A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 3-6. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a tanársztrájkról
Szinte az összes megkérdezett hallott arról, hogy polgári engedetlenséggel és gördülő sztrájkkal tiltakoznak a pedagógusok többek körében a tanárok alacsony bérei és a túlterheltség miatt. Tízből hét megkérdezett támogatja a tanárok tiltakozását.
Szintén tízből hét válaszadó inkább nem ért egyet a kormány érvelésével, miszerint akkor lehet emelni a tanárok bérét, ha az EU pénzt ad erre. Ezt mondta a Fidesz szavazók harmada is.
Egy tankerület levél szerint a tiltakozó tanároktól egy órányi sztrájkért másfél órányi bért kell megvonni. Tízből nyolc (83 százalék) megkérdezett szerint egy ilyen lépés nem fogadható el.
Minden harmadik megkérdezett mondta azt, hogy van neki 18 éven aluli, iskolába járó gyermeke. Közölük tízből hét válaszadó nyilatkozott úgy, hogy munkabeszüntetés idején nem vinné be az iskolába a gyerekét, vagy nagyobb gyerek esetén hozzájárulna, hogy ne menjen iskolába.
Szinte az összes (96 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy polgári engedetlenséggel és gördülő sztrájkkal tiltakoznak a pedagógusok többek körében a tanárok alacsony bérei és a túlterheltség miatt.
Tízből hét (69 százalék) megkérdezett támogatja a tanárok tiltakozását. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), a bizonytalan szavazók közel háromnegyede (72 százalék), illetve a Fidesz szavazók harmada (33 százalék).
Minél fiatalabb valaki, annál inkább támogatja a tanársztrájkot: a 18-29 év közöttiek 84 százaléka, a 30-44 év közöttiek 70 százaléka, a 45-59 év közöttiek 68 százaléka, illetve a 60 évnél idősebbek 59 százaléka a pedagógusok mellett vannak.
Tízből hét (71 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet a kormány érvelésével, miszerint akkor lehet emelni a tanárok bérét, ha az EU pénzt ad erre. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (74 százalék), illetve a Fidesz szavazók harmada (35 százalék).
Ennél a kérdésnél is az előzőhöz hasonló életkori megoszlást láthatunk: míg a 60 évnél idősebbek 63 százaléka, addig a 18-29 év közöttieknek már a 85 százaléka inkább nem ért egyet a kormány érvelésével.
Közel minden második (47 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók 15 százaléka, illetve választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül 4 százalék inkább egyetért az állítással.
Minden harmadik (33 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy van neki 18 éven aluli, iskolába járó gyermeke. Így nyilatkozott a 18-29 év közöttiek és a 45-59 év közöttiek 42 százaléka, illetve a 30-44 év közöttiek 49 százaléka.
A szakmunkások 45 százaléka, az érettségizettek 36 százaléka, a diplomások 30 százaléka, illetve a legfeljebb 8 általánost végzettek 21 százaléka mondta azt, hogy van 18 éven aluli, iskolába járó gyermeke. Minden második (49 százalék) aktív foglalkoztatott így nyilatkozott.
Azok közül, akik iskolás gyermeket nevelnek, tízből hét (72 százalék) válaszadó mondta azt, hogy munkabeszüntetés idején nem vinné be az iskolába a gyerekét, vagy nagyobb gyerek esetén hozzájárulna, hogy ne menjen iskolába.
Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (92 százalék), tízből hét (69 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (40 százalék) Fidesz szavazó.
Egy tankerület levél szerint a tiltakozó tanároktól egy órányi sztrájkért másfél órányi bért kell megvonni. Tízből nyolc (83 százalék) megkérdezett szerint inkább nem elfogadható az, hogy másfél órányi bért vonnak le egy órányi sztrájkért. Így gondolja választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), tízből kilenc (87 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből hat (62 százalék) Fidesz szavazó.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. október 03 – 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
