A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 26-31. között 1008 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatban.
Minden harmadik megkérdezett mondta azt, hogy vagy tervez, vagy pedig megvalósított valamilyen fogyasztáscsökkentő beruházást az otthonában a rezsiárak emelkedése miatt. 2022 augusztusában még csak a válaszadók negyede mondta ezt.
Azok közül, akik nem tervezik, de túllépik a fogyasztás támogatott mértékét, tízből hatan nyilatkoztak úgy, hogyha lenne állami támogatás a lakás energiahatékonyságát növelő, fogyasztáscsökkentő beruházásra, elképzelhetőnek tartja, hogy korszerűsítené az otthonát a rezsi csökkentése érdekében.
Azok közül, akik állami támogatás mellett belevágnának egy ilyen beruházásba, tízből heten mondták azt, hogy 50 százalék feletti állami támogatás esetén tennének így.
Minden harmadik megkérdezett (32 százalék) mondta azt, hogy vagy tervez (13 százalék), vagy pedig megvalósított (19 százalék) valamilyen fogyasztáscsökkentő beruházást az otthonában a rezsiárak emelkedése miatt. Leginkább a diplomások (47 százalék) mondták ezt. Azok közül, akik átlépik a fogyasztás támogatott mértékét, tízből négyen (43 százalék) nyilatkoztak így, akik pedig nem lépik túl a határt, minden negyedik (27 százalék).
A válaszadók kétharmada (67 százalék) nem csinált, illetve nem is tervez megvalósítani valamilyen fogyasztáscsökkentő beruházást az otthonában. Leginkább a legfeljebb 8 általánost végzettek (74 százalék) és az érettségivel rendelkezők (71 százalék) mondták ezt. Azok közül, akik átlépik a fogyasztás támogatott mértékét, tízből közel hatan (56 százalék) nyilatkoztak így, akik pedig nem lépik túl a határt, tízből heten (73 százalék).
2022 augusztusában a megkérdezettek negyede (26 százalék) mondta azt, hogy vagy tervez (16 százalék), vagy pedig megvalósított (10 százalék) valamilyen fogyasztáscsökkentő beruházást az otthonában a rezsiárak emelkedése miatt. 2022 decemberében 36 százalék volt ez az arány, 2023 januárjában pedig 33 százalék.
Azok közül, akik nem tervezik, de túllépik a fogyasztás támogatott mértékét, tízből hatan (62 százalék) mondták azt, hogyha lenne állami támogatás a lakás energiahatékonyságát növelő, fogyasztáscsökkentő beruházásra, elképzelhetőnek tartja, hogy korszerűsítené az otthonát a rezsi csökkentése érdekében. A válaszadók harmada (35 százalék) ilyen esetben sem vágna bele egy ilyen projektbe.
Azok közül, akik állami támogatás mellett belevágnának egy ilyen beruházásba, tízből heten (68 százalék) mondták azt, hogy 50 százalék feletti támogatás esetén tennének így. Közel minden hatodik (17 százalék) válaszadó csak teljes mértékű, 100 százalékos állami támogatás esetén vágna bele. Minden hetedik (14 százalék) megkérdezett pedig már 50 százalék alatti támogatás esetén is így tenne.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. január 26 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1008 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
