A Publicus Intézet szeptember 04-09. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
Közel minden második megkérdezett mondta azt, hogy vagy kicsit, vagy pedig jelentősen romlott a jövedelmi helyzete az elmúlt évben.
Tízből hat válaszadó kapott fizetésemelést az elmúlt 12 hónapban, vagyis tavaly szeptember óta. Közülük tízből négyen kevesebb mint tíz százalékos, tízből öten 10-20 százalékos, minden tizedik (9 válaszadó pedig több, mint 20 százalékos fizetésemelést kapott.
Tízből közel négy megkérdezett kapott az elmúlt évben bármilyen egyszeri juttatást a munkahelyétől (például bónuszt, Szép-kártyát). Minden második válaszadó mondta azt, hogy a kapott egyszeri juttatása az kevesebb, mint 50 százaléka volt az egyhavi jövedelmének.
A válaszadók 44 százalékának vagy kicsit, vagy pedig jelentősen csökkent a megtakarításainak összege az elmúlt évben. Közülük tízből nyolcan mondták azt, hogy ennek az oka, hogy nőttek az alapvető kiadásai, a megélhetésre fordított összeg.
Tízből közel hatan mondták azt, hogy vagy kicsit, vagy pedig jelentősen romlott az anyagi helyzetük az elmúlt 12 hónapban.
Közel minden második (47 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy vagy kicsit (32 százalék), vagy pedig jelentősen (15 százalék) romlott a jövedelmi helyzete az elmúlt évben. A válaszadók közel negyede (23 százalék) úgy nyilatkozott, hogy vagy kicsit (17 százalék), vagy pedig jelentősen (6 százalék) javult a jövedelmi helyzete ugyanebben az időben. Tízből három (30 százalék) megkérdezettnek pedig nem változott a jövedelmi helyzete.
Tízből hat (59 százalék) válaszadó kapott fizetésemelést az elmúlt 12 hónapban, vagyis tavaly szeptember óta.
Azok közül, akik kaptak fizetésemelést, tízből négyen (39 százalék) kevesebb mint tíz százalékos, tízből öten (48 százalék) 10-20 százalékos, minden tizedik (9 százalék) válaszadó pedig több, mint 20 százalékos fizetésemelést kapott.
Tízből közel négy (37 százalék) megkérdezett kapott az elmúlt évben bármilyen egyszeri juttatást a munkahelyétől (például bónuszt, Szép-kártyát).
Minden második (51 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a kapott egyszeri juttatása az kevesebb, mint 50 százaléka volt az egyhavi jövedelmének. A megkérdezettek negyedének (34 százalék) az egyszeri juttatás a fizetésüknek az 50-100 százalékát tette ki. A válaszadók 4 százalékának volt magasabb az egyszeri juttatása, mint az alap fizetése.
A válaszadók 44 százalékának vagy kicsit (20 százalék) vagy pedig jelentősen (24 százalék) csökkent a megtakarításainak összege az elmúlt 12 hónapban. A megkérdezettek 14 százalékának vagy kicsit (12 százalék), vagy pedig jelentősen (2 százalék) nőtt a megtakarításainak összege az elmúlt 12 hónapban. Tízből négy (39 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nem változott megtakarításainak összege az elmúlt évben.
Azok közül, akiknek csökkent a megtakarításainak az összege, tízből nyolcan (80 százalék) mondták azt, hogy ennek az oka, hogy nőttek az alapvető kiadásai, a megélhetésre fordított összeg. A válaszadók 13 százaléka még azt hozta fel, hogy csökkentek a havi bevételei, szintén 13 százalék pedig azt mondta, hogy nagy értékű dolgok vásárlása miatt csökkent megtakarításainak az összege.
Tízből közel hatan (57 százalék) mondták azt, hogy vagy kicsit (33 százalék), vagy pedig jelentősen (24 százalék) romlott az anyagi helyzetük az elmúlt 12 hónapban. Minden nyolcadik (12 százalék) válaszadó úgy nyilatkozott, hogy vagy kicsit (10 százalék), vagy pedig jelentősen (2 százalék) javult az anyagi helyzete. Tízből három (30 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy nem változott az anyagi helyzete az elmúlt évben.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. szeptember 04–09. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
