A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 11-18. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét Orbán Balázs nyilatkozatáról.
Tízből hat válaszadó hallott a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak a szavairól, aki 1956-tal indokolta, hogy Magyarország miért nem védekezne Ukrajna helyében egy orosz katonai agresszióval szemben.
Tízből hat megkérdezett inkább nem tartja elfogadhatónak a politikai igazgató a szavait. A Fidesz szavazók relatív többsége is így nyilatkozott.
A megkérdezettek 43 százaléka szerint le kellene mondania Orbán Balázsnak a kijelentései után. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 82 százaléka, az ellenzéki szavazók 75 százaléka, a pártnélküliek 36 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 11 százaléka. Tízből közel négy válaszadó nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. (A Fidesz szavazóknál 47 százalék ez az arány)
A válaszadók 44 százaléka szerint Orbán Balázs szavai valóban azt jelentették, hogy a Magyarország nem védekezne egy orosz katonai agresszióval szemben, míg 17 százalék szerint a politikai igazgató csak félreérthetően fogalmazott.
A megkérdezettek harmada szerint ezek a gondolatok inkább a kormányzat álláspontjának, a negyede szerint pedig inkább (csak) egy kormánytag megszólalásának tekinthetők.
A válaszadók negyede szerint ez az ügy a Fidesz álláspontjának megfelelően lezártnak tekinthető, viszont tízből közel négy megkérdezett szerint még fontos lenne tovább beszélni erről az ügyről.
Orbán Balázs szavai miatt a német és a francia nagykövet is tiltakozott, kifogásolva, hogy ha Magyarország így áll NATO-tagként a közös védelem kérdéséhez, az sértő a többi tagra nézve. Minden második válaszadó szerint jogos volt a nagykövetek tiltakozása.
Tízből hat (61 százalék) válaszadó hallott a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak a szavairól, aki 1956-tal indokolta, hogy Magyarország miért nem védekezne Ukrajna helyében egy orosz katonai agresszióval szemben. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 95 százaléka, az ellenzéki szavazók 85 százaléka, a pártnélküliek 49 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 44 százaléka.
Tízből hat (58 százalék) megkérdezett inkább nem tartja elfogadhatónak Orbán Balázs gondolatait. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 93 százaléka, az ellenzéki szavazók 85 százaléka, a pártnélküliek 48 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 34 százaléka. (A kormánypárti szavazóknak csak a 19 százaléka tartja inkább elfogadhatónak a miniszterelnök politikai igazgatójának szavait).
A megkérdezettek 43 százaléka szerint le kellene mondania Orbán Balázsnak a kijelentései után. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 82 százaléka, az ellenzéki szavazók 75 százaléka, a pártnélküliek 36 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 11 százaléka.
Tízből közel négy (38 százalék) válaszadó nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. (A Fidesz szavazóknál 47 százalék ez az arány)
A válaszadók 44 százaléka szerint Orbán Balázs szavai valóban azt jelentették, hogy a Magyarország nem védekezne egy orosz katonai agresszióval szemben. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 80 százaléka, az ellenzéki szavazók 73 százaléka, a pártnélküliek 38 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 16 százaléka.
A megkérdezettek 17 százaléka szerint Orbán Balázs szavai csak félreérthetők voltak. Ezt mondta a Fidesz szavazók 41 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 11 százaléka, a pártnélküliek 8 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 6 százaléka.
Tízből négy (39 százalék) válaszadó nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A pártnékülieknél 54 százalék, a Fidesz szavazóknál 44 százalék, az ellenzéki szavazóknál 21 százalék, a Tisza Párt szavazóinál pedig 10 százalék ez az arány.
A megkérdezettek harmada (35 százalék) szerint ezek a gondolatok inkább a kormányzat valós álláspontjának tekinthetőek. Így látja az ellenzéki szavazók, illetve a Tisza párti szavazók közel kétharmada (67 és 64 százalék), a pártnélküliek negyede (27 százalék), illetve a Fidesz szavazók 16 százaléka.
A válaszadók negyede (27 százalék) szerint ezek a gondolatok inkább (csak) egy kormánytag megszólalásának tekinthetők. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók harmada (34 százalék), a Tisza Párt szavazóinak a negyede (24 százalék), a pártnélküliek 22 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 18 százaléka.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. (A Fidesz szavazóknál 50 százalék ez az arány)
A válaszadók negyede (26 százalék) szerint ez az ügy a Fidesz álláspontjának megfelelően lezártnak tekinthető. Így nyilatkozott a kormánypárti szavazók 36 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 29 százaléka, az ellenzéki szavazók 24 százaléka, illetve a pártnélküliek 18 százaléka.
Tízből közel négy (37 százalék) megkérdezett szerint még fontos lenne tovább beszélni erről az ügyről. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak és az ellenzéki szavazóknak a kétharmada (64-64 százalék), tízből három (31 százalék) pártnélküli szavazó, illetve a Fidesz szavazók 16 százaléka.
Tízből négy (37 százalék) megkérdezett nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. (A Fidesz szavazóknál 48 százalék ez az arány)
Orbán Balázs szavai miatt a német és a francia nagykövet is tiltakozott, kifogásolva, hogy ha Magyarország így áll NATO-tagként a közös védelem kérdéséhez, az sértő a többi tagra nézve. Minden második (50 százalék) válaszadó szerint jogos volt a nagykövetek tiltakozása. Így gondolja a Tisza Párt szavazói közül tízből kilenc (90 százalék), az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége (85 százalék), a pártnélküliek 43 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 19 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2024. október 11-18. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
