A Publicus Intézet a Népszava megbízásából 2026. április 07-09. között 1004 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a kampány utolsó heteinek fontosabb ügyeit.
Tízből nyolc (80 százalék) válaszadó hallott róla, hogy a Szabó Bence rendőrnyomozó által először nyilvánosságra hozott információk szerint a Tisza Pártot titkosszolgálati eszközökkel próbálta tönkretenni az egyik titkosszolgálati szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal.
Az enyhe többség (51 százalék) inkább elhiszi, hogy a Tisza Pártot titkosszolgálati eszközökkel próbálta ellehetetleníteni az egyik titkosszolgálati szerv. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 77 százaléka, a bizonytalan szavazók 37 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 26 százaléka.
Egyesek szerint Szabó Bence rendőrnyomozó politikai okból állt a nyilvánosság elé és a vádak, amelyeket megfogalmazott, nem igazak. A többség (56 százalék) inkább nem ért egyet ezzel az állítással. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 81 százaléka, a bizonytalan szavazók 43 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 28 százaléka.
Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett szerint ettől az esettől függetlenül inkább nem elfogadható az, ha a kormányzó párt a saját politikai ellenfelei ellen fordítja az állami titkosszolgálatokat. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 93 százaléka, a Fidesz szavazók 71 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 70 százaléka.
Tízből nyolc (82 százalék) válaszadó hallott arról, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen informálta az orosz külügyminisztert a magas szintű uniós tanácskozásokról, azok szüneteiben.
Szijjártó Péter orosz együttműködéséről különböző értelmezések, ezek különböző megfogalmazásai láttak napvilágot.
A válaszadók 22 százaléka szerint Szijjártó orosz kapcsolatai és együttműködése egyenesen hazaárulás. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 37 százaléka, a bizonytalan szavazók 15 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
Szintén 22 százalék szerint Szijjártó orosz kapcsolatai és együttműködése a normális ügymenet része. Így látja a Fidesz szavazók 60 százaléka, a bizonytalan szavazók 16 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 3 százaléka.
A megkérdezettek 21 százaléka szerint Szijjártó viselkedése aláássa a bizalmi viszonyt az európai partnerek és intézmények között. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 28 százaléka, a bizonytalan szavazók 27 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
A válaszadók 16 százaléka szerint amit tett a külügyminiszter, az a magyar és az európai értékek elárulása. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 28 százaléka és a bizonytalan szavazók 15 százaléka.
Tízből hat (60 százalék) válaszadó inkább elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt kizárják Magyarországot egyes uniós döntéshozatalokból. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 82 százaléka, a bizonytalan szavazók 53 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 33 százaléka.
Tízből hét (71 százalék) válaszadó hallott róla, hogy Pálinkás Szilveszter katonatiszt beszámolója szerint a magyar hadsereg Orbán Gáspár személyes sugallatára tervezett az afrikai Csádba katonai missziót, amelynek a résztvevő katonák felének elvesztésével számolt.
A válaszadók többsége (53 százalék) inkább nem ért egyet ezzel az állítással. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 80 százaléka, a bizonytalan szavazók 39 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 23 százaléka.
Tízből nyolc (79 százalék) válaszadó szerint az esettől függetlenül inkább nem elfogadható, hogy a miniszterelnök fiának személyes döntése alapján Magyarország katonákat küldjön olyan veszélyes övezetbe, ahol nincs fontos magyar érdek. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 93 százaléka, a bizonytalan szavazók 73 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 64 százaléka.
A Publicus Intézet immár 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2026. április 07-09 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
