A Publicus Intézet Ujhelyi István magyar európai parlamenti képviselő megbízásából 2022. február 03-14. között 2006 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét Magyarország külpolitikájával kapcsolatban.
(This research is available in English here)
A megkérdezettek kétharmada inkább egyetért azzal az állítással, hogy Orbán Viktor és kormánya Putyin orosz elnök érdekeit szolgálva bomlasztja az európai egységet, ezzel veszélyeztetve Európa és Magyarország biztonságát.
A válaszadók többsége szerint a magyar kormány jelenlegi külpolitikája Oroszország érdekeit szolgálja elsősorban. (Egy éve még csak negyedük nyilatkozott eképpen.)
Közel minden második válaszadó az Európai Unió értékei közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy béke, együttműködés van a tagállamok között. Minden negyedik megkérdezett pedig a jogállam biztonságát nevezte meg.
Tízből nyolc válaszadó inkább egyetért azzal az állítással, hogy Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie. (a kormánypárti szavazók 40 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 17 százaléka azonban inkább nem értett egyet ezzel az állítással)
Tízből nyolc megkérdezett inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.
Tízből kilenc válaszadó inkább egyetért azzal az állítással, hogy Magyarország NATO-tagsága biztonságot jelent hazánk számára, ezért a NATO-ban való együttműködés kiemelt jelentőségű.
A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) inkább egyetért azzal az állítással, hogy Orbán Viktor és kormánya Putyin orosz elnök érdekeit szolgálva bomlasztja az európai egységet, ezzel veszélyeztetve Európa és Magyarország biztonságát. Így nyilatkozott tízből kilenc (88 százalék) ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók többsége (54 százalék), illetve minden tizedik (11 százalék) Fidesz szavazó. (Egy évvel ezelőtti felmérésünkben még csak a megkérdezettek negyede (25 százalék) mondta azt, hogy hazánk jelenlegi külpolitikája elsősorban Oroszország érdekeit szolgálja.)
Minél nagyobb településen él valaki, annál inkább egyetért azzal, hogy a magyar miniszterelnök és kormánya Putyin orosz elnök érdekeit szolgálva tett különböző külpolitikai lépéseket. Míg a községekben élők 58 százaléka látta így, addig a Budapesten élőknél már 76 százalék ez az arány.
Közel minden második (47 százalék) válaszadó az Európai Unió értékei közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy béke, együttműködés van a tagállamok között. Minden negyedik (26 százalék) megkérdezett a jogállam biztonságát nevezte meg. A válaszadók 8-8 százaléka a gazdasági előnyöket, illetve a határok megszűnését, a szabad mozgást emelte ki, további 7 százaléka pedig a szabad munkaerőáramlást.
Leginkább a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók (58 és 50 százalék) látják úgy, hogy az EU legfontosabb értéke a béke és az együttműködés. A jogállam biztonságát pedig leginkább az ellenzéki szavazók (32 százalék) emelték ki.
A megkérdezettek túlnyomó többsége (84 százalék) nagyon fontosnak tartja az EU értékei közül a békét, az együttműködést a tagállamok között. Ezt mondta tízből kilenc (89 százalék) ellenzéki szavazó, tízből nyolc (80 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből hét (72 százalék) Fidesz szavazó.
A válaszadók többsége (53 százalék) szerint a magyar kormány jelenlegi külpolitikája Oroszország érdekeit szolgálja elsősorban. A megkérdezettek 3 százaléka az EU-t, illetve 1 százaléka még az Egyesült Államokat nevezte meg. Tízből három (29 százalék) megkérdezett szerint pedig egyiket sem, a kormány külpolitikája Magyarország érdekeit szolgálja elsősorban.
Tízből hét (70 százalék) ellenzéki szavazó, illetve a bizonytalan szavazók 44 százaléka és a Fidesz szavazók 6 százaléka szerint a magyar kormány jelenlegi külpolitikája Oroszország érdekeit szolgálja elsősorban.
Főleg a Fidesz szavazók látják úgy (83 százalék) hogy a kormány külpolitikája elsősorban Magyarország érdekeit szolgálja. Így nyilatkozott még a bizonytalan szavazók 28 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 12 százaléka.
Minél nagyobb településen él valaki, annál inkább úgy látja, hogy a magyar kormány jelenlegi külpolitikája Oroszország érdekeit veszi elsősorban figyelembe. Míg például Budapesten 63 százalék látja így, addig a községekben 44 százalék.
Tízből kilenc (89 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal az állítással, hogy fontos, hogy Magyarország jó viszonyt ápoljon az Egyesült Államokkal.
Tízből nyolc (82 százalék) válaszadó inkább azzal ért egyet, hogy Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.
Tízből nyolc (81 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.
Tízből hét (71 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője.
Az ellenzéki szavazók 96 százaléka, a bizonytalan szavazók 73 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 49 százaléka szerint Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie. Egyúttal a kormánypárti szavazók 40 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 17 százaléka azonban inkább nem értett egyet ezzel az állítással.
Tízből kilenc (89 százalék) ellenzéki szavazó, illetve a bizonytalan szavazók háromnegyede (75 százalék) és a Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék) inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.
A Fidesz szavazók 23 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 8 százaléka azonban inkább egyetértett ezzel az állítással.
Tízből kilenc (88 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal az állítással, hogy Magyarország NATO-tagsága biztonságot jelent hazánk számára, ezért a NATO-ban való együttműködés kiemelt jelentőségű. Így gondolja az ellenzéki szavazók 94 százaléka, a bizonytalan szavazók 79 százaléka és a Fidesz szavazók 76 százaléka.
[A korábbi, 2022. február elején készített kutatásunkban azt kérdeztük, hogyha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, akkor tízből hét (72 százalék) válaszadó úgy döntene, hogy igennel szavazna a belépés mellett. Ha pedig az lenne a kérdés, hogy Magyarország kilépjen-e a NATO-ból, akkor a megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) nemmel szavazna a kilépés ellen, a tagság megmaradása mellett.]
(This research is available in English here)
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. február 03 – 14. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 2006 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
