A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 18 – 21. között 1011 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a kormány által létrehozott közalapítványokról.
Tízből hat megkérdezett hallott arról, hogy az utóbbi másfél évben a kormány úgynevezett közalapítványokat hozott létre és állami vagyont szervez ki ezekbe.
A megkérdezettek háromnegyede inkább nem ért egyet azzal, hogy ezekbe a közalapítványokba az állam eddig ezer milliárdos nagyságrendben szervezett ki vagyont.
Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal, hogy mindez azért történik, hogy a Fidesz – egy esetleges választási vereség esetén – több ezer milliárd forintnyi állami vagyon és közszolgáltatás felett rendelkezhessen, és az új kabinet ne tehessen semmit. Így látja tízből kilenc ellenzéki szavazó, minden második bizonytalan szavazó, továbbá tízből három kormánypárti szavazó is.
A válaszadók többsége inkább egyetért azzal, hogy azért döntött így a Fidesz, hogy az alapítványokba került állami vagyont már tetszőleges áron el lehessen adni a kormány érdekszférájába tartozóknak. Így gondolja tízből nyolc ellenzéki szavazó, tízből négy bizonytalan szavazó, továbbá tízből három kormánypárti szavazó is.
Tízből hat megkérdezett hallott arról, hogy az utóbbi másfél évben a kormány úgynevezett közalapítványokat hozott létre és állami vagyont szervez ki ezekbe. Az ellenzéki szavazók közül tízből közel kilencen (86 százalék), a bizonytalan szavazók közül tízből öten (53 százalék), a Fidesz szavazók közül pedig tízből négyen (44 százalék) értesültek erről a kormányzati lépésről.
A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) inkább nem ért egyet azzal, hogy ezekbe a közalapítványokba az állam eddig ezer milliárdos nagyságrendben szervezett ki vagyont. Így látja szinte az összes ellenzéki szavazó (95 százalék), tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá még a Fidesz szavazók többsége (54 százalék) is.
Minden második megkérdezett (47 százalék) inkább nem ért egyet azzal, hogy azért szervezik ki az állami vagyont, hogy a nemzet stratégiai vagyona ne lehessen idegeneké.
Tízből hat (58 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal, hogy mindez azért történik, hogy a Fidesz – egy esetleges választási vereség esetén – több ezer milliárd forintnyi állami vagyon és közszolgáltatás felett rendelkezhessen, és az új kabinet ne tehessen semmit
Tízből négy (40 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy az állami vagyon kiszervezése mögött az áll, hogy a piacon működve ezek a vagyonelemek még több hasznot hajtsanak.
A válaszadók többsége (53 százalék) inkább egyetért azzal, hogy azért döntött így a Fidesz, hogy az alapítványokba került állami vagyont már tetszőleges áron el lehessen adni a kormány érdekszférájába tartozóknak.
Tízből hét (70 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből három (29 százalék) kormánypárti szavazó inkább nem ért egyet azzal, hogy azért szervezik ki az állami vagyont, hogy a nemzet stratégiai vagyona ne lehessen idegeneké.
Tízből kilenc (89 százalék) ellenzéki szavazó, minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből három (29 százalék) kormánypárti szavazó inkább egyetért azzal, hogy azért szervezik ki az állami vagyont, hogy a Fidesz – egy esetleges választási vereség esetén – több ezer milliárd forintnyi állami vagyon és közszolgáltatás felett rendelkezhessen, és az új kabinet ne tehessen semmit.
Minden második (47 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (38 százalék) kormánypárti szavazó, továbbá tízből három (32 százalék) bizonytalan szavazó szerint azért szervezik ki az állami vagyont, hogy a piacon működve ezek a vagyonelemek még több hasznot hajtsanak.
Tízből nyolc (79 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (43 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből három (31 százalék) kormánypárti szavazó inkább egyetért azzal, hogy azért döntött így a Fidesz, hogy az alapítványokba került állami vagyont már tetszőleges áron el lehessen adni a kormány érdekszférájába tartozóknak.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. május 18 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1011 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
