A kormány oroszbarát külpolitikája megosztja a társadalmat

Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 07. – március 11. között a 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az orosz-ukrán háborúról és a magyar külpolitikáról.

(This research is available in English here)

A megkérdezettek kétharmada szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió volt az oroszok részéről.

Tízből nyolc válaszadó szerint inkább nem valószínű az, hogy a háború átterjed Magyarországra. Ugyanilyen arányban nem tartják azt sem valószínűnek, hogy atomfegyverek bevetésére sor kerülne.

A válaszadók harmada azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy egy hosszú és véres háború fog következni. Így látja minden második ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók negyede, továbbá a Fidesz szavazók ötöde.

Tízből négy válaszadó szerint megfelelőek az uniós szankciók, amelyeket Oroszország ellen hoztak, beleértve az orosz pénzügyi rendszer elleni büntetőintézkedéseket, a fegyverszállítást és az uniós légtér lezárását az orosz gépek előtt. A megkérdezettek ötöde szerint ennél is keményebb intézkedésekre lett volna szükség. A válaszadók szintén ötöde azonban túlzónak tartja az Oroszország ellen hozott uniós szankciókat.

A válaszadók 43 százaléka szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. A megkérdezettek 45 százaléka szerint azonban a miniszterelnöknek nem kéne így tennie.

Jelenleg Magyarország energiaellátása nagymértékben függ Oroszországtól. A megkérdezettek háromnegyede inkább tart attól, hogy jelentősen megemelkedik a gáz ára a háború miatt, továbbá minden második válaszadó szerint hiba volt, hogy az elmúlt években a kormány nem csökkentette a függést Oroszországtól.


A megkérdezettek kétharmada (64 százalék) szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió volt az oroszok részéről. Így látja tízből kilenc (91 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hat (59 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá a Fidesz szavazók 44 százaléka.

A válaszadók 15 százaléka szerint Oroszország részéről inkább védekezés volt a katonai hadműveletek megínditása Ukrajna ellen. Így gondolja a Fidesz szavazók negyede (24 százalék), a bizonytlaan szavazók 13 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 6 százaléka.

Tízből nyolc (79 százalék) válaszadó szerint inkább nem valószínű az, hogy a háború átterjed Magyarországra. Ezt mondta tízből kilenc (89 százalék) Fidesz szavazó, továbbá az ellenzéki szavazók és a bizonytalan szavazó háromnegyede (75 és 74 százalék).

A megkérdezettek 14 százaléka szerint inkább valószínű az, hogy a háború átterjed hazánk területére. Így látja az ellenzéki szavazók ötöde (19 százalék), a bizonytalan szavazók 16 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka.

Tízből nyolc (81 százalék) megkérdezett inkább nem tartja valószínűnek, hogy atomfegyverek bevetésére kerülne sor. Közel azonos arányban gondolják itt a különböző pártpreferenciájú szavazók (79-83 százalék)

A válaszadók 10 százaléka tartja inkább valószínűnek, hogy atomfegyvereket fognak bevetni a háború során. Így látják az ellenzéki szavazók 13 százaléka, a Fidesz szavazók 10 százaléka, és a bizonytalan szavazók 8 százaléka.

Sokan évek óta arról beszélnek, hogy az Európai Uniónak szüksége lenne egy közös hadseregre. Tízből három (28 százalék) válaszadó szerint ha ez létrejött volna, az inkább jobban tudná kezelni a válságot. Így gondolja az ellenzéki szavazók közel fele (46 százalék), illetve a bizonytalan szavazók és a Fidesz szavazók közel ötöde is (21 és 18 százalék)

A megkérdezettek enyhe többsége (53 százalék) szerint azonban inkább nem segített volna jelen helyzetben egy ilyen közös sereg megléte. Így látja tízből hat Fidesz szavazó illetve bizonytalan szavazó (60 és 56 százalék), illetve tízből négy (41 százalék) ellenzéki szavazó.

A válaszadók harmada (32 százalék) azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy egy hosszú és véres háború fog következni. Így látja minden második (48 százalék) ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók negyede (26 százalék), továbbá a Fidesz szavazók ötöde (22 százalék).

Tízből három (29 százalék) megkérdezett szerint az a legvalószínűbb, hogy az oroszok gyorsan a befolyásuk alá vonják Ukrajnát. Ezt mondta tízből négy (42 százalék) Fidesz szavazó, tízből három (28 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá minden hatodik (16 százalék) ellenzéki szavazó.

A válaszadók 13 százaléka szerint az ukránok végül meghátrálásra kényszerítik az oroszokat. Így gondolja az ellenzéki szavazók közel ötöde (18 százalék) illetve a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók tizede (11 és 10 százalék)

A megkérdezettek 4 százaléka szerint a NATO beavatkozik a harcokba és világháború fog kitörni. Ezt mondta a Fidesz szavazók és az ellenzéki szavazók 4-4 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 6 százaléka.

Tízből négy (42 százalék) válaszadó szerint megfelelőek az uniós szankciók, amelyeket Oroszország ellen hoztak, beleértve az orosz pénzügyi rendszer elleni büntetőintézkedéseket, a fegyverszállítást és az uniós légtér lezárását az orosz gépek előtt. Így látja minden második (49 százalék) ellenzéki szavazó, a Fidesz szavazók 44 százaléka, továbbá a bizonytalan szavazók 33 százaléka.

A megkérdezettek 22 százaléka szerint ennél is keményebb intézkedésekre lett volna szükség. Így nyilatkozott tízből négy (41 százalék) ellenzéki szavazó, minden ötödik (22 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá a Fidesz szavazók 7 százalék)

A válaszadók ötöde (20 százalék) azonban túlzónak tartja az Oroszország ellen hozott uniós szankciókat. Így gondolja a Fidesz szavazók harmada (32 százalék), a bizonytalan szavazók ötöde (20 százalék) és az ellenzéki szavazók 5 százalék.

Tízből nyolc (82 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal az állítással hogy Magyarország NATO-tagsága biztonságot jelent hazánk számára, ezért a NATO-ban való együttműködés kiemelt jelentőségű. Így gondolja tízből kilenc (91 százalék) ellenzéki szavazó, tízből nyolc (80 százalék) Fidesz szavazó, illetve a bizonytalan szavazók háromnegyede (76 százalék).

(A február elején készített felmérésünk szerint ha népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, tízből hét (72 százalék) válaszadó igennel szavazna a belépés mellett. Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett nemmel szavazna a tagságunk ellen, további 2 százaléknyi válaszadó pedig nem menne el szavazni. További részletek itt)

A válaszadók 43 százaléka szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. A megkérdezettek 45 százaléka szerint azonban a miniszterelnöknek nem kéne így tennie. Míg az ellenzéki szavazók 90 százaléka keményebb fellépést várna el, addig a Fidesz szavazók 81 százaléka szerint nem szükséges Oroszország ellen határozottabban fellépni.

A válaszadók egyik fele (46 százalék) inkább elégedett, a másik fele (46 százalék) pedig inkább nem elégedett az Orbán-kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. Míg a Fidesz szavazók inkább elégedettek (89 százalék), addig az ellenzék inkább nem elégedett (92 százalék) a magyar külpolitikai lépésekkel. A bizonytalan szavazók közül többen inkább nem elégedettek az oroszbarát politikával. (45 vs. 39 százalék).

Minden ötödik (21 százalék) megkérdezettnek romlott a véleménye az Orbán-kormányról az Ukrajnában zajló háború kezdete óta. Ezt mondta közel minden második (47 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá a bizonytalan szavazók 12 százaléka, és a Fidesz szavazók 4 százaléka.

Minden tizedik (11 százalék) válaszadónak javult a véleménye az Orbán-kormányról az elmúlt hetekben. Így nyilatkozott minden ötödik (20 százalék) Fidesz szavazó, minden tizedik (9 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá az ellenzéki szavazók 2 százaléka.

A megkérdezettek közel kétharmadának (64 százalék) nem változott a véleménye a magyar kormányról a háború megindulása óta. Ezt mondta a Fidesz szavazók háromnegyede (74 százalék), tízből hét (68 százalék) bizonytalan szavazó, és minden második (50 százalék) ellenzéki szavazó.

A válaszadók háromnegyede (76 százalék) inkább tart attól, hogy jelentősen megemelkedik a gáz ára a háború miatt. Így látja az ellenzéki szavazók 85 százaléka, a bizonytalan szavazók 80 százaléka, és a Fidesz szavazók 65 százaléka.

Jelenleg Magyarország energiaellátása nagymértékben függ Oroszországtól. Minden második (47 százalék) megkérdezett szerint hiba volt, hogy az elmúlt években a kormány nem csökkentette a függést Oroszországtól. Ezt mondta tízből kilenc (89 százalék) ellenzéki szavazó, közel minden második (46 százalék) bizonytalan szavazó, és minden tizedik (10 százalék) Fidesz szavazó.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóakA kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

(This research is available in English here)

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2022. március 07. – 11. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.