A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 12-16. között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az inflációval, illetve a rezsiköltségekkel kapcsolatban.
Tízből közel hat (56 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy rendszeresen, további 22 százalék szerint alkalmanként előfordult vele az, hogy nem tudott megvenni valamilyen hatósági áras élelmiszert, mert hiány volt belőle a boltokban.
Tízből kilenc válaszadó szerint az elszálló energiaárak (88 százalék), illetve a gyenge forint (86 százalék), míg a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint az elhibázott gazdaságpolitika felelős leginkább az élelmiszerárak drágulásáért. Legkevesebben (47 százalék) megkérdezett szerint a brüsszeli szankciók felelősek a drágulásért.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte a mindegyik (96 százalék), mondta azt, hogy az elhibázott gazdaságpolitika inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. Mindeközben tízből közel kilenc (85 százalék) Fidesz szavazó szerint a brüsszeli szankciók inkább felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért.
Tízből közel hat (56 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy előfordult vele az, hogy rendszeresen nem tudott megvenni valamilyen hatósági áras élelmiszert, mert hiány volt belőle a boltokban. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók kétharmada (67 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből több mint hat (63 százalék), illetve tízből négy (41 százalék) bizonytalan szavazó.
Közel minden negyedik (22 százalék) válaszadóval előfordult, de nem volt jellemző, hogy hiány volt valamilyen hatósági áras élelmiszerből. Ezt mondta tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül és a bizonytalan szavazók közül is közel minden ötödik (17-18 százalék).
Tízből kilenc válaszadó szerint az elszálló energiaárak (88 százalék), illetve a gyenge forint (86 százalék) inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért.
A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint az elhibázott gazdaságpolitika inkább felelős az élelmiszerárak drágulásáért.
Tízből hat válaszadó szerint a kereskedők ármegállapítási módszerei (63 százalék), illetve minden második (47 százalék) megkérdezett szerint pedig a brüsszeli szankciók inkább felelősek a mostani élelmiszerárakért.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte a mindegyik (96 százalék), tízből nyolc (80 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden második (45 százalék) Fidesz szavazó mondta azt, hogy az elhibázott gazdaságpolitika inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért.
Tízből közel kilenc (85 százalék) Fidesz szavazó, tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (19 százalék) szerint a brüsszeli szankciók inkább felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. december 12 – 16. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
