A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírekkel közösen, június 11 és 15 között készített reprezentatív közvéleménykutatása a szavazók lassú elbizonytalanodását mutatja. A hazai politikát meghatározó három legnagyobb párt mindegyikének csökkent a támogatottsága a múlt hónapban mérthez képest. Tovább növekedett tehát a bizonytalanok tábora: a múlt hónaphoz képest egyedül itt tapasztalhatunk szignifikáns változást, négy százalékponttal, 47 százalékra növekedett azok aránya, akik nem tudnak, vagy nem akarnak választani a pártok által nyújtott kínálatból.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 11 és 15 között készített reprezentatív közvéleménykutatása a szavazók lassú elbizonytalanodását mutatja. A hazai politikát meghatározó három legnagyobb párt mindegyikének csökkent a támogatottsága a múlt hónapban mérthez képest.
A Fidesz szavazóinak aránya két százalékponttal, 21 százalékra csökkent a májusban mértekhez képest. Akkor még úgy látszott, hogy a párt korábbi drasztikus támogatás-csökkenése megáll, ám most úgy tűnik mégis folytatódott. Fontos jeleznünk, hogy a mérésünk a szerb határra tervezett kerítés bejelentése előtt készült, így annak esetleges hatásait jelen kutatási eredmény nem tartalmazza.
Az MSZP-nek is a támogatottságának enyhe csökkenésével kell szembenéznie e hónapban. Úgyan a csökkenés minimális, egy százalékpontos, de a 10 százalék így is egyfajta lélektani határ lehet a baloldali párt számára. Mindazonáltal kétségtelen, hogy az MSZP tábora továbbra is a legelkötelezettebbnek tűnik, ők mennének el a legnagyobb arányban szavazni.
A Jobbik támogatottsága hosszú hónapok óta most csökkent először, bár az egy százalékpontos csökkenés itt sem mondható soknak. Azonban a radikális párt 14 százalékos támogatottságával így is a második helyen található, köszönhetően a baloldal elaprózottságának.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP támogatottsága változatlan maradt és továbbra is 3 százalékos, a DK egy százalékpontot javítva most 3 százalékon áll, míg az Együtt támogatottsága továbbra is 1 százalékos.
Érdemi támogatás-növekedést tehát egyik párt sem tudott elkönyvelni. Ellenben tovább növekedett a bizonytalanok tábora: a múlt hónaphoz képest egyedül itt tapasztalhatunk szignifikáns változást, négy százalékponttal, 47 százalékra növekedett azok aránya, akik nem tudnak, vagy nem akarnak választani a pártok által nyújtott kínálatból.
Az egyes pártok támogatóinak másodlagos preferenciáit vizsgálva láthatóvá válik, hogy mely pártoknak vannak érdemi tartalékai, az egyes pártok támogatottságának csökkenéséből melyik másik pártok remélhetnek növekményt. Itt teljesen más sorrend rajzolódik ki, mint az elsődleges preferenciákat vizsgálva. A legtöbb tartaléka a Jobbiknak van, amit az LMP, majd szorosan az MSZP követ. Negyedik helyen, bár még érdemi tartalékkal a Fideszt találjuk.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. június 11-15 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,8 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
