A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 10 és 14 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az egészségügy általános megítélését. A válaszadók kétharmada elégedetlen az állami egészségügyi ellátások állapotával, és ez a helyzet majd’ kétharmad szerint az utóbbi években romlott. Jobb ellátásban bízva, az elmúlt években a megkérdezettek, illetve közeli családtagjaik fele fizetett hálapénzt, illetve tízből hat ember vett igénybe valamilyen fizetős egészségügyi ellátást. A megkérdezettek szerint egyértelműen a kormány a felelős az állapotokért: minden második válaszadó így gondolja. Az egészségügy állapotának rossz megítélése és az egyéb csatornákon, saját zsebből fizetett hozzájárulások mértéke miatt a megkérdezettek kétharmada a korábban népszavazáson elutasított vizitdíjat is fizetne, hogy jobb legyen az ellátás.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 10 és 14 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az egészségügy általános megítélését. A válaszadók kétharmada elégedetlen az állami egészségügyi ellátások állapotával, és ez a helyzet majd’ kétharmad szerint az utóbbi években romlott. Jobb ellátásban bízva, az elmúlt években a megkérdezettek, illetve közeli családtagjaik fele fizetett hálapénzt, illetve tízből hat ember vett igénybe valamilyen fizetős egészségügyi ellátást. A megkérdezettek szerint egyértelműen a kormány a felelős az állapotokért: minden második válaszadó így gondolja. Az egészségügy állapotának rossz megítélése és a saját zsebből fizetett hozzájárulások mértéke miatt a megkérdezettek kétharmada a korábban népszavazáson elutasított vizitdíjat is fizetne, hogy jobb legyen az ellátás.
A kutatás során megkérdezettek kétharmada (66 százalék) elégedetlen az állami egészségügyi rendszerban tapasztalt állapotokkal. Ebben egyetértés mutatkozik az összes párt szavazói között: még a Fidesz szavazók többsége (52 százalék) is elégedetlen, és tízből csupán négy (40 százalék) fideszes válaszolta azt, hogy valamennyire elégedett. Leginkább elégedetlenek az MSZP szavazói (82 százalék), és a diplomások (73 százalék).
Szintén a válaszadók kétharmada (64 százalék) gondolja úgy, hogy az állami egészségügyi ellátás állapota az utóbbi években romlott. Ebben a kérdésben is pártokon átívelő egyetértés mutatkozik.
Az MSZP szavazók háromnegyede (73 százalék) és a Jobbik szavazók kétharmada (66 százalék) tapasztalta az állapotok romlását, míg a Fidesz szavazók esetében majd’ minden második megkérdezett (45 százalék) érzékelte ezt, miközben 38 százalékunk inkább javulást tapasztalt.
A megkérdezettek keresik a lehetőségét, hogy jobb minőségű egészségügyi ellátást vehessenek igénybe. Így nem meglepő, hogy minden második válaszadó (49 százalék) úgy nyilatkozott, hogy ő, vagy közeli családtagja az utóbbi néhány évben fizetett hálapénzt, és tízből hatan (59 százalék) igénybevettek valamilyen magán és így fizetős egészségügyi szolgáltatást.
Mind a hálapénzt fizetők, mind a magánegyészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők aránya folyamatosan emelkedik az iskolai végzettség növekedésével. Míg a nyolc általánost végzettek és a szakmunkások körében enyhe többségben vannak azok, akik nem fizettek hálapénzt és nem voltak magánrendelésen, addig az érettségivel és diplomával rendelkezők körében már ez megfordul. Az érettségivel rendelkezők több mint fele (51 százalék) fizetett hálapénzt, kétharmaduk (65 százalék) volt valamilyen magánrendelésen. A diplomások esetben 60 százalék a halápénzt fizetők, és 78 százalék a magánszolgáltatásokat igénybevevők aránya.
Elmondható tehát, hogy sokaknak csak az így-vagy úgy, de csak fizetős egészségügy az alternatíva és a szerényebb körülmények között élők folyamatosan szorulnak ki a minőségi egészségügyi ellátásból.
A válaszadók egyértelmű többsége a Fidesz kormányt teszi felelőssé az egészségügyi állapotának ilyetén alakulásáért. Minden második megkérdezett (52 százalék) említi a kormányt, vagy pártjait, mint felelőst. A politika felelősségét jelzi, hogy a második legtöbbet említettek (13 százalék) az előző kormányok, illetve azok pártjai. Ráadásul ezen sorrend minden párt szavazói körében hasonló: a Fidesz szavazók egyharmada (34 százalék), az MSZP szavazók háromnegyede (73 százalék) tartja felelősnek a jelenlegi kormányt, míg ez előző kormányokat minden tíz Fidesz szavazóból kettő (19 százalék), és minden tíz MSZP szavazóból egy (12 százalék).
A harmadik leggyakrabban említett ok, hogy az egészségügy rendeszere az orvos- és nővérhiánnyal, rossz állapotú intézményekkel, hálapénzzel, igazgatás problémáival egyfajta ördögi körbe került és a politikai illetve szakmai vezetők képtelenek kivezetni belőle. A válaszadók által említett további okok még a pénzhiány, az orvosok és a nővérek hozzáállása, valamint a túlzott bürokrácia.
Összességében tehát meglehetősen kilátástalannak ítélik a válaszadok az állami egészségügy állapotát és látható, hogy aki teheti a befizetett adókon valamint járulékokon túl fizetéséből próbál jobb ellátást vásárolni magának és családjának. Jelen helyzetben a megkérdezettek kétharmada (63 százalék) fizetne vizitdíjat.
Ebben a kérdésben hasonlóan ítélik meg a kérdést azt összes párt támogatói. Minden vizsgált társadalmi csoportban többségben van azok aránya, akik fizetnének vizitdíjat, ha a befolyó összeget a kormány az egészségügy fejlesztésére fordítaná. Legnagyobb arányban a Budapesten, és megyeszékhelyeken élők, valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők támogatnának egy ilyen javaslatot.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, és a hétfői Hír TV – Magyarország Élőben, valamint az ATV – Egyenes Beszéd műsoraiban voltak láthatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. november 10-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
