A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 2-6. között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az üzemanyagot árstopal kapcsolatban.
A megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy használ benzines vagy dízel autót. Közölük a válaszadók háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy a csökkentett árú üzemanyagokat tankolja.
Tízből hat megkérdezett mondta azt, hogy próbál spórolni az üzemanyagon, mégpedig oly módon, hogy kevesebbet használja az autóját. Azaz sokaknak még az árstopos üzemanyag is drága.
Minden második válaszadó vagy jelentősen, vagy pedig kicsivel kevesebbet használná az autóját, ha nem lenne csökkentve az üzemanyag ára, vagyis a piaci árat kellene fizetnie az üzemanyagért.
Tízből hét megkérdezett helyesnek tartja, hogy július 1-jéig meghosszabbították az üzemanyagok és egyes élelmiszereket érintő árstopot.
A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) mondta azt, hogy használ benzines vagy dízel autót. Közölük a válaszadók háromnegyede (74 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a csökkentett árú üzemanyagokat tankolja. Leginkább a 60 évnél idősebbek (87 százalék), illetve a 45-59 év közöttiek (77 százalék) mondták ezt.
A válaszadók 12 százaléka közölte, hogy nem tankol csökkentett árú üzemanyagokat. Leginkább a 30-44 év közöttiek (16 százalék), illetve az aktív dolgozó státuszúak (13 százalék) mondták ezt.
Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy néha igen, néha pedig nem tankol a csökkentett árú üzemanyagból.
Tízből hat (63 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy úgy próbál spórolni az üzemanyagon, hogy kevesebbet használja az autót. Minden tizedik (12 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy úgy spórol a benzinen, hogy lassabban próbál menni. Tízből három (31 százalék) megkérdezett pedig azt mondta, hogy nem próbál spórolni az üzemanyagon.
Leginkább a nyugdíjasok (77 százalék), a diplomások (69 százalék), illetve a legfeljebb 8 általánost végzettek mondták azt, hogy úgy próbálnak spórolni az üzemanyagon, hogy kevesebbet használják az autót.
Leginkább a 18-29 év közöttiek (44 százalék), a 30-44 év közöttiek (38 százalék), a szakmunkások (36 százalék), illetve az aktív dolgozó státuszúak (34 százalék) mondták azt, hogy nem spórolnak az üzemanyagon. A nyugdíjasoknál a legkisebb ez az arány, ők mondták a legkevésbé (18 százalék) hogy nem is próbálnak spórolni a benzinen.
Minden ötödik (20 százalék) válaszadó mondta azt, hogy jelentősen kevesebbet használná az autóját, ha nem lenne csökkentve az üzemanyag ára, vagyis a piaci árat kellene fizetnie az üzemanyagért. Leginkább a nyugdíjasok (31 százalék) nyilatkoztak így.
Tízből három (28 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy csak kicsivel használná kevesebbet az autóját, ha ezek a kedvezmények nem lennének.
Minden második (50 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nem használná kevesebbet az autóját, ha a piaci árat kellene fizetnie az üzemanyagért. Leginkább az aktív dolgozó státuszuak nyilatkozták így (56 százalék).
Tízből hét (68 százalék) megkérdezett helyesnek tartja, hogy július 1-jéig meghosszabbították az üzemanyagok és egyes élelmiszereket érintő árstopot. Így nyilatkozott tízből kilenc (92 százalék) Fidesz szavazó, tízből hét (70 százalék) Mi Hazánk szavazó, a bizonytalan szavazók kétharmada (67 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (34 százalék).
A válaszadók negyede (27 százalék) nem tartja helyesnek, hogy meghosszabbították az üzemanyagok és egyes élelmiszereket érintő árstopot. Leginkább a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói (63 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. május 02 – 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
