A megkérdezettek majd’ fele szerint érdemben nem befolyásolja a baloldal győzelmi esélyeit Botka László visszalépése. A válaszadók kétharmada szerint a visszalépés a zűrzavart mutatja, viszont közel kétharmad szerint távozás érdemben nem befolyásolja az erőviszonyokat. A megkérdezettek majdnem fele szerint kemény munkával van esély a Fidesz leváltására, és a baloldali szavazók négyötöde, a kormányváltást akarók kétharmada így gondolja. A válaszadók fele tarja valószínűnek, hogy egy baloldali együttműködésre szavazzon 2018-ban, köztük a Jobbik szavazók többsége is. A megkérdezettek több mint fele akar kormányváltást, és negyede örülne ha nem lenne változás.
Az elmúlt két hétben a Fidesz támogatottsága nem változott, 25 százalék. Az MSZP tábora két százalékpontot csökkenve 10 százalék, míg a Jobbik tábora változatlan és 11 százalék. Az LMPkét százalékpontot növekedve 5 százalék, a Momentum egy százalékpontot csökkent, így 1 százalék. A DK és Kétfarkú tábora változatlan, 4 illetve 1 százalék, míg az Együtt, a Párbeszéd, és az MLP támogatottsága nem érte el az egy százalékot.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 4 és 5 között, 792 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak véleményeit Botka László visszalépését követő politikai helyzetről. A megkérdezettek majd’ fele szerint érdemben nem befolyásolja a baloldal győzelmi esélyeit Botka László visszalépése. A válaszadók kétharmada szerint a visszalépés a zűrzavart mutatja, viszont közel kétharmad szerint távozás érdemben nem befolyásolja az erőviszonyokat. A megkérdezettek majdnem fele szerint új jelölttel, valamint kemény munkával van esély a Fidesz leváltására, és a baloldali szavazók négyötöde, a kormányváltást akarók kétharmada így gondolja. A válaszadók fele tarja valószínűnek, hogy egy baloldali együttműködésre szavazzon 2018-ban, köztük a Jobbik szavazók többsége is. A megkérdezettek több mint fele akar kormányváltást, és negyede örülne ha nem lenne változás.
Az elmúlt két hétben a Fidesz támogatottsága nem változott, 25 százalék. Az MSZP tábora két százalékpontot csökkenve 10 százalék, míg a Jobbik tábora változatlan és 11 százalék. Az LMP két százalékpontot növekedve 5 százalék, a Momentum egy százalékpontot csökkent, így 1 százalék. A DK és Kétfarkú tábora változatlan, 4 illetve 1 százalék, míg az Együtt, a Párbeszéd, és az MLP támogatottsága nem érte el az egy százalékot.
An extract of this poll is available here in English.
A megkérdezettek majd’ fele (43 százalék) szerint érdemben nem befolyásolja a baloldal győzelmi esélyeit Botka László visszalépése. Azonban a válaszadók negyede (27 százalék) szerint valamennyire rontja, míg 14 százalékuk szerint valamennyire javítja a távozás a baloldal esélyeit. Jobbik szavazók körében van egyedül többsége (58 százalék, 6 ellenében) annak a véleménynek, hogy a helyzet rontja az esélyeket, és legkevésbé a bizonytalan szavazók gondolják így (26 százalék). Az MSZP és a más baloldali ellenzéki pártra szavazók körében meglehetősen kiegyensúlyozott az a vélemény, hogy inkább rontja (30 és 26 százalék), vagy inkább javítja (26 és 21 százalék) az esélyeket Botka visszalépése, de körükben is egyértelműen azok vannak többségben, akik szerint érdemben nem befolyásol semmit.
Tízból nyolc megkérdezett (79 százalék) szerint nem a miniszterelnök-jelölt a fontos, hogy az emberek választást szeretnének. A válaszadók kétharmada (66 százalék) szerint a visszalépés a baloldali zűrzavart mutatja, és ezt egyedül az MSZP szavazók gondolják másként – több mint felük (53 százalék) nem ért ezzel egyet.
Viszont közel kétharmad (60 százalék) szerint Botka távozása érdemben nem befolyásolja az erőviszonyokat. Ebben minden vizsgált társadalmi csoport egyetért, legkevésbé a Fidesz szavazók (54 százalék), leginkább az MSZP, és a többi baloldali ellenzéki párt szavazói (66 és 67 százalék) gondolkodnak így. És lényegében ugyanezt az eredményt kapjuk, ha azt kérdezzük, hogy Botka még időben lépett-e vissza, teret adva egy új jelöltnek, akivel megerősödhet a baloldal: 61 százalék ért ezzel egyet, 29 ellenében – az MSZP szavazók leginkább (82 százalék), és a bizonytalan szavazók legkevésbé (59 százalék).
A megkérdezettek majdnem fele (44 százalék, 49 ellenében) szerint új jelölttel és kemény munkával van esély a Fidesz leváltására. Leginkább az MSZP szavazók (89 százalék), és a többi baloldali ellenzéki párt szavazói (73 százalék) gondolják így. Ám a Jobbik szavazók körében is többségben van ez a gondolat (58 százalék), míg a bizonytalan szavazók esetében csupán tít mégkérdezettből négy (40 százalék, 49 ellenében) gondolja így.
A kormányváltást akarók kétharmada (65 százalék, 30 ellenében), is úgy gondolja, hogy az új jelölt és a kemény munka sikerre viheti a Fidesz leváltásán ügyködőket. Akik nem akarnak körmányváltást, teljesen ellentétesen gondolkodnak, és 85 százalékuk szerint erre már nincs esély.
A válaszadók fele (43 százalék, 42 ellenében) tarja valószínűnek, hogy egy baloldali együttműködésre szavazzon 2018-ban. Leginkább az MSZP és a más baloldali ellenzéki pártokra szavazók (90 és 79 százalék), illetve a Jobbik szavazók többsége (53 százalék 46 ellenében) is. A bizonytalan szavazók megoszottak a kérdésben: 39 százalék szavazna baloldali együttműködésre, 38 nem, és persze a Fidesz szavazók túlnyomó többsége is elveti (82 százalék) ezt a lehetőséget.
Viszont a kormányváltást akarók kétharmada (68 százalék) szavazna egy baloldali együttműködésre, és ötödük (22 százalék) nem tartja ezt valószínűnek.
A megkérdezettek több mint fele (56 százalék) akar kormányváltást, és negyede (28 százalék) annak örülne ha nem lenne változás. Egyedül a Fidesz szavazók körében van többsége az kormányváltást nem szándékozóknak (85 százalék), minden más vizsgált társadalmi csoportban a váltók vannak többségben.
Közel hasonló a kormányváltást akarók aránya az MSZP, a Jobbik és a többi ellenzéki szavazó körében (94, 89, és 90 százalék), illetve a bizonytalanok elsöprő többsége is ezen a véleményen van (56 százalék, 18 ellenében).
Az elmúlt két hétben a Fidesz támogatottsága nem változott, 25 százalék. Az MSZP tábora két héttel ezelőtthöz képest két százalékpontot csökkenve 10 százalék, míg a Jobbik tábora ez idő alatt változatlan és 11 százalék. Az LMP szeptember közepe óta két százalékpontot növekedve 5 százalék, a Momentum egy százalékpontot csökkent, így 1 százalék.
A DK és Kétfarkú tábora változatlan, 4 illetve 1 százalék, míg az Együtt, a Párbeszéd, és az MLP támogatottsága ezúttal sem érte el az egy százalékot.
Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók és az ATV Egyenes Beszéd pénteki műsorában voltak láthatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
An extract of this poll is available here in English.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2017. október 4-5 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 792 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,5 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
