Kire lenne végzetes a Huxit?

A magyarok kétharmada továbbra is előnyösnek tartja az EU tagságunkat, és újra támogatná Magyarország csatlakozását. Hogy lehet ez, amikor az ugyancsak szinte töretlen támogatással rendelkező Fidesz az elmúlt években egyre több konfliktust vállalt fel az Unióval? Kell-e félnünk Huxittól, illetve az EU pozitív hazai megítélése vajon mennyire befolyásolhatja a belpolitikát?

Mit gondolnak a magyarok az EU-ról?

A Publicus Intézet friss kutatásában felmérte az Európai Unió megítélését a magyar társadalmon belül. A kapott eredmények egyszerre voltak meglepőek és szokványosak is. Egyrészt romlott az Unió megítélése: a 2022 márciusában mért kiugró 86%-os támogatási ráta után decemberben a válaszadók 66%-a mondta azt, hogy most vasárnap belépne az EU-ba. Emellett az emberek 26%-a Magyarország tagságát összességében inkább nem előnyösnek minősítette – ennél többen csak 2015-ben, a menekültválság közben vélekedtek így. Ezek az arányok elsőre drasztikusnak tűnhetnek -és valóban hiba lenne elbagatellizálni őket. Másrészt viszont, érdemes megnézni az adatok ellenpárjait is: a válaszadók 66%-a újra csatlakozna az EU-hoz, és érdekes módon még ennél is többen értékelik összességében előnyösnek hazánk tagságát (68%).

Az elmúlt évek adatait megnézve láthatjuk, hogy a társadalom nagyjából kétharmada stabilan az EU tagság mellett teszi, illetve tenné le a voksát. Így a hazai vélemények  meglepően magasan helyezkednek el EU-s átlagtóhoz képest. Ezzel szemben az elmúlt évtized kormányzása alatt Magyarország ugyanis egyre többször, és egyre nyíltabban került konfliktusba az uniós vezetéssel. Ilyen esetekben a kormány gyakran próbálta keretezni ezeket a konfliktusokat nemzeti szuverenitási kérdésként, amire aztán átfogó kommunikációs stratégiák is épültek a kormánymédiában, illetve plakátkampányok és nemzeti konzultációk formájában. Az ötödik választási győzelmén túl a Fidesz már sokszor használta az államgépezet teljes erejét a politikai meggyőzéshez. Ez viszont felveti a kérdést, vajon ebben az esetben ez miért nem működik, miért nem csökkent drasztikusan az EU hazai népszerűsége, vagy miért ássa el magát valaki egyből, ha kicsúszik a száján az, hogy „Huxit”?

Stabilitás?

Az Európai Unió egyik alapvető funkciója, illetve előnye a megnövekedett stabilitás, amit a tagállamainak biztosít. Ez főleg egy gazdasági biztonság, ami a közös piacon és annak szabályozásán alapszik, de emellett nem elhanyagolandó az a geopolitikai előny sem, amit a blokkhoz tartozás biztosít. A Publicus legutoljára 2022 februárjában készített felmérést ezeknek a faktoroknak a hazai ragsorolásáról, ahol a válaszadók legmagasabbra a békét és együttműködést pontozták (84% nagyon fontosnak tartotta). Ez nem meglepő, hiszen a felmérés készülésekor már egyre több baljós előjele volt a hónapban lezajló orosz inváziónak. Hasonlóan magas pontszámot (82%) kapott a jogállamiság kérdése, amely akkoriban minden második válaszadó (50%) szerint veszélyben volt, mint európai érték. Ráadásul akkoriban a többség (49%, 43% ellenében) azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy Magyarország kiszorul az EU-ból, mert nem felel meg annak működési feltételeinek. Ezek a faktorok az EU általánosságban pozitív hazai megítélése mellett az Unió 2022 márciusban kiugrott népszerűségére is magyarázattal szolgálhatnak.

Huxitot akarna a Fidesz?

A Publicus márciusi felmérésében a válaszadók többsége (48%) még valószínűnek tartotta, hogy Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az Unióból. Bár ez az arány decemberre lecsökkent (30%), érdemes közelebbről megvizsgálni a kormánypárt EU-kapcsán használt kommunikációját is. Orbán Viktor és a Fidesz ugyanis nem nagyon tesznek olyan nyilatkozatokat, amelyben a kilépés komoly szándéka felsejlhetne. Ennek két főbb oka is lehet, a miniszterelnök belső motivációjának ismerete nélkül. Egyrészt, ahogy azt az adatok is mutatják, a társadalom az elmúlt években stabilan az EU tagság mellett állt, főleg akkor, amikor az akár csak látszólagosan veszélybe kerülhetett volna – egy ilyen helyzetben bármilyen politikai erőnek kockázatos lenne a kilépéssel kacérkodnia. Másrészt, valószínűleg mégrosszabb lenne a kormánypártnak, ha a szavazóik hirtelen mégis kilépéspártiakká válnának. A Brexit példája ugyanis megmutatta, mennyi erőfeszítéssel, kiadással, és politikai kudarccal jár egy ország elszakadása az Uniótól – ami az Egyesült Királyság lemondott miniszerelnökeinek számában is mérhető. Emellett pedig az EU-s támogatások megszűnése, és a kikerülés a közös piacról katasztrofális hatással lennének az ország gazdaságára.

Egy esetleges kilépés tehát komolyan veszélyeztetné kormánypártot. Már az EPP-ből való kizárás is óriási károkat okozott a Fidesznek (és hazánknak) itthon és külföldön is. Éppen ezért a Fidesznek politikailag sokkal pragmatikusabb egy még nem túlzottan radikális, de általánosságban „Brüsszel-ellenes” közhangulat fenntartása a szavazók körében. Ez egyrészt politikai tőkét biztosít belföldön, másrészt felhasználható az uniós intézményekkel folytatott tárgyalásokban legitimációként.

Mennyire fenttarható mindez?

Ahogy azt azonban korábban is megírtuk, a Fidesz politikai hazardírozása az EU-n belül egyre kevésbe tűnik hosszútávon fentarthatónak. Ez talán a jogállamisági mechanizmus keretein belül elhúzódó harcon látszik a legjobban, amelyben még mindig nem derült ki, mennyi EU-s támogatástól eshet el Magyarország. Bár a tárgyalások végkifejlete még bármi lehet, egy súlyosabb forrásmegvonás jó eséllyel nem maradna politikai válasz nélkül a magyar kormánypárt részéről. Ráadásul, bár decemberben az Orbán-kormány Huxit-szándékát kevesebben (30%) tartották valószínűnek, mint márciusban (48%), a kérdés továbbra sem irreleváns. Az ország fele (49) ugyanis változatlanul elképzelhetőnek tartja, hogy magyar szándéktól függetlenül kiszorulnánk az EU-ból, mivel az ország működése nem felel meg az EU-s feltételeknek. Egy ilyen forgatókönyv felmerülése alapjaiban rengetné meg a hazai politikát – a kérdés már csak az maradna, vajon a közvélemény igazodna a Fidesz irányába, vagy vice versa?

Összességében

A magyar társadalom döntő többsége pozitívan ítéli meg az ország uniós tagságát, és újra a belépésre szavazna egy esetleges népszavazáson. Habár a kormány az elmúlt években egyre nyíltabban kerül konfliktusba az EU különböző elemeivel, ez nem erodálta hatalmas mértékben a blokk hazai népszerűségét. Ennek hátterében főleg az EU által közvetített stabilitás állhat, illetve az, hogy a Fidesznek nem érdeke egy radikálisan EU ellenes társadalom, mivel egy esetleges kilépés gazdasági és politikai költségei túlságosan nagyok lennének. Mindazonáltal, ahogy a 2022-es választások előtti időszak is megmutatta, egy megfelelő katalizátor (abban az esetben az ukrajnai háború) felülírhatja a belpolitika prioritásait- úgyhogy az EU pozitív megítélése önmagában még nem garancia semmire.

Kálló Dániel, a Publicus Intézet elemzője