Fidesz szavazóinak csökkenése márciusra megtorpant, és a párt múlt hónapihoz hasonlóan 23 százalékon áll. Az MSZP némileg erősödni látszik, és egy százalékpontot növekedve 12 százalékon áll. A párt ezzel megelőzte a Jobbikot, a különbség a biztos szavazó, pártot választani tudók körében már a hibahatáron van. A Jobbik szavazók aránya eközben az eddigi mélyponton stabilizálódni látszik, a párt ebben a hónapban is 11 százaléknyi választót tudhat maga mögött.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 10 és 17 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. Fidesz szavazóinak csökkenése márciusra megtorpant, és a párt múlt hónapihoz hasonlóan 23 százalékon áll. Az MSZP némileg erősödni látszik, és egy százalékpontot növekedve 12 százalékon áll. A párt ezzel megelőzte a Jobbikot, a különbség a biztos szavazó, pártot választani tudók körében már a hibahatáron van. A Jobbik szavazók aránya eközben az eddigi mélyponton stabilizálódni látszik, a párt ebben a hónapban is 11 százaléknyi választót tudhat maga mögött.
A Fidesz támogatóinak aránya pár hónapnyi csökkenés után megállt, és 23 százalék. Ezzel a párt továbbra is egyértelműen vezet, ám úgy tűnik, hogy az elvesztett szavazók visszaszerzésére tett kísérletek, például a menekültügy felmelegítésével, egyelőre nem vezettek eredményre. A Fidesz szavazóinak aktivitása átlagosnak mondható.
Az MSZP szavazóinak aránya az elmúlt egy hónapban egy százalékpontot növekedve, 12 százalék. A párt az NVI botrány okán rá irányuló figyelem, és a Salgótarjánban megszerzett választási siker árnyékában ezzel, a választások óta először – hibahatáron belül ugyan -, de megelőzte a Jobbikot. Mivel az MSZP szavazói a legaktívabbak, ezért ez az előnye a biztos szavazó, pártot választani tudók körében már a hibahatáron van.
A Jobbik támogatóinak száma nem változott az elmúlt hónapban, így 11 százalék. A párt támogatóinak majd’ egy éve tartó lassú csökkenése ezzel a mélypontján stabilizálódni látszik. A Jobbik szavazói továbbra is a legkevésbé lelkesek, tízből csupán minden hatodik szavazójuk menne el az urnákhoz „most vasárnap”.
A többi párt megítélésében lassú változás figyelhető meg. Az LMP és a DK is egy-egy százalékpontot növekedett az elmúlt egy hónapban, és mindkét párt 4-4 százalékon áll. Márciusra az Együtt is elérte az 1 százalékot, így elmondható, hogy az egykori Összefogás pártjai (MSZP, DK, Együtt), és az LMP összesen négy százalékpontot növekedtek az elmúlt egy hónapban. A PM, és a MLP ebben a hónapban nem érte el az egy százalékot.
A menekültválság kifulladásával, és az oktatás megítélésében tapasztalható elégedetlenséghullám következtében a Fidesz szavazókat vesztett; és ezt a csökkenést a pártnak erre a hónapra sikerült megállítania. Figyelemre méltó változás továbbá, hogy az NVI botrány, a salgótarjáni ellenzéki győzelem, illetve a tanártüntetések az ellenzék irányába mozdították el a szavazókat. A Jobbikon kívüli ellenzéki világ érdemben tudott építkezni ezekből az ügyekből: a 2014-es Összefogás pártjai (MSZP, DK, Együtt) összesen három, illetve az LMP plusz egy százalékpontot növekedtek. Ez a szavazatnyereség jórészt a bizonytalanok táborából érkezett a pártokhoz, ami ezzel párhuzamosan három százalékponttal 44 százalékra csökkent. Ezzel a választások utáni trend látszik megtörni, lévén az ellenzék érdemben képes volt szavazókat felszívni a bizonytalanok körében. Azonban, hogy ez tartós tud-e lenni, majd a következő hónapokban fog kiderülni.
A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. március 10-17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
