Pártok támogatottsága és az előválasztás — 2021 május

Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 18 – 21. között 1011 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését.


Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében két százalékpontot csökkenve, 29 százalék.

Az MSZP-P támogatottsági is változatlan, 7 százalék az összes megkérdezett körében.

Jobbik összes megkérdezett körében mért támogatottsága változatlan, 7 százalék.

DK támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot növekedve, 9 százalék.

A Momentum támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot növekedve, 6 százalék

Az “összefogás szavazó” aránya az összes megkérdezett körében 8 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig 11 százalék. (Azon szavazókat értjük összefogás szavazók alatt, akik úgy válaszolnak, hogy CSAK egy összefogott ellenzékre szavaznánk, külön-külön egyik ellenzéki pártra sem. Részletes módszertani leírás itt olvasható.)

Az LMP, a Kétfarkú kutya párt, és a Mi hazánk mozgalom támogatottsága 1-1 százalék. Ezen túl a kispártok körében érdemi változás az elmúlt hónapokban nem volt megfigyelhető. A bizonytalanok aránya egy százalékpontot csökkenve, 31 százalék.

Az ellenzéki pártok közötti versenyben érdemi változás nem történt: továbbra sincsen olyan ellenzéki párt, amely kiemelkedne a mezőnyből, és jelentősen erősebb lenne a többinél.

Amennyiben csak Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter, Márki-Zay Péter és Fekete Győr András között lehet választani az előválasztáson, akkor jelenleg az alábbi eredmény születne:

Az ellenzéki válaszadók harmada (34 százalék) Karácsony Gergelyre szavazna egy előválasztáson. Dobrev Klárára két százalékponttal (32 százalék) szavaznának kevesebben, mint Budapest jelenlegi főpolgármesterére. Minden hetedik válaszadó (15 százalék) Jakab Péterre tenné a voksát, Márki-Zay Péter közel 9 százalékos, Fekete-Győr András pedig 2 százalékos támogatottsággal bír.

Karácsony Gergelyre szavazna tizből hat (58 százalék) Momentum szavazó, továbbá minden hatodik (17 százalék) Jobbik, és minden tizedik (9 százalék) DK szavazó. A Jobbik szavazóinak mindössze két százaléka szavaznak Dobrev Klárára, és a DK szavazóinak hat százaléka Jakab Péterre.

Ammenyibben az alábbi három jelölt közül lehetne választani: Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Jakab Péter (akik a legnagyobb eséllyel bejutnak az előválasztás második fordulójába) jelenleg az alábbi eredmény születne:

Tízből négy (40 százalék) ellenzéki szavazó Karácsony Gergelyt választaná, a válaszadók némileg több mint harmada (36 százalék) Dobrev Klárára szavazna, Jakab Pétert pedig minden ötödik megkérdezett támogatná (18 százalék).

Karácsonyra szavazna tízből nyolc (83 százalék) MSZP-P szavazó, a Momentum szavazók kétharmada (65 százalék), minden hetedik (15 százalék) DK szavazó, továbbá minden ötödik Jobbik (22 százalék) és szintén minden ötödik (21 százalék) bizonytalan szavazó is. A Jobbik szavazóinak mindössze két százaléka szavaznak Dobrev Klárára, és a DK szavazóinak hat százaléka Jakab Péterre.

Tízből négy (40 százalék) ellenzéki szavazó szerint Karácsony Gergelynek van a legtöbb esélye a végső győzelemre a Fidesz jelöltje ellen. Minden ötödik (21 százalék) ellenzéki szavazó szerint azonban Dobrev Klárának, illetve minden tizedik ellenzéki szavazó (12 százalék) szerint pedig Jakab Péternek van a legnagyobb esélye győzelemre Orbán Viktorral szemben.

A DK szavazóinak a harmada (36 százalék) úgy látja, hogy Dobrev Klárával szemben Karácsony Gergelynek több esélye van legyőzni a Fidesz jelöltjét, és Jakab Pétert mindössze két százalék látja eslélyesnek. A Jobbik szavazók majd’ negyede (23 százalék) Karácsonyt látja esélyesnek, Dobrevet senki nem említette közülük.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2021. május 18 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1011 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.