A Publicus Intézet június 04-07. között, a Népszava megbízásából, 1014 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az energiaárakkal kapcsolatban.
Tízből nyolc megkérdezett szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Minden második válaszadó Oroszországot, tízből négy megkérdezett pedig a brüsszeli szankciókat nevezte meg.
2023 márciusához képest 6 százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint az Orbán-kormány felelős inkább az energiaárak emelkedéséért. Leginkább a Fidesz(!) szavazóknál figyelhető meg a növekedés.
A válaszadók közel háromnegyede szerint a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat.
A megkérdezettek átlagban 33.000 forintot költenek a háztartásukban áramra és gázra az utolsó számlák alapján, amely a háztartásuk kiadásainak a 24 százalékát jelentik.
Tízből kettő válaszadó mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás államilag támogatott mértéket. Ők még az áremelkedés előtt átlagban 32 ezer forintot, most pedig 54 ezer forintot költenek egy hónapban rezsire. Közölük tízből hatan azt is mondták, hogy nehézséget jelent nekik a nem támogatott energiaköltségek kifizetése.
Tízből nyolc (78 százalék) megkérdezett szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Minden második (55 százalék) válaszadó Oroszországot, tízből négy (43 százalék) megkérdezett pedig a brüsszeli szankciókat nevezte meg.
2023 márciusához képest 10 százalékponttal csökkent azok aránya (62 százalékról 52 százalékra), akik szerint Oroszország inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Leginkább a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál (72 százalékról 58 százalékra) és a bizonytalan szavazóknál (59 százalékról 46 százalékra) figyelhető meg a csökkenés.
2023 márciusához képest 5 százalékponttal csökkent azok aránya (48 százalékról 43 százalékra) akik szerint a brüsszeli szankciók felelősek inkább az energiaárak emelkedéséért. Leginkább a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál figyelhető meg a csökkenés (27 százalékról 18 százalékra).
2023 márciusához képest 6 százalékponttal növekedett (72 százalékról 78 százalékra) azok aránya, akik szerint az Orbán-kormány felelős inkább az energiaárak emelkedéséért. Leginkább a Fidesz(!) szavazóknál figyelhető meg a növekedés (30 százalékról 36 százalékra).
A válaszadók közel háromnegyede (73 százalék) szerint a jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (82 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (50 százalék) Fidesz szavazó. 2023 márciusi felmérésünk során is közel ugyanilyen arányok jöttek ki.
Tízből kettő (21 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás államilag támogatott mértéket. 2022 októberében 39 százalék, 2022 augusztusában 43 százalék, 2022 júliusában pedig még 56 százalék volt ez az arány, azaz hónapról hónapra kevesebben vannak azok, akik többet fogyasztanak a támogatott mértéknél.
A válaszadók átlagban 33.000 forintot költenek a háztartásukban áramra és gázra az utolsó számlák alapján. (2023 májusában még 40 ezer forint volt ez az arány) A mostani felmérésünk során tízből közel három (27 százalék) megkérdezett 11-20 ezer forintot, szintén ennyien 21-40 ezer forintot, közel minden ötödik (18 százalék) válaszadó 41 ezer forintnál többet, minden kilencedik (11 százalék) pedig 0 és 10 ezer forint között költ áramra és gázra az utolsó számlák alapján. A kisebb városokban és a falvakban átlagban többet költenek (35 és 41 ezer forint), mint a megyeszékhelyeken és Budapesten élők (25 és 27 ezer forint).
A válaszadók átlagban a háztartásuk kiadásainak a 24 százalékát költik energiára. A kertes házakban élőknél 26 százalék ez az arány. Akik túllépik a fogyasztás az államilag támogatott mértéket, ott már 30 százalék jön ki.
Akiknél túllépi a fogyasztás az államilag támogatott mértéket, még az áremelkedés előtt átlagban 32 ezer forintot, most pedig 54 ezer forintot költenek egy hónapban rezsire. Leginkább a 30-44 év közöttieknél növekedtek a költségek (35 ezer forintról 60 ezer forintra).
Azok közül, akik túllépik a fogyasztás államilag támogatott mértékét, tízből hatan (61 százalék) mondták azt, hogy nehézséget jelent nekik a nem támogatott energiaköltségek kifizetése. 2023 májusában még 57 százalék volt ez az arány. A mostani felmérésünk során így nyilatkozott a bizonytalan szavazók közel háromnegyede (72 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (65 százalék), illetve tízből négy (42 százalék) Fidesz szavazó.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. június 04 – június 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1014 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
