A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából szeptember 12. és 19. között 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak Sargentini-jelentéssel kapcsolatos véleményeit.
A megkérdezettek közel háromnegyede hallott a jelentésről. A megkérdezettek enyhe többsége úgy gondolja, hogy ha a Fidesz-kormány valóban megsértette a jogállami normákat, akkor, az ezt észrevételező jelentést a magyar EP képviselőknek meg kell szavazniuk. A megkérdezettek több mint fele szerint a Sargentini-jelentés elsősorban a magyar kormányt ítéli el, és a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy Magyarországot. A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a demokratikus normák követésének ügye egy EU tagország esetében elsősorban az ország belügye, de az EU-re is tartozik. A megkérdezettek harmada szerint teljesen az ország belügye, míg 14 százalék szerint EU tagország esetén az EU-re is teljes mértékben tartozik. Pártpreferenciák mentén megosztott a társadalom abban hogy a demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak meg kell e avatkoznia – összességében a megkérdezettek több mint fele a beavatkozás mellett van, míg tízből négyen nem támogatják azt. A megkérdezettek többsége megszavazta volna a Sargentini-jelentést.
A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) hallott a jelentésről, és valamilyen mélységben tudja, hogy miről szól az ezzel kapcsolatos vita.
A megkérdezettek többsége (44 százalék, 32 ellenében) úgy gondolja, hogy ha a Fidesz-kormány valóban megsértette a jogállami normákat, akkor, az ezt észrevételező jelentést a magyar EP képviselőknek meg kell szavazniuk.
A Fidesz szavazók és a szakmunkások körében vannak csupán többségben azok akik erről másként gondolkodnak, és nem gondolják úgy, hogy a képviselőknek meg kell szavazni a jelentést. (69 és 47 százalék). Leginkább az egyéb pártok szavazói, a diplomások és az MSZP szavazók (60, 55, és 50 százalék) gondolják úgy, hogy a képviselőiknek meg kellene szavazni a jelentést, de a Jobbik szavazók és a bizonytalanok körében is többségben van ez a gondolat (48 és 46 százalék, 14 és 20 ellenében). Azonban a Jobbik szavazók körében különösen magas azok aránya, akik nem tudnak állást foglalni a kérdésben (38 százalék).
A megkérdezettek több mint fele (51 százalék) szerint a Sargentini-jelentés elsősorban a magyar kormányt ítéli el, és a válaszadók negyede (28 százalék) gondolja úgy, hogy Magyarországot.
Leginkább az egyéb pártok, a bizonytalanok, és az MSZP szavazói gondolják így (73, 57, és 55 százalék), míg a Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben (41-41 százalék).
A válaszadók majd’ fele, többsége (46 százalék) úgy gondolja, hogy a demokratikus normák követésének ügye egy EU tagország esetében elsősorban az ország belügye, de az EU-re is tartozik. A megkérdezettek harmada (31 százalék) szerint teljesen az ország belügye, míg 14 százalék szerint EU tagország esetén az EU-re is teljes mértékben tartozik.
Egyedül a Fidesz szavazók akik többsége (50 százalék) úgy gondolja, hogy teljesen az ország belügye a demokratikus normák követésének kérdése, míg egyedül az MSZP szavazók (59 százalék) akik szerint az EU-re is teljes mértékben tartozik. A bizonytalanok, a egyéb pártok, és a Jobbik szavazók többsége (57, 55, és 33 százalék) szerint elsősorban az ország belügye, de az EU-re is tartozik az ügy.
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint az EU-hoz való tartozás hazánknak anyagi érdeke, de ettől még értékrend tekintetében nem kell az EU-hoz igazodni. A legtöbb vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik, leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók 78 és 77 százalék). Egyedül az MSZP szavazók gondolkodnak érdemben másként, 84 százalékuk fontosnak gondolja az értékrendben igazodást is, míg az egyéb pártok szavazói megosztottak a kérdésben (48 vs. 52 százalék).
Tíz megkérdezettből kilenc (89 százalék) szerint attól még, hogy kétharmaddal választottak meg egy kormányt nem tehet meg akármit, számon lehet kérni a tetteit. Erről minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik, köztük a Fidesz szavazók 90 százaléka is.
Azonban akkor más jóval megosztottabb a társadalom, ha azt vizsgáljuk, hogy a demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak meg kell e avatkoznia – összességében a többség, a megkérdezettek több mint fele (52 százalék) a beavatkozás mellett van, míg tízből négyen (42 százalék) nem támogatja azt.
A törésvonal ebben az esetben is a Fidesz szavazók, és a többiek között keletkezik. Míg a Fidesz szavazók kétharmada (68 százalék) nem ért egyet a beavatkozással, és ötöde (24 százalék) egyetért vele, a többi párt szavazói körében 81-98 százalék között van azok aránya, akik szerint a demokratikus normák megsértése esetén be kell avatkozni – hasonlóan gondolkodnak a bizonytalanok is.
A megkérdezettek többsége (44 százalék, 33 ellenében) megszavazta volna a Sargentini-jelentést.
Legnagyobb arányban az MSZP szavazók, 82 százalékuk, míg a Jobbik és az egyéb pártok szavazói körében is többségben vannak, akik megszavazták volna (46 és 49 százalék 11 és 31 százalék ellenében). A vizsgált társadalmi csoportok közül egyedül a Fidesz szavazók akik nem szavazták volna meg a jelentést, 80 százalékuk ellene szavazott volna, míg csupán 8 százalék mellette.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírkekben találhatók, illetve az ATV Reggeli Start láthatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2018. szeptember 12 – 19 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
