A Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 3–9. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a NATO-val, illetve hazánk külpolitikájával kapcsolatban.
Március elején megalakult a Tettrekészek koalíciója, amelyek készen állnak különböző eszközökkel Ukrajnát támogatni az Oroszországgal szembeni védekezésben. Közel minden második válaszadó szerint inkább helyes, hogy Magyarország kimaradt ebből a koalícióból.
Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, a válaszadók háromnegyede (75 százaléka) igennel szavazna a belépés mellett. (2024 júliusában még 68 százaléka volt ez az arány).
Egyre több európai ország kezd fegyverkezésbe, és az EU is bejelentette, hogy növelik a védelmi kiadásokat a bizonytalan nemzetközi helyzet miatt. A megkérdezettek kétharmada szerint erre szükség is van. A válaszadók szintén közel kétharmada azzal is inkább egyetért, hogy Magyarországnak növelnie kellene védelmi kiadásait.
Tízből közel négy válaszadó szerint a magyar kormány jelenlegi külpolitikája elsősorban Oroszország érdekeit szolgálja, és csak megkérdezettek harmada látja úgy, hogy a magyar külpolitika elsősorban tényleg hazánk érdekeit tartja a legfontosabbnak. A válaszadók 44 százaléka szerint Magyarországnak, 23 százalék szerint pedig az Európai Uniónak kellene változtatnia a politikáján, hogy rendeződjön a hazánk és az EU közötti viszony.
A válaszadók az olaszokat, az osztrákokat, a lengyeleket és a spanyolokat tartják a leginkább rokonszenvesnek, a leginkább ellenszenvesnek pedig az oroszokat, az ukránokat, illetve a románokat. Minden második (51 százalék) megkérdezett tartja inkább rokonszenvesnek az ukránokat. (2023 áprilisában még 62 százalék volt ez az arány.)
Március elején megalakult a Tettrekészek koalíciója, amelyek készen állnak különböző eszközökkel Ukrajnát támogatni az Oroszországgal szembeni védekezésben. Közel minden második (48 százalék) válaszadó szerint inkább helyes, hogy Magyarország kimaradt ebből a koalícióból. Így látja a Fidesz és a Mi Hazánk szavazóinak is a 91-91 százaléka, a bizonytalan szavazók 49 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 18 százaléka.
A megkérdezettek 44 százaléka szerint inkább nem volt helyes döntés, hogy hazánk nem csatlakozott ehhez a koalícióhoz. Így gondolja a DK szavazók 100 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 77 százaléka, a bizonytalan szavazók 34 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
A válaszadók az olaszokat, az osztrákokat, a lengyeleket és a spanyolokat tartják a leginkább rokonszenvesnek (74 és 77 százalék között), a leginkább ellenszenvesnek pedig az oroszokat (40 százalék), az ukránokat (35 százalék), illetve a románokat (34 százalék).
Minden második (51 százalék) megkérdezett tartja inkább rokonszenvesnek az ukránokat. (2023 áprilisában még 62 százalék volt ez az arány.) A mostani felmérésünk során így nyilatkozott a DK szavazók 91 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 75 százaléka, a bizonytalan szavazók 44 százaléka, illetve a Fidesz szavazók és a Mi Hazánk szavazók 19-19 százaléka.
A válaszadók 45 százaléka tartja inkább rokonszenvesnek az oroszokat. (2023 áprilisában 44 százalék volt ez az arány). A mostani felmérésünk során így nyilatkozott a Fidesz szavazók 67 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak a 64 százaléka, a bizonytalan szavazók 36 százaléka, illetve a Tisza Párt és a DK szavazóinak a 33-33 százaléka.
Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, a válaszadók háromnegyede (75 százaléka) igennel szavazna a belépés mellett. (2024 júliusában még 68 százaléka volt ez az arány). A mostani felmérésünk így nyilatkozott a DK szavazók 97 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 96 százaléka, a bizonytalan szavazók 63 százaléka, a Fidesz szavazók 62 százaléka, illetve a Mi Hazánk szavazóinak az 56 százaléka.
Tízből közel kilenc (87 százalék) válaszadó szerint a magyar honvédség a jelenlegi állapotában inkább nem képes arra, hogy a NATO nélkül egyedül is megvédje az országot egy támadás esetén. Így nyilatkozott a DK szavazók 100 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 96 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak a 91 százaléka, a bizonytalan szavazók 88 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 71 százaléka.
Egyre több európai ország kezd fegyverkezésbe, és az EU is bejelentette, hogy növelik a védelmi kiadásokat a bizonytalan nemzetközi helyzet miatt. A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) szerint erre szükség is van. Így nyilatkozott a DK szavazók 91 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 83 százaléka, a bizonytalan szavazók 57 százaléka, a Fidesz szavazók 51 százaléka, illetve a Mi Hazánk szavazóinak a 28 százaléka.
A megkérdezettek szintén közel kétharmada (64 százalék) szerint szükség lenne arra, hogy Magyarország növelje a védelmi kiadásait. Így nyilatkozotta DK szavazók 85 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 73 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak a 62 százaléka, a Fidesz szavazók 58 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 55 százaléka.
Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó szerint Magyarország jelenlegi külpolitikája elsősorban Oroszország érdekeit szolgálja. Így gondolja a DK szavazók 78 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 69 százaléka, a bizonytalan szavazók 25 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka.
A megkérdezettek harmada (34 százalék) szerint Magyarország jelenlegi külpolitikája elsősorban tényleg a hazánk érdekeit szolgálja. Így látja a Fidesz szavazók 84 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak az 54 százaléka, a bizonytalan szavazók 26 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 6 százaléka.
A válaszadók 4 százaléka szerint Magyarország jelenlegi külpolitikája elsősorban az Európai Unió, illetve 3 százalék szerint az USA érdekeit szolgája. Minden kilencedik (11 százalék) megkérdezett szerint a fentiek közül egyikét sem.
(A megkérdezettek 12 százaléka vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.)
A válaszadók 44 százaléka szerint Magyarországnak kellene változtatnia a politikáján, hogy rendeződjön az EU és a hazánk közötti viszony. Így gondolja a DK szavazók 91 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 81 százaléka, a bizonytalan szavazók 32 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak a 8 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka.
A válaszadók 23 százaléka szerint Európai Uniónak kellene változtatnia a politikáján, hogy rendeződjön Magyarország és az EU közötti viszony. Így látja a Fidesz szavazók 69 százaléka,a Mi Hazánk szavazóinak 45 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 1 százaléka.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint mindkét félnek változtatnia kell a politikáján, hogy rendeződjön a viszonyt. Így gondolja a Mi Hazánk szavazóinak a 47 százaléka, a bizonytalan szavazók 40 százaléka, a Fidesz szavazók 20 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 15 százaléka, illetve a DK szavazók 3 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak!
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. április 3–9 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
