Az olimpiai népszavazási kampány némileg felrázta a politikai szereplőket. A Fidesz az elmúlt három hónapban, a kvótanépszavazási kampány idején mért csúcspontjához képest összesen, két lépcsőben négy százalékpontot, hibahatáron túl 23 százalékra csökkent. Úgy tűnik tehát, hogy a párt támogatottságát nem az általa kezdeményezett új ügyek, pl a civilek ellen indított támadás, mozgatta, hanem a civilek olimpiai népszavazási kezdeményezése. Ennek okán újra megjelent a választói térképen a kampányban résztvevő Kétfarkú Kutya Párt, és most először a népszavazást kezdeményező Momentum Egyesület. Bár az utóbbi nem párt, és nem is választható, a megkérdezettek említették, mint akire szavaznának. Az ellenzéki vezető szerepért zajló küzdelem Botka László színrelépésével tovább éleződött, és az MSZP által megszerzett szavazók megmaradtak. Míg a volt kormánypárt erősíteni tudta bázisát, addig a Jobbik nem tudta visszaszerezni a korábban elvesztetteket, így a két párt közötti távolság nem változott. A Fidesz szavazók elbizonytalanodása, mint általában, most is együtt jár a bizonytalanok növekedésével, akik most egy százalékpontnyival többen, 44 százaléknyian vannak.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 14 között, 1050 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékpontot csökkenve 23 százalék. Az MSZP és Jobbik tábora nem változott, 13 és 10 százalék, így a pártok közt, a múlt hónapban kialakult különbség is megmarad. A Kétfarkú Kutya Párt erre a hónapra, egy százalékpontot növekedve, 1 százalék, és a Momentum Egyesületet – ami bár nem párt, így nem választható – is, most először, említette egy százaléknyi válaszadó.
A Fidesz szavazóinak száma tavaly év végén csökkent, majd a múlt hónapban megtorpant, ám erre a hónapra ismét két százalékpontot csökkent, így maradt 23 százalék. Ez, a kvótanépszavazás után mért csúcsponthoz képest hibahatáron túli, négy százalékpontos csökkenés.
Az MSZP támogatottsága a múlt hónapban egy százalékpontot növekedett, és ez erre a hónapra sem változott, így 13 százalék. A pártnak szavazói továbbra is meglehetősen aktívak. A párt ebben a ciklusban második hónapja lépett ki a 10-12 százalékos sávból.
A Jobbik támogatóinak száma szintén a múlt hónapban egy százalékpontal csökkent, amiről mostanra sem tudott növekedni, és továbbra is 10 százalék. Ezzel a párt továbbra is a mélypontján található. A Jobbik támogatóinak aktivitása továbbra is alacsony.
A többi párt megítélése minimálisan változott. Az LMP egy százalékpontot növekedve 4 százalékon áll. A DK támogatóinak száma most egy százalékpontot csökkenve újra 3 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban nem elérte el az, csakúgy mint a Párbeszéd és a MLP sem. A múlt hónapi megtorpanás után újra 1 százalékon mérhető a Kétfarkú Kutya Párt, amely már 2016 októbere óta mérhető szerplője a politikai életnek. A Momentum Egyesületet – ami bár nem párt, így nem választható – most először 1 százaléknyi válaszadó említette.
Az olimpiai népszavazási kampány némileg felrázta a politikai szereplőket. A Fidesz az elmúlt három hónapban, a kvótanépszavazási kampány idején mért csúcspontjához képest összesen, két lépcsőben négy százalékpontot, hibahatáron túl 23 százalékra csökkent. Úgy tűnik tehát, hogy a párt támogatottságát nem az általa kezdeményezett új ügyek, pl a civilek ellen indított támadás, mozgatta, hanem a civilek olimpiai népszavazási kezdeményezése. Ennek okán újra megjelent a válaszói térképen a kampányban résztvevő Kétfarkú Kutya Párt, és most először a népszavazást kezdeményező Momentum Egyesület. Bár az utóbbi nem párt, és nem is választható, a megkérdezettek említették, mint akire szavaznának. Az ellenzéki vezető szerepért zajló küzdelem Botka László színre lépésével tovább éleződött, és az MSZP által megszerzett szavazók megmaradtak. Míg a volt kormánypárt erősíteni tudta bázisát, addig a Jobbik nem tudta visszaszerezni a korábban elvesztetteket, így a két párt közötti távolság nem változott. A Fidesz szavazók elbizonytalanodása, mint általában, most is együtt jár a bizonytalanok növekedésével, akik most egy százalékpontnyival többen, 44 százaléknyian vannak.
A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2017. február 9-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1050 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
