A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 28 – július 04. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek utazási szokásait.
Tízből három válaszadó mondta azt, hogy vagy már volt, vagy pedig tervez az idén legalább egy hetes egybefüggő nyaralást. Tízből heten azonban nem tudnak elmenni nyaralni legalább egy hétre.
A nyaralást tervezők körében tízből négy válaszadó mondta azt, hogy belföldre, tízből hárman hogy külföldre mennek nyaralni. A megkérdezettek negyede külföldre és belföldre is tud menni. A többség egy, tízből hárman kettő, 8 százalék három, 5 százalék pedig több mint három nyaralást tervez.
A nyaralást tervezők átlagosan 11 napra utaznak el a nyáron otthonról.
A válaszadók negyede háztartásonként 100-300 ezer forintot, 18 százalék 300-500 ezer forintot, 17 százalék legfeljebb 100 ezer forintot, 9 százalék 500 ezer forint és 1 millió között, 6 százalék pedig több mint egy millió forintot tervez költeni.
A megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, hogy akkora megterhelést jelent neki és a háztartása számára a nyaralás, hogy hónapokon keresztül kell spórolnia hozzá.
Minden tizedik válaszadó mondta azt, hogy nagyon kell figyelnie arra, hogy mire is költ a nyaralása alatt, illetve kétharmad valamennyire odafigyel arra, hogy mikor mennyit fizet.
Tízből három válaszadó mondta azt, hogy vagy már volt, vagy pedig tervez az idén legalább egy hetes egybefüggő nyaralást. Leginkább a 18-29 év közöttiek (45 százalék), az érettségivel és diplomával rendelkezők (36 és 35 százalék), illetve a férfiak (33 százalék) nyilatkoztak így,
Tízből hét megkérdezett mondta azt, hogy vagy nem volt, vagy pedig nem is tervez már menni az idén legalább egy hetes egybefüggő nyaralásra. Leginkább a 60 évnél idősebbek (84 százalék), a legfeljebb 8 általánost végzettek (84 százalék), illetve a nők (74 százalék) nyilatkoztak így.
A nyaralást tervezők körében a többség (55 százalék) egy, tízből hárman (29 százalék) kettő, 8 százalék három, 5 százalék pedig több mint három nyaralást tervez.
A nyaralást tervezők körében tízből négy (43 százalék) válaszadó mondta azt, hogy belföldre ment vagy megy pihenni. Így nyilatkozott az ellenzéki szavazók 61 százaléka, a Fidesz szavazók 51 százaléka, a pártnélküliek 44 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 30 százaléka.
Tízből három (29 százalék) megkérdezett külföldre ment, vagy pedig tervez menni nyaralni. Ezt mondta a pártnélküli válaszadók 32 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 30 százaléka, az ellenzéki válaszadók 28 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 21 százaléka.
A válaszadók negyede (25 százalék) külföldre és belföldre is tervez menni, vagy pedig már ment nyaralni. Ezt közölte a Tisza Párt szavazóinak a 41 százaléka, a pártnélküliek 25 százaléka, a Fidesz szavazók 17 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 11 százaléka.
A válaszadók 14 százaléka 1-7 napot, 8 százaléka 8-14 napot, 7 százaléka pedig 15 napnál többet megy nyaralni.
A nyaralást tervezők átlagosan 11 napra utaznak el a nyáron otthonról.
A nyaralást tervezők körében a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy fog a nyáron vele egy háztartásban élő családtaggal, vagy családtagokkal nyaralni.
A családtagokkal nyaralók körében a válaszadók harmada (34 százalék) két fős családdal, ötöde (21 százalék) három fős családdal, 15 százalék négy fős, 10 százalék 5 fős, 17 százalék pedig több mint öt fős családdal megy nyaralni.
A megkérdezettek harmada (34 százalék) szállodában, negyede (26 százalék) bérelt apartmanban vagy vendégházban, 14 százalék ismerősöknél, 10 százalék saját ingatlanban, 8 százalék panzióban, 4 százalék kempingben, 1 százalék pedig egyéb helyen száll meg a nyaralása alatt.
A nyaralók/nyaralni tervezők közül a válaszadók negyede (24 százalék) háztartásonként 100-300 ezer forintot, 18 százalék 300-500 ezer forintot, 17 százalék legfeljebb 100 ezer forintot, 9 százaléka 500 ezer forint és 1 millió között, 6 százalék pedig több mint egy millió forintot tervez költeni.
A nyaralást tervezők körében a válaszadók 44 százaléka mondta azt, hogy akkora megterhelést jelent neki és a háztartása számára a nyaralás, hogy hónapokon keresztül kell spórolnia hozzá. További 1 százalék még kölcsönt is vesz fel hozzá. A megkérdezettek 47 százalékának azonban nem jelent nagy anyagi megterhelést a nyaralás.
A válaszadók 17 százaléka a nyaralás közben nem figyel arra, hogy spóroljon, mindent megenged magának, amitől jól vagy kényelmesen érzi magát. A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) valamennyire odafigyel arra, hogy mire költ. Minden tizedik (10 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nagyon kell figyelnie, hogy mire költ.
A megkérdezettek 14 százaléka étteremben, büfében oldja meg az étkezést a nyaralás során, 17 százalék főz a nyaralást alatt, 39 százaléka pedig néha főz és néha étterembe megy. A válaszadók negyede (25 százalék) olyan szállást választ, ahol van ellátás.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2024. június 28 – július 04. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
