktor azt mondta, hogy nem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amely jóváhagyja a svéd NATO-tagságot, mégis Magyarország lett. A válaszadók harmada (35 százalék) szerint ez nagymértékben jelent presztízsveszteséget a miniszterelnök számára. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (64 százalék), tízből három (30 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.
A megkérdezettek közel negyede (22 százalék) szerint ez az egész történet csak kicsit jelent presztízsveszteséget Orbán Viktor számára. Így látja a bizonytalan szavazók negyede (26 százalék), illetve a Fidesz szavazók és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak is az ötöde (22 és 20 százalék).
Tízből közel három (28 százalék) ez a halogatás egyáltalán nem jelent presztízsveszteséget a miniszterelnök számára. Ezt közölte a Fidesz szavazók enyhe többsége (53 százalék), a bizonytalan szavazók közel negyede (22 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden tizedik (9 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2024. január 30 – február 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
