A Publicus Intézet a Népszava megbízásából november 18 – 21. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban.
A megkérdezettek harmada úgy gondolja, hogy már a télen várható az, hogy Magyarországon az idősek és a veszélyeztettettek koronavírus elleni védőoltást kapnak.
Tízből három válaszadó szerint valamikor tavasszal várható, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket. Közel minden hatodik megkérdezett szerint még ennél is későbbre várható az oltás megkezdése.
A kormánypárti szavazók jóval optimistábbak az ellenzékieknél a kérdés kapcsán: minden második Fidesz szavazó szerint már a télen várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak. Az ellenzéki szavazóknak csak a negyede látja ugyanígy.
Tízből kettő megkérdezett szerint valamikor jövő nyáron, szintén tízből kettő válaszadó szerint pedig valamikor tavasszal várható, hogy a kevésbé veszélyeztetettek is megkaphatják a védőoltást.
Tízből két megkérdezett oltatná be magát orosz vakcinával, a válaszadók kétharmada azonban nem szeretne így tenni. Pontosan ugyanilyen arányú a kínai vakcina iránti igény is.
Tízből közel négy válaszadó oltatná be magát a nyugat-európai védőoltással, a megkérdezettek harmada pedig az amerikai vakcinát is választaná.
Tízből három Fidesz szavazó hajlandó lenne beoltatni magát az orosz vakcinával. Az ellenzéki szavazóknak csak a 7 százalékára igaz ugyanez.
A megkérdezettek harmada (36 százalék) úgy gondolja, hogy ezen a télen, decemberben, (9 százalék), januárban, (17 százalék) vagy pedig februárban (10 százalék) várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak.
Tízből három (29 százalék) válaszadó szerint valamikor tavasszal várható, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket. Közel minden hatodik (17 százalék) megkérdezett szerint még ennél is későbbre várható az oltás megkezdése.
Tízből három (31 százalék) ellenzéki szavazó szerint valamikor tavasszal várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak. Ugyanilyen arányban (31 százalék) látják úgy az ellenzéki szavazók ,hogy még ennél is később várható, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket.
A kormánypárti szavazók jóval optimistábbak a kérdés kapcsán: Minden második (51 százalék) Fidesz szavazó szerint már a télen, decemberben (17 százalék), januárban (21 százalék) vagy pedig februárban (13 százalék) várható az, hogy az idősek és a veszélyeztettettek Magyarországon koronavírus elleni védőoltást kapnak. Minden negyedik (25 százalék) kormánypárti szavazó szerint pedig valamikor tavasszal várható az, hogy elkezdik oltani az időseket és a veszélyeztetetteket.
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2020/12/23-1024x576.png)
Tízből kettő (21 százalék) megkérdezett szerint valamikor jövő nyáron, szintén tízből kettő (20 százalék) válaszadó szerint pedig valamikor tavasszal várható, hogy a kevésbé veszélyeztetettek is megkaphatják a védőoltást.
Közel minden hatodik (18 százalék) megkérdezett szerint még a télen, közel minden hetedik (15 százalék) válaszadó szerint viszont még a jövő ősznél is későbbre várható, hogy már mindenki megkaphatja a védőoltást.
A kormánypárti szavazók negyede (23 százalék) szerint decemberben (7 százalék), januárban (10 százalék), vagy februárban (6 százalék), szintén a közel negyedük (23 százalék) szerint valamikor tavasszal, ugyancsak a közel negyedük (23 százalék) szerint pedig valamikor a jövő nyárra várható hogy a már mindenki megkaphatja a védőoltást.
Tízből kettő (22 százalék) ellenzéki szavazó szerint valamikor jövő nyáron, szintén tízből kettő (20 százalék) szerint pedig még a jövő ősznél is később várható, hogy a kevésbé veszélyeztetettek is megkaphatják a védőoltást.
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2020/12/24-1-1024x576.png)
Tízből két megkérdezett (20 százalék) oltatná be magát orosz vakcínával, a válaszadók kétharmada (67 százalék) azonban nem szeretne így tenni. Pontosan ugyanilyen arányú a kínai vakcina (20-67 százalék) iránti igény is.
Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó oltatná be magát a nyugat-európai (pl:AstraZeneca) védőoltással, a megkérdezettek harmada (33 százalék) pedig az amerikai (Pfizer) vakcínát is választaná.
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2020/12/25-1024x576.png)
Tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó hajlandó lenne beoltatni magát a kínai vakcinával. Az ellenzéki szavazóknál ez csak tízből egy főre (8 százalék) igaz.
Az MSZP-P és Momentum szavazóinak túlnyomó többsége (95 és 92 százalék) elzárkózott attól, hogy kínai vakcinával olttassa be magát.
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2020/12/26-1024x576.png)
Tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó hajlandó lenne beoltatni magát az orosz vakcinával. Az ellenzéki szavazóknak csak a 7 százalékára igaz ugyanez.
Az ellenzéki szavazók közül – a kínai vakcinához hasonló módon – rendkívül sokan (85 százalék) nem szeretnék maguknak beadni az orosz védőoltást. Itt az MSZP-P (96 százalék) és a DK (93 százalék) szavazói mondták ezt leginkább.
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2020/12/27-1024x576.png)
Az is vizsgáltuk, hogy az érintettek mit tartanak jelenleg a legnagyobb problémának a hazai covid-ellátásban:
- 54 százalék szerint nincs elég orvos vagy ápoló, és
- 50 százalék szerint sok a beugró orvos és kevés az intenzíves
- 50 százalék szerint zsúfoltak a kórtermek és
- 34 százalék szerint nagyon lepusztultak a kórtermek, valamint
- 25 százalék szerint súlyos probléma, hogy a Covid-osztályok nincsenek megfelelően elkülönítve a többi osztálytól.
A további részletes adatok itt láthatóak:
![](https://publicus.hu/wp-content/uploads/2020/12/covid_eu_problemak-1024x576.png)
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. november 18 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.