A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 13-20 között, 999 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságának alakulását, és azt hogy az Európai Parlamenti választások esetén az egyes esetleges együttműködések milyen eredményt hozhatnak. Országgyűlési választások esetén a Fidesz-KDNP támogatottsága 25 százalék, az MSZP-P támogatottsága 9, és a Jobbiké 10 százalék.
——————————–
A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi változatlanság után ebben két százalékpontot növekedett, így 25 százalék.
Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapi változatlanság után ebben a hónapban sem változott, így 9 százalék.
A Jobbik esetében a múlt két havi egy-egy százalékpontos emelkedés után most változatlan, így 10 százalék.
Az LMP és a DK támogatottsága nem változott, 2, illetve 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt és a Momentum támogatottsága sem változott, így 1, illetve 2 százalék a támogatottságuk. A Mi Hazánk Mozgalom Párt támogatottsága egy százalékot csökkenve most nem elérte az 1 százalékot, ahogy az MLP sem. A bizonytalanok aránya az elmúlt hónapok csökkenése tovább csökkent, 44 százalék.
———————–
Ahogy az a múlt héten közzétett kutatásunkból látszik, a választók, és különösen az ellenzéki választók többsége továbbira is azt támogatóan viszonyul ahhoz, hogy a májusi Európai Parlamenti választásokon az ellenzék közös listán mérettesse meg magát. Ahogy az a korábbi elemzésünkből kiderül, a választási matematikai megfontolások okán is célravezető lenne ez a megoldás.
Így január után újra megvizsgáltuk, hogy egyes helyzetekben miként szavaznának a választók a tavasszal esedékes EP választásokon.
Az EP választáson részvételt tervezők aránya egy hónap alatt nem változott, továbbra is magas. Viszont kb. 10 százalékponttal növekedett az aktív EP-preferenciával rendelkezők aránya. Az összes megkérdezett körében a Fidesz-KDNP 28, az MSZP-P 10, a Jobbik 11, az LMP 2, a DK 4, a Momentum 3 százalékot szerezne egy „most vasárnapi” EP választáson. Minimális eltérések figyelhetők meg az országgyűlési listára leadandó szavazataránnyal összevetve, azonban a kutatás a DK listavezetőjének bejelentése előtt készült.
- Amennyiben az ellenzék esetleges együttműködése során három lista alakul ki, egy MSZP-P-DK, egy Jobbik-LMP, valamint egy Momentum, akkor az MSZP-P-DK lista együtt 1 százalékponttal több, a Jobbik-LMP 1 százalékponttal kevesebb, a Momentum pedig 2 százalékponttal több szavazatot szerezne, mint külön indulás esetén. Ebben az esetben a Fidesz támogatottsága 1 százalékpontot csökkent, és a bizonytalanok aránya is.
- Ha Momentum nem indít külön listát, és a Jobbik-LMP listához csatlakozik, akkor az a lista 16 százalék szerezne, 4 százalékponttal többet mint az első forgatókönyv esetén. Azonban ekkor az MSZP-P-DK is további két százalékponttal jobb eredményt érne el, 17 százalékot kapna. A Fidesz támogatottsága nem változna ezen esetben, míg a bizonytalanok aránya további 1 százalékpontot csökken.
- Ha Momentum az MSZP-P-DK listához csatlakozik, akkor ez a lista 3 százalékponttal kapna többet, mint az első esetben, 18 százalékot; míg a Jobbik-LMP lista egy százalékponttal növekedne, 13 százalékra. A Fidesz támogatottsága ebben az esetben 2 százalékpontot növekedik, 29 százalékra, míg a bizonytalanok egy százalékponttal csökkennek, 40-re.
- Amennyiben létrejön egy összellenzéki, MSZP-P-DK-Jobbik-LMP-Momentum közös lista, 31 százalékos eredményt mutatna, ami egy százalékponttal magasabb mint ha külön indulnának a pártok, míg a Fidesz 29 százalékot, ami szinten 1 százalékpontos növekmény — azonban ebben az esetben az összellenzéki lista több mandátumot kapna mint a Fidesz, és az EP választás győztese lenne. Továbbra is érvényes a decemberben közölt modellezésünk, ebben az esetben az ellenzék 11, a Fidesz 10 EP mandátumot szerezne.
A kutatás eredményeiről további részletek, például az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása és a biztos szavazó pártválasztók preferenciái a kedden megjelenő Népszavában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
