A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 18 – 21. között 1011 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az önkormányzati bérlakások eladásáról szóló Fideszes törvényjavaslatról.
[Már a felmérés elkészítése után, a napokban kezdtek el olyan hírek nyilvánosságra kerülni, miszerint a Fidesz csak a főváros világörökségi részére vonatkozóan támogatja a javaslatot.]
A megkérdezettek többsége inkább nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy az önkormányzati bérlakások lakói megvehetik a lakás értékének 10,5-30%-áért a bérelt lakásukat.
A válaszadók kétharmada inkább felháborítónak tartja, hogy az önkormányzatokat a saját vagyonuk eladására kényszerítik
Tízből hét válaszadó inkább egyetért azzal, hogy az önkormányzati lakások áron aluli eladása igazságtalan, mert azok is megvehetik a lakásukat, akik valójában nem rászorulók, hanem például a budai várban megvették a bérleti jogot.
Tízből hat megkérdezett szerint elfogadható lenne a bérlakások eladása, ha csak azok vehetnék meg, akik legalább 10 éve a lakásban laknak.
A válaszadók többsége inkább egyetért azzal, hogy az önkormányzati lakások eladásának a célja az, hogy a Fidesz-közeli bérlők megvehessék a lakásaikat. Így látja tízből nyolc ellenzéki szavazó, minden második bizonytalan szavazó, továbbá tízből három kormánypárti szavazó is.
A megkérdezettek szintén többsége inkább egyetért azzal, hogy a kormányzati lépés hátterében az áll, hogy nehéz helyzetbe hozzák az önkormányzatokat. Így gondolja az ellenzéki szavazók háromnegyede, minden második bizonytalan szavazó, továbbá minden harmadik Fidesz szavazó is.
Tízből hat (57 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy azon a településen, ahol él, vannak önkormányzati lakások.
Tízből négy (39 százalék) válaszadó szerint az a jellemzőbb, hogy az önkormányzat utalja ki az önkormányzati bérlakásokat rászorultsági alapon. Minden nyolcadik (13 százalék) megkérdezett szerint az a jellemzőbb, hogy a bérlők megveszik a bérleti jogot az előző bérlőtől. Minden tizedik (11 százalék) válaszadó szerint mindkét eshetőség ugyanúgy jellemző.
A megkérdezettek többsége (56 százalék) inkább nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy az önkormányzati bérlakások lakói megvehetik a lakás értékének 10,5-30%-áért a bérelt lakásukat. Így gondolja tízből nyolc (80 százalék) ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók többsége (54 százalék), továbbá még a Fidesz szavazók negyede (27 százalék) is.
A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) inkább felháborítónak tartja, hogy az önkormányzatokat a saját vagyonuk eladására kényszerítik. Így gondolja tízből kilenc (90 százalék) ellenzéki szavazó, közel kétharmadnyi (64 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből négy (41 százalék) Fidesz szavazó is.
Tízből hét (72 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal, hogy az önkormányzati lakások áron aluli eladása igazságtalan, mert azok is megvehetik a lakásukat, akik valójában nem rászorulók, hanem például a budai várban megvették a bérleti jogot.
Tízből hét (71 százalék) megkérdetett inkább egyetért azzal, hogy az önkormányzati bérlakások eladása igazságtalan, mert ezzel a jelenlegi lakók jól járnak, a jövőben viszont nem tudnak lakást biztosítani a nehéz helyzetben lévőknek az önkormányzatok
Tízből hét (70 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal, hogy az önkormányzati lakások áron aluli eladása igazságtalan, mert így azok lakáshoz juthatnak, akik kaptak önkormányzati lakást, akiknek pedig nem jutott a rossz helyzetük ellenére, azok nem kapnak ilyen lehetőséget.
Tízből hat (61 százalék) megkérdezett szerint elfogadható lenne a bérlakások eladása, ha csak azok vehetnék meg, akik legalább 10 éve a lakásban laknak.
A válaszadók többsége (54 százalék) inkább egyetért azzal, hogy az önkormányzati lakások eladásának a célja az, hogy a Fidesz-közeli bérlők megvehessék a lakásaikat , továbbá szintén a többség (54 százalék) azzal is inkább egyetért, hogy a lépéssel valójában nehéz helyzetbe akarják hozni az önkormányzatokat (54 százalék).
Minden második (50 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy a kormányzati lépés hátterében az áll, hogy választókat szerezzen magának a Fidesz az önkormányzati lakások tulajdonosai közül.
A válaszadók harmada (34 százalék) inkább nem ért egyet azzal, hogy az önkormányzati lakások eladásának a célja az, hogy lakáshoz juttassák azokat az embereket, családokat, akik bérlakásban laknak és nem tudnának máshogy lakást venni.
Tízből nyolc (77 százalék) ellenzéki szavazó, minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből három (30 százalék) kormánypárti szavazó inkább egyetért azzal, hogy az önkormányzati lakások eladásának a célja az, hogy a Fidesz-közeli bérlők megvehessék a lakásaikat.
Az ellenzéki szavazók háromnegyede (75 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá minden harmadik (33 százalék) Fidesz szavazó inkább egyetért azzal, hogy a mostani kormányzati lépések mögött az áll, hogy nehéz helyzetbe hozzák az önkormányzatokat.
Az ellenzéki szavazók háromnegyede (74 százalék), a bizonytalan szavazók közel fele (45 százalék), továbbá a Fidesz szavazók negyede (25 százalék) inkább egyetért azzal, hogy azért hozta meg a kormány a döntését, hogy választókat szerezzen magának a Fidesz az önkormányzati lakások tulajdonosai közül.
Az ellenzéki szavazók többsége (54 százalék), a bizonytalan szavazók közel negyede (23 százalék, továbbá a Fidesz szavazók ötöde (20 százalék) inkább nem ért egyet azzal, hogy az önkormányzati lakások eladásának célja, hogy lakáshoz jutassák azokat az embereket, családokat, akik bérlakásban laknak és nem tudnának máshogy lakást venni.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. május 18 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1011 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
