A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 29 – június 2. között 1009 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az inflációval kapcsolatban.
Tízből négy megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése.
A válaszadók átlagban 111 ezer forintot költenek egy hónapban élelmiszerre. (2023 márciusában még 105 ezer forint volt ez az összeg). A megkérdezettek úgy becsülték meg, hogy átlagban a háztartásuk jövedelmének a 42 százalékát költik ételre. (2023 márciusában még 39 százalék volt ez az arány).
A válaszadók úgy érzik, hogy átlagban 74 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt.
A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint a gyenge forint inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. A válaszadók háromnegyede inkább a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját okolja, közel ilyen arányban pedig inkább az elszálló energiaárakat. A megkérdezettek kétharmada inkább a kereskedők ármegállapítási módszereit nevezte meg. A brüsszeli szankciók csak ezek után következnek.
Tízből közel négy válaszadó mondta azt, hogy rendszeresen előfordult vele olyan, hogy nem tudott megvenni valamilyen hatósági áras élelmiszert, mert hiány volt belőle a boltokban
Tízből kilenc megkérdezett hallott arról, hogy az élelmiszerboltoknak kötelező heti akciókat hirdetniük egy-egy előírt termékkategóriában. Tízből hat válaszadó szerint ezek a kötelező akciók inkább nem fognak érdemi segítséget nyújtani az embereknek. Tízből hét megkérdezett szerint a boltok akcióra kényszerítése inkább nem fogja tudni csökkenteni az inflációt.
Tízből négy (43 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a többsége (54 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá a Fidesz szavazók negyede (25 százalék).
Minden második (50 százalék) válaszadó mondta azt, hogy észrevehető, de nem jelent neki súlyos gondot az infláció. Így nyilatkozott tízből hat (62 százalék) Fidesz szavazó, közel minden második bizonytalan szavazó (46 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (43 százalék).
2022 októberéhez képest 2 százalékponttal csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy súlyos gondot jelent nekik az infláció (egyúttal azonban a mostani 43 százalékos arány 9 százalékkal magasabb mint a 2022 márciusában volt, még az országgyűlési választás előtt)
A válaszadók átlagban 111 ezer forintot költenek egy hónapban élelmiszerre. (2023 márciusában még 105 ezer forint volt ez az összeg). A mostani felmérésünk eredményei szerint a megkérdezettek harmada (32 százalék) 51-100 ezer forintot, minden ötödik (21 százalék) 0-50 ezer forintot, szintén minden ötödik válaszadó (22 százalék) pedig 101-200 ezer forintot költ egy hónapban élelmiszerre.
Átlagban a legtöbbet a 45-59 év közöttiek (141 ezer forint), a 30-44 év közöttiek (123 ezer) illetve az érettségizettek (126 ezer) költenek.
A megkérdezettek úgy becsülték meg, hogy átlagban a háztartásuk jövedelmének a 42 százalékát költik élelmiszerre. (2023 márciusában még 39 százalék volt ez az arány). A mostani felmérésünk során a legtöbbet a 18-29 évesek becsültek (43 százalékot)
A válaszadók úgy érzik, hogy átlagban 74 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt. A Fidesz szavazók 69 százalékos, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói 79 százalékos, a bizonytalan szavazók pedig 73 százalékos drágulásról számoltak be. Életkor alapján a legnagyobb drágulást a 30-44 év közöttiek és a 45-59 év közöttiek tapasztaltak. (83 és 82 százalék).
2022 decemberéhez (77 százalék) képest 3 százalékponttal kevesebb drágulást érzékelnek a válaszadók, 2023 márciushoz (65 százalék) képest viszont 9 százalékponttal magasabbat.
A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint (83 százalék) a gyenge forint inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. A válaszadók háromnegyede (76 százalék) inkább a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját okolja, közel ilyen arányban (72 százalék) pedig inkább az elszálló energiaárakat. A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) inkább a kereskedők ármegállapítási módszereit nevezte meg. A brüsszeli szankciók csak ezek után következnek (42 százalék).
A 2023 februári visszaesés után újra jelentősen növekedett azok aránya, (65 százalékról 76 százalékra) akik szerint a kormány gazdaságpolitikája inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. Egyúttal pedig jelentősen csökkent azok aránya (63 százalékról 42 százalékra) akik szerint inkább a brüsszeli szankciók okolhatók a jelenlegi árakért.
Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó mondta azt, hogy rendszeresen előfordult vele olyan, hogy nem tudott megvenni valamilyen hatósági áras élelmiszert, mert hiány volt belőle a boltokban. 2022 decemberében tízből hatan (56 százalék) nyilatkoztak így. A mostani felmérésünk során ezt mondta a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók közel harmada (31 és 35 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 44 százaléka.
A megkérdezettek harmada (35 százalék) mondta azt, hogy előfordult vele, hogy nem kapott valamilyen hatósági áras élelmiszert, de ez nem volt jellemző. 2022 decemberében a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott így. A mostani felmérésünk során ezt mondta tízből négy (39 százalék) bizonytalan szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak több mint harmada (36 százalék), illetve tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó.
Leginkább a 30-44 év közöttiek (47 százalék) és a diplomások (43 százalék) mondták azt, hogy rendszeresen előfordult vele olyan, hogy nem tudott megvenni valamilyen hatósági áras élelmiszert, mert hiány volt belőle a boltokban.
Azok körében, akiknél előfordult hogy nem tudtak valamilyen hatósági áras élelmiszert megvenni, a legtöbben a cukorra (67 százalék), a tejre (55 százalék) a lisztre (42 százalék) és az étolajra (42 százalék) panaszkodtak. Ezeknél jóval kevesebb panasz érkezett a csirkemell (26 százalék), a sertéscomb (16 százalék), a tojás (9 százalék), a csirkefarhát (11 százalék), és a krumpli (7 százalék) hiányára.
Tízből kilenc (91 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy az élelmiszerboltoknak kötelező heti akciókat hirdetniük egy-egy előírt termékkategóriában.
Tízből hat (60 százalék) válaszadó szerint ezek a kötelező akciók inkább nem fognak érdemi segítséget nyújtani az embereknek. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (81 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (67 százalék), illetve a Fidesz szavazók harmada (34 százalék).
A megkérdezettek harmada (34 százalék) szerint ezek a kötelező akciók inkább fognak érdemi segítséget nyújtani az embereknek. Így látja tízből hat (59 százalék) Fidesz szavazó, tízből három (28 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 15 százaléka.
Tízből hét (71 százalék) válaszadó szerint a boltok akcióra kényszerítése inkább nem fogja tudni csökkenteni az inflációt. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (91 százalék), tízből nyolc (79 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 43 százaléka.
A megkérdezettek ötöde (22 százalék) szerint a boltok akcióra kényszerítése inkább képes lesz csökkenteni az inflációt. Így gondolja közel minden második (45 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók 13 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 7 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. május 29 – június 02. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1009 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
