A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 20-25 között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a különböző koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatban.
Hónapról hónapra növekszik az oltási hajlandóság: míg 2020 novemberében tízből négy megkérdezett, addig 2021 februárjában már a válaszadók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát koronavírus ellen, amennyiben választhat az oltóanyagok közül.
Azok közül akik beoltatnák magukat, tízből közel kilencen fogadnák el a Pfizer vakcínát, tízből heten pedig a Moderna készítményét.
Jóval nagyobb a bizalmatlanság a keleti oltóanyagokkal szemben: akik beoltatnák magukat, azoknak közel a fele fogadná el az orosz vakcinát, illetve tízből négyen a kínai oltóanyagot.
A válaszadók 6 százaléka mondta azt, hogy kapott már koronavírus elleni védőoltást. Akik kaptak, azok közül tízből heten mondták azt, hogy vagy ő, és/vagy az ismerőse a Pfizer oltóanyagához jutottak hozzá.
Tízből hat megkérdezett – azok között, akik még nem kaptak oltást – regisztrált annak érdekében, hogy beoltsák a koronavírus ellen.
Minden tizedik megkérdezett mondta azt, hogy már kapott oltási időpontot. Tízből négy válaszadót a Pfizer oltóanyagával fogják beoltani. A válaszadók közel negyedét a kínai Sinopharm vakcínájával, ötödét pedig az AstraZeneca oltóanyagával fogják beoltani. A megkérdezettek 6 százaléka mondta azt, hogy az orosz Szputnyik V-öt fogja végül kapni.
Tízből négy válaszadó szerint a gyártó cégek, a megkérdezettek harmada szerint az Európai Unió, illetve tízből három válaszadó szerint a magyar kormány fellelősége, hogy a tervezettnél kevesebb nyugat-európai oltóanyag érkezett eddig Magyarországra. Az EU fellelőséget leginkább a Fidesz, illetve a magyar kormány fellelőséget leginkább az ellenzék szavazói firtatják.
A megkérdezettek közel fele nem ért egyet azzal, hogy Magyarország engedélyezte és rendelt is az EU-ban eddig még nem engedélyezett orosz Szputnyik V vakcinájából. Közel ugyanilyen arányban nem értenek egyet azzal sem, hogy hazánk engedélyezte és rendelt is az EU-ban eddig szintén még nem engedélyezett kínai Sinopharm készítményből.
Hónapról hónapra növekszik az oltási hajlandóság: míg 2020 novemberében tízből négy (38 százalék) megkérdezett, addig 2021 februárjában már a válaszadók közel kétharmada (64 százalék) nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát koronavírus ellen, amennyiben választhat az oltóanyagok közül.
Azok közül akik beoltatnák magukat, tízből közel kilencen (85 százalék) fogadnák el a Pfizer vakcinát, tízből heten (72 százalék) pedig a Moderna készítményét.
Jóval nagyobb a bizalmatlanság a keleti oltóanyagokkal szemben: akik beoltatnák magukat, azoknak közel a fele fogadná el az orosz vakcinát (46 százalék), illetve tízből négyen a kínai oltóanyagot (40 százalék) – ám a múlt hónaphoz képest a keleti vakcinák elfogadottsága növekszik.
A válaszadók 6 százaléka kapott már koronavírus elleni védőoltást.
Tízből heten (68 százalék) mondták azt, hogy vagy ő, és/vagy az ismerőse a Pfizer oltóanyagát kapta. Minden hatodik (16 százalék) válaszadó úgy nyilatkozott, hogy vagy ő, és/vagy az ismerőse az AstraZeneca vakcínáját kapta.
Minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy vagy ő, és/vagy az ismerőse az orosz Szputnyik V-höz jutott hozzá. A kínai Sinopharm vakcinájával kapcsolatban csak a válaszadók egy százaléka mondta azt, hogy vagy ő, és/vagy az ismerőse kapott ilyen készítményt.
Tízből hat (60 százalék) megkérdezett – azok között, akik még nem kaptak oltást – regisztrált annak érdekében, hogy beoltsák a koronavírus ellen.
Leginkább az MSZP (80 százalék), a Momentum (74 százalék) és a Fidesz-KDNP (73 százalék) szavazói döntöttek úgy, hogy regisztrálnak annak érdekében, hogy védőoltást kapjanak. Legkevésbé a Jobbik (17 százalék) és a bizonytalan szavazók (51 százalék) tettek így.
Tízből hét (73 százalék) kormánypárti, illetve tízből hat (59 százalék) ellenzéki szavazó mondta azt, hogy regisztrált annak érdekében, hogy védőoltást kapjon.
Tízből öt (48 százalék) 30 és 44 év közötti, tízből hat 18 és 29 év (57 százalék) illetve 45 és 59 év közötti nyilatkozott úgy, hogy regisztrált már a rendszerben. A 60 évnél idősebbek közel háromnegyede (73 százalék) mondta azt, regisztrált annak érdekében, hogy beoltsák a koronavírus ellen.
Minél nagyobb településen lakik valaki, annál biztosabb, hogy regisztrált már a rendszerben. Míg a községekben élők fele (48 százalék) addig a fővárosban lakóknak már több mint háromnegyede (79 százalék) regisztrált annak érdekében, hogy beoltsák a koronavírus ellen.
Minden tizedik (11 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy már kapott oltási időpontot.
Tízből négy (42 százalék) válaszadót a Pfizer oltóanyagával fogják beoltani. A válaszadók közel negyedét (23 százalék) a kínai Sinopharm vakcinájával, ötödét (22 százalék) pedig az AstraZeneca oltóanyagával fogják beoldani. A megkérdezettek 6 százaléka mondta azt, hogy az orosz Szputnyik V-öt fogják végül kapni.
Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó látja úgy, hogy a gyártó cégek fellelősége, hogy a tervezettnél kevesebb nyugat-európai oltóanyag érkezett eddig Magyarországra. Főleg a Momentum (74 százalék) és az MSZP (54 százalék) szavazói látják így.
A megkérdezettek harmada (33 százalék) mondta azt, hogy szerintük az Európai Unió felelőssége, hogy a tervezettnél kevesebb nyugat-európai oltóanyag érkezett eddig. Leginkább a kormánypárti szavazók látják így (64 százalék).
Tízből három (28 százalék) válaszadó úgy látja, hogy a magyar kormány fellelősége, hogy kevesebb nyugati vakcina érkezett az országba. Így nyilatkozott tízből négy (39 százalék) ellenzéki, továbbá tízből egy (10 százalék) Fidesz szavazó is.
A megkérdezettek közel fele (48 százalék) nem ért egyet azzal, hogy Magyarország engedélyezte és rendelt is az EU-ban eddig még nem engedélyezett orosz Szputnyik V vakcinájából. A Fidesz szavazók háromnegyede (76 százalék) egyetért azzal, hogy hazánk Magyarország engedélyezte és rendelt is az EU-ban eddig még nem engedélyezett orosz készítményből. Az ellenzéki szavazóknak csak az ötöde (22 százalék) nyilatkozott így.
A megkérdezettek fele (51 százalék) nem ért egyet azzal, hogy Magyarország engedélyezte és rendelt is az EU-ban eddig még nem engedélyezett kínai Sinopharm vakcinájából. A Fidesz szavazók háromnegyede (74 százalék) egyetért azzal, hogy hazánk engedélyezte és rendelt is az EU-ban eddig még nem engedélyezett kínai készítményből. Az ellenzéki szavazóknak – az orosz vakcinához hasonlóan – csak az ötöde (22 százalék) nyilatkozott így.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021 február 20-25 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
