A Publicus Intézet a Népszava megbízásából július 20. – július 22. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a magyar gazdaság helyzetével, illetve a saját pénzügyi helyzetükkel kapcsolatban.
A megkérdezettek háromnegyede úgy látja, hogy a magyar gazdaság állapota jelenleg rossz. Szintén ugyanilyen arányban a válaszadók úgy látják, hogy a gazdaság állapota az egy évvel ezelőtti helyzethez képest romlott. Tízből hat megkérdezett szerint a következő egy évben a gazdaság állapota romlani fog.
A válaszadók egyik fele inkább rossznak, a másik fele pedig inkább jónak értékeli a saját pénzügyi helyzetét jelenleg. Közel minden második embernek romlott a saját pénzügyi helyzete az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. A megkérdezettek közel fele arra számít, hogy a következő egy évben romlani fog a saját anyagi helyzete.
Tízből hat megkérdezett mondta azt, hogy a következő évben nagyon súlyosan fogják érinteni őt az élelmiszerárak, illetve a energia-,rezsiárak emelkedése.
Az emberek által érzékelt áremelkedés, az infláció átlagosan júliusban 44 százalékos volt. Ez 11 százalékponttal magasabb, mint az egy hónappal ezelőtt mért érték.
A megkérdezettek harmada szerint a nagy áremelkedésért, az inflációért nagyobb mértékben a kormány gazdaságpolitikája felelős, kisebb mértékben pedig az ukrajnai háború. Tízből három válaszadó szerint a jelenlegi helyzetért nagyobb mértékben a háború, kisebb mértékben pedig a kormány gazdasági politikája a felelős. Tízből közel három megkérdezett szerint egyenlő arányban felelősek ezek a tényezők a nagy áremelkedésért.
A megkérdezettek háromnegyede (77 százalék) úgy látja, hogy a magyar gazdaság állapota jelenleg rossz. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (98 százalék), tízből közel kilenc (85 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből három (29 százalék) bizonytalan szavazó.
A válaszadók háromnegyede (74 százalék) úgy látja, hogy a magyar gazdaság állapota az egy évvel ezelőtti helyzethez képest romlott. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (89 százalék), tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók közel fele (44 százalék).
A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) szerint nem változott a magyar gazdaság állapota az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből egy (10 százalék), minden hetedik (14 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (34 százalék).
A válaszadók 6 százaléka mondta azt, hogy valójában javult a magyar gazdaság állapota tavalyhoz képest. Így gondolja minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó, illetve a másik két szavazói csoport közül csak elenyészően.
Tízből hat (58 százalék) megkérdezett szerint a következő egy évben a magyar gazdaság állapota romlani fog. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (70 százalék) tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden harmadik (35 százalék) Fidesz szavazó.
Közel minden negyedik (23 százalék) válaszadó szerint az elkövetkező évben nem fog változni a magyar gazdaság állapota. Így gondolja a Fidesz és a bizonytalan szavazók közel negyede (24 és 23 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (21 százalék).
Minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett várakozása az, hogy a magyar gazdaság állapota javulni fog jövőre. Ezt mondta tízből három (30 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók közel tizede (8 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 3 százaléka.
A válaszadók egyik fele inkább rossznak, a másik fele pedig inkább jónak értékeli a saját pénzügyi helyzetét jelenleg. Míg a Fidesz szavazók több mint kétharmada (68 százalék) inkább jónak ítéli meg a saját anyagi helyzetét, addig a bizonytalan szavazók, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a többsége (56-56 százalék) inkább rossznak.
A megkérdezettek közel felének (45 százalék) romlott a saját pénzügyi helyzete az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (57 százalék), minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden negyedik (26 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből közel négy (37 százalék) válaszadónak nem változott az anyagi helyzete tavalyhoz képest. Ezt mondta minden második (48 százalék) Fidesz szavazó, tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (30 százalék).
Közel minden hatodik (17 százalék) megkérdezett úgy látja, hogy javult a saját pénzügyi helyzete tavalyhoz képest. Ezt mondta a Fidesz szavazók negyede (26 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak illetve a bizonytalan szavazóknak is a 12-12 százaléka.
A megkérdezettek közel fele arra számít, hogy a következő egy évben romlani fog a saját pénzügyi helyzete. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (62 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden harmadik (27 százalék) Fidesz szavazó.
A válaszadók negyede (25 százalék) arra számít, hogy nem fog változni az anyagi helyzete jövőre. Így látja tízből három Fidesz szavazó és bizonytalan szavazó (28-28 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (20 százalék).
A megkérdezettek ötöde (21 százalék) arra számít, hogy a következő egy évben javulni fog a pénzügyi helyzete. Ezt mondta a Fidesz szavazók harmada (36 százalék), választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 13 százaléka, illetve a bizonytalan szavazóknak a 15 százaléka.
Tízből hat megkérdezett mondta azt, hogy a következő évben nagyon súlyosan fogják érinteni őt az élelmiszerárak, illetve a energia-,rezsiárak emelkedése (60 és 57 százalék).
Minden második válaszadót (49 százalék) nagyon súlyosan fogja érinteni a nyugdíjak, fizetések vásárlóerejének a csökkentése (azaz kevesebbet engedhetnek meg magának, mint eddig)
Tízből négy (43 százalék) megkérdezettet nagyon súlyosan fogja érinteni a megtakarításainak a csökkenése, tízből három (30 százalék) válaszadót pedig nagyon súlyosan fogják érinteni a megélhetési problémák úgy általában.
Közel minden második megkérdezett (47 százalék) úgy tapasztalja, hogy 31 százaléknál magasabb az áremelkedés tavalyhoz képest. (2022 júniusában még csak tízből három válaszadó látta így.)
Az emberek által érzékelt áremelkedés, az infláció átlagosan júliusban 44 százalékos volt. Ez 11 százalékponttal magasabb, mint az egy hónappal ezelőtt mért érték. És 30 százalékponttal magasabb, mint a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott maginfláció.
A megkérdezettek harmada (34 százalék) szerint a nagy áremelkedésért, az inflációért nagyobb mértékben a kormány gazdaságpolitikája felelős, kisebb mértékben pedig az ukrajnai háború. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (73 százalék), tízből négy (39 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazóinak a 4 százaléka.
Tízből három (31 százalék) válaszadó szerint a jelenlegi helyzetért nagyobb mértékben a háború, kisebb mértékben pedig a kormány gazdasági politikája a felelős. Így gondolja tízből közel hét (68 százalék) Fidesz szavazó, minden hetedik (14 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
Tízből közel három (29 százalék) megkérdezett szerint egyenlő arányban felelősek ezek a tényezők a nagy áremelkedésért. Így látja tízből négy (39 százalék) bizonytalan szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak közel negyede (23 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett inkább támogatja, hogy a kormány a jelenlegi helyzetben segítséget kérjen a Nemzetközi Valutalaptól (IMF) és a Világbanktól. Ezt mondta a Választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a fele (49 százalék) tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből három Fidesz szavazó.
Közel minden második (47 százalék) válaszadó inkább nem támogatja, hogy a kormány a jelenlegi helyzetben segítséget kérjen ezektől a szervezetektől. Így gondolja minden második Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók 46 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 43 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. július 20 – 22. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
