A Publicus Intézet augusztus 30. – szeptember 7. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az energiaárakkal kapcsolatban.
A megkérdezettek kétharmada szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Tízből hat válaszadó Oroszországot, tízből öt megkérdezett pedig a brüsszeli szankciókat nevezte meg.
2023 júniusához képest 11 százalékponttal csökkent azok aránya, akik inkább az Orbán kormányt hibáztatják, illetve 6 százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint Oroszország inkább felelős a rezsiárak emelkedéséért. A legtöbben azonban még mindig a kormányt tartják felelősnek.
A válaszadók kétharmada szerint a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat. Minden második megkérdezett nem helyesli, hogy az Orbán-kormány döntése nyomán a lakossági piaci energiaárak nem követik az energiaárak tőzsdei mozgását.
A válaszadók közel negyede mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás államilag támogatott mértéket. Közölük tízből hatan mondták azt, hogy nehézséget jelent nekik a nem támogatott energiaköltségek kifizetése.
A megkérdezettek átlagban a háztartásuk kiadásainak a 25 százalékát költik energiára.
A megkérdezettek kétharmad szerint (67 százalék) szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Tízből hat (58 százalék) válaszadó Oroszországot, tízből öt (48 százalék) megkérdezett pedig a brüsszeli szankciókat nevezte meg.
2023 júniusához képest 11 százalékponttal (78 százalékról 67 százalékra) csökkent azok aránya, akik inkább az Orbán kormányt hibáztatják a rezsiárak emelkedéséért.
A mostani felmérésünk során a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (94 százalék) azt mondta, hogy az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. (2023 júniusában 98 százalék, 2023 májusában pedig 95 százalék volt ez az arány.)
Tízből közel nyolc (77 százalék) bizonytalan szavazó szerint is inkább felelős az Orbán-kormány a mostani rezsiárakért. Ez az arány 4 százalékponttal alacsonyabb mint a júniusi (81 százalék), illetve 6 százalékponttal, mint a májusi számok (83 százalék).
A Fidesz szavazóknál is csökkenés figyelhető meg: míg a mostani felmérésünk során a válaszadók negyede (25 százalék) mondta azt, hogy az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért, addig 2023 júniusában még tízből közel négyen (36 százalék) mondták ezt.
2023 júniusához képest 52 százalékról 58 százalékra növekedett azok aránya, akik szerint Oroszország inkább felelős a rezsiárak emelkedéséért. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál 10 százalékpontos növekedés (58-ról 68 százalékra), a bizonytalan szavazóknál pedig 9 százalékpontos növekedés (46-ról 55 százalékra) figyelhető meg.
2023 júniusához képest 5 százalékpontot növekedett (43 százalékról 48 százalékra) azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók inkább felelősek az energiaárak emelkedéséért. Míg a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál 5 százalékponttal (18-ról 23 százalékra), a bizonytalan szavazóknál pedig 3 százalékponttal növekedett (41-ről 44 százalékra) a Brüsszelt hibáztatók aránya, addig a Fidesz szavazóknál 7 százalékpontot csökkent. (87-ről 80 százalékra).
A válaszadók kétharmada (65 százalék) szerint a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel kilenc (85 százalék), tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (34 százalék).
2023 júniusában még a válaszadók közel háromnegyede (73 százalék) mondta azt, hogy a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat. Akkor még így gondolta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (82 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (50 százalék) Fidesz szavazó
Minden második (51 százalék) megkérdezett nem helyesli, hogy az Orbán-kormány döntése nyomán a lakossági piaci energiaárak nem követik az energiaárak tőzsdei mozgását. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak háromnegyede (74 százalék), minden második bizonytalan szavazó (49 százalék), illetve a Fidesz szavazók negyede (27 százalék).
2023 júniusában még a válaszadók kétharmada (65 százalék) mondta azt, hogy nem helyesli, hogy az Orbán-kormány döntése nyomán a lakossági piaci energiaárak nem követik az energiaárak tőzsdei mozgását. Akkor még így gondolta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül több mint tízből nyolc (84 százalék), kétharmadnyi (67 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó.
A válaszadók közel negyede (23 százalék) mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás államilag támogatott mértéket. 2023 májusában 21 százalék, 2022 októberében 39 százalék, 2022 augusztusában 43 százalék, 2022 júliusában pedig még 56 százalék volt ez az arány.
Tízből három (31 százalék) válaszadó 11-20 ezer forintot, közel minden negyedik (22 százalék) 21-30 ezer forintot, 14 százalék 0-10 ezer forintot, 10 százalék 31-40 ezer forintot, 5 százalék 41-51 ezer forintot, 9 százalék pedig több mint 50 ezer forintot költ a háztartásában áramra és gázra. A panelházban lakók 60 százaléka, a társasházban élők 51 százaléka, illetve a kertesházban élők 41 százaléka költ 20 ezer forint alatt havonta rezsire.
Még az áremelkedés elött a válaszadók harmada (33 százalék) költött 11-20 ezer forintot, ötöde 21-30 ezer forintot, szintén ötöde (20 százalék) 0-10 ezer forintot, 5 százalék 31-40 ezer forintot, 4 százalék 41-51 ezer forintot, 3 százalék pedig több mint 50 ezer forintot költött a háztartásában áramra és gázra. A panelházban lakók 66 százaléka, a társasházban élők 57 százaléka, illetve a kertesházban élők 49 százaléka költött 20 ezer forint alatt havonta rezsire.
Azok közül, akik túllépik a fogyasztás államilag támogatott mértékét, tízből hatan (57 százalék) mondták azt, hogy nehézséget jelent nekik a nem támogatott energiaköltségek kifizetése. Leginkább a községekben (72 százalék) és a fővárosban élők (58 százalék) panaszkodtak.
A válaszadók átlagban a háztartásuk kiadásainak a 25 százalékát költik energiára. A legmagasabb ez az érték a legfeljebb 8 általánost végzetteknél (29 százalék), a szakmunkásoknál (27 százalék), illetve a kertes házban élőknél (27 százalék).
A pártpreferenciát nézve, a bizonytalan szavazók a háztartásuk kiadásainak a 28 százalékát, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói a 27 százalékát, a Fidesz szavazók pedig a 21 százalékát költik energiára.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. augusztus 30 – szeptember 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
