A Publicus Intézet a Népszava megbízásából 2026. január 21-24. között 1001 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét egyes aktuális külpolitikai kérdéssel kapcsolatban.
Tízből kilenc válaszadó hallott arról, hogy az amerikai különleges erők egyik elit alakulata elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, hogy az USA-ban bíróság elé állítsák. Tízből közel hat megkérdezett szerint Donald Trump fő célja Maduro elrablásával a gazdasági befolyásszerzés, az olaj és nyersanyagvagyon megszerzése volt.
Donald Trump többször is jelezte, hogy szeretné megszerezni a jelenleg Dániához tartozó Grönlandot az USA számára. A válaszadók kétharmada nem tartja elfogadhatónak azt, hogy Donald Trump a nemzetközi jogot figyelmen kívül hagyva avatkozik be más országok belügyeibe.
Tízből hat megkérdezett szerint inkább igaz az az állítás, hogy az USA venezuelai beavatkozása és grönlandi tervei más nagyhatalmak számára biztatást jelentenek, hogy érvényesítsék az akaratukat a határaikon kívül
Tízből hat válaszadó szerint Donald Trump inkább konfliktusokat hoz a világba.
Tízből hat megkérdezett szerint vagy negatív vagy inkább negatív hatással lesz a nemzetközi folyamatokra Donald Trump elnöksége. Minden második válaszadó szerint vagy negatív vagy inkább negatív hatással lesz Magyarországra nézve Donald Trump tevékenysége.
Tízből kilenc (87 százalék) válaszadó hallott arról, hogy az amerikai különleges erők egyik elit alakulata elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, hogy az USA-ban bíróság elé állítsák
A válaszadók 55 százaléka szerint Donald Trump fő célja Maduro elrablásával a gazdasági befolyásszerzés, az olaj és nyersanyagvagyon megszerzése volt.
A megkérdezettek 26 százaléka szerint geopolitikai helyezkedés, USA erősítés /Oroszország és Kína gyengítése áll az akció hátterében.
A válaszadók 14 százaléka szerint Donald Trump Maduro elrablásával a helyi diktatúra megszüntetését, az emberi jogok helyreállítását akarta a leginkább elérni.
A megkérdezettek 2 százaléka meg a drogkereskedelem visszaszorítását említette még meg.
Donald Trump többször is jelezte, hogy szeretné megszerezni a jelenleg Dániához tartozó Grönlandot az USA számára. Tízből nyolc (79 százalék) válaszadó szerint inkább nagy ennek a kérdésnek a világpolitikai jelentősége. Így gondolja a DK szavazók 92 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 89 százaléka, a Fidesz szavazók 68 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 67 százaléka.
A válaszadók 40 százaléka szerint békés eszközökkel és az ott élők többségének megszerzésével joga van az USA-nak Grönlandot bekebelezni. 9 százalék azt sem vetette el, ha ez békés eszközökkel, de a lakosság akarata ellenére történik, illetve 4 százalék a katonai erővel történő megszerzés kapcsán is inkább elnéző.
A megkérdezettek 13 százaléka szerint az EU akarata ellenére, 11 százalék szerint pedig Dánia akarata ellenére is inkább joga lehet az USA-nak Grönlandot bekebelezni.
A válaszadók kétharmada (66 százalék) nem tartja elfogadhatónak azt, hogy Donald Trump a nemzetközi jogot figyelmen kívül hagyva avatkozik be más országok belügyeibe. Így nyilatkozott a DK szavazók 83 százalék, a Tisza Párt szavazóinak a 81 százaléka, a bizonytalan szavazók 60 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 48 százaléka.
A megkérdezettek negyede (24 százalék) csak abban az esetben tartja elfogadhatónak egy külső hatalom általi beavatkozást, ha az adott országban elnyomás uralkodik. Ezt mondta a Fidesz szavazók 37 százaléka, a bizonytalan szavazók 21 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 16 százaléka, illetve a DK szavazók 13 százaléka.
Tízből hat (60 százalék) válaszadó szerint inkább igaz az az állítás, hogy az USA venezuelai beavatkozása és grönlandi tervei más nagyhatalmak számára biztatást jelentenek, hogy érvényesítsék az akaratukat a határaikon kívül. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 76 százaléka, a DK szavazók 69 százaléka, a bizonytalan szavazók 46 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 43 százaléka.
Tízből hat (59 százalék) válaszadó szerint Donald Trump inkább konfliktusokat hoz a világba. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 89 százaléka, a DK szavazók 87 százaléka, a bizonytalan szavazók 47 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.
Tízből három (28 százalék) megkérdezett szerint az Amerikai Egyesült Államok elnöke inkább békét hoz a világba. Így látja a Fidesz szavazók 70 százaléka, a bizonytalan szavazók 29 százaléka, a DK szavazók 8 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 5 százaléka.
Tízből hat (59 százalék) válaszadó szerint vagy negatív (38 százalék) vagy inkább negatív (21 százalék) hatással lesz a nemzetközi folyamatokra Donald Trump elnöksége. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 90 százaléka, a DK szavazók 79 százaléka, a bizonytalan szavazók 46 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 16 százaléka.
A megkérdezettek harmada (33 százalék) szerint vagy pozitív (21 százalék) vagy inkább pozitív (12 százalék) hatással lesz a nemzetközi folyamatokra Donald Trump elnöksége. Így látja a Fidesz szavazók 76 százaléka, a bizonytalan szavazók 34 százaléka, a DK szavazók 14 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 8 százaléka.
Minden második (48 százalék) válaszadó szerint vagy negatív (28 százalék) vagy inkább negatív (20 százalék) hatással lesz Magyarországra nézve Donald Trump elnöksége. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 76 százaléka, a DK szavazók 75 százaléka, a bizonytalan szavazók 34 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 8 százaléka.
Tízből közel négy (38 százalék) szerint vagy pozitív (27 százalék) vagy inkább pozitív (11 százalék) hatással lesz Magyarországra nézve Donald Trump tevékenysége. Így látja a Fidesz szavazók 85 százaléka, a bizonytalan szavazók 39 százaléka, a DK szavazók 17 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 9 százaléka.
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2026. január 21-24 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
